1069/1994. (VII. 29.) Korm. határozat

a Kormány kabinetjeiről

1. a) A Kormány a társadalompolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben szükséges sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására Kormánykabinetet létesít. A Kormánykabinet feladatköre más - döntéselőkészítő vagy döntéshozó - szerv feladat- és hatáskörét nem érinti.

b) A Kormánykabinet

- vezetője:

a miniszterelnök

- tagjai:

a belügyminiszter,

a külügyminiszter,

a pénzügyminiszter

- állandó meghívott:

a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára és a miniszterelnök kabinetfőnöke.

c) A Kormánykabinet folyamatosan figyelemmel kíséri a Bős-Nagymaros Projekttel kapcsolatos hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét követő magyar-szlovák tárgyalásokat, előkészíti a tárgyalások eredményességét, a megállapodás megkötését elősegítő döntéseket, koordinálja végrehajtását. A Bős-Nagymaros témával összefüggő napirendekhez az állandó meghívottak a b) pontban foglaltakon túl[1]

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

a Miniszterelnöki Hivatal e feladattal megbízott politikai államtitkára.

d) A Kormánykabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.[2]

1/A. a) A Kormány az Európai Unióhoz való csatlakozás stratégiai jelentőségű kérdéseinek megvitatására, a nemzeti stratégiák és intézményrendszer meghatározásával kapcsolatos javaslatok kidolgozására, az integrációval összefüggésben szükséges döntések előkészítésének irányítására és végrehajtásának koordinálására Európai Integrációs Kabinetet létesít. Az Európai Integrációs Kabinet feladatköre más szerv feladat- és hatáskörét nem érinti.[3]

b) Az Európai Integrációs Kabinet

- vezetője:

a miniszterelnök,

- tagjai:[4]

a belügyminiszter,

a földművelésügyi miniszter,

az igazságügyminiszter,

az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,

a külügyminiszter,

a pénzügyminiszter,

a miniszter a feladat- és hatáskörét érintő ügy vonatkozásában,[5]

- állandó meghívott:

az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vezetője,

a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára.

c) Az Európai Integrációs Kabinet tevékenységét - az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság mellett - Integrációs Stratégiai Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) segíti.

ca) A Munkacsoport feladata az európai integráció témakörében koordinált stratégiai kutatómunka szervezése és megvalósítása. A Munkacsoport a feladatait az Európai Integrációs Kabinet részére és megbízásából teljesíti. Működéséről az Európai Integrációs Kabinetnek rendszeresen beszámol.

cb) A Munkacsoport vezetőjét, helyetteseit és tagjait a miniszterelnök kéri fel és bízza meg.

cc) A Munkacsoport a munkatervét, ügyrendjét és a rendelkezésére álló pénzügyi források felhasználására vonatkozó részletes költségvetési tervét e határozatban foglaltak alapulvételével maga állapítja meg. Munkatervét és költségvetését az Európai Integrációs Kabinet hagyja jóvá.

d) Az Európai Integrációs Kabinet és a Munkacsoport működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

2. a) A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek előkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. A Gazdasági Kabinet megtárgyalja a Kormány számára készített gazdasági tárgyú, valamint költségvetési kötelezettségvállalást, illetőleg a folyó évi költségvetéstől eltérést eredményező előterjesztéseket.[6]

A Gazdasági Kabinet összehangolja az államháztartási reformmal összefüggő feladatok végrehajtását, továbbá állást foglal:[7]

- a gazdaság, illetőleg államháztartás reformjára vonatkozó koncepcionális kérdésekről, e területeken a további munkálatok menetéről és módjáról;

- a központi költségvetés általános tartalékának felhaszálásáról;

- a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg erejéig a Kormány kezességvállalásáról;

- a nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásával megvalósuló gazdasági programok előkészítéséről;

- a központi költségvetési szerv ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogának átruházásából származó bevétel felhasználásáról.

A Gazdasági Kabinet üléséről a Kormányt a soron következő ülésén tájékoztatni kell, s a Kabinet állásfoglalását jóváhagyás céljából a Kormány elé kell terjeszteni. A Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben az állásfoglalás alapján a Kormány határozatot hoz.

Ha a Gazdasági Kabinet véleményét, állásfoglalását igénylő előterjesztést a Kormány további előkészítésre, átdolgozásra vagy kiegészítésre visszaadta, azt a Gazdasági Kabinetnek ismételten meg kell tárgyalni.

b) A Gazdasági Kabinet

- vezetője:

a pénzügyminiszter

- titkára:

a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára

- tagjai:

a földművelésügyi miniszter,

az ipari és kereskedelmi miniszter,

a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,

a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,

a munkaügyi miniszter,

a népjóléti miniszter,

a privatizációért felelős miniszter.[8]

- állandó meghívott:[9]

a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági ügyekben illetékes helyettes államtitkára,

c) A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

d)[10]

3. a) A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam- és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít.

b) A Nemzetbiztonsági Kabinet

- vezetője:

a belügyminiszter

- titkára:

a Belügyminisztérium politikai államtitkára

- tagjai:

a honvédelmi miniszter,

a külügyminiszter,

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter

- állandó meghívott:

a miniszterelnök kabinetfőnökének helyettese.

c) A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium gondoskodik.

4. A Kormánykabinet, az Európai Integrációs Kabinet, a Gazdasági Kabinet, valamint a Nemzetbiztonsági Kabinet (a továbbiakban együtt: Kabinet) ülésén a Kabinet tagját a Kabinet ügyrendjében meghatározott vagy az általa felkért másik tag helyettesítheti. Ha a Kabinet vezetője az ülésen való részvételben akadályoztatva van, a Kabinet valamelyik tagját kéri fel helyettesítésre. A miniszterelnököt az Európai Integrációs Kabinet ülésén a belügyminiszter helyettesíti. Az állandó meghívottat indokolt esetben kinevezett helyettese helyettesítheti. Az Európai Integrációs Kabinet ülésén a Kabinet tagját kivételesen a politikai államtitkár is helyettesítheti.[11]

5. A Kabinet ülésén a vezetőn, a tagokon és az állandó meghívottakon kívül más személy csak a Kabinet vezetőjének engedélyével vehet részt. A Gazdasági Kabinet ülésén a miniszter távollétében a politikai államtitkár, illetőleg a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal részt vehet.[12]

6. A Kabinet ülésére meg kell hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

7. A Kabinet a döntéselőkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint meghatározza az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat. Az előkészítéssel kapcsolatos állásfoglalása a tagjaira - ideértve a Kabinet vezetőjét is - kötelező.

8. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz.

9. A Kabinet az állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. Az állásfoglalást a vita után a Kabinet vezetője mondja ki.[13]

10. A Kabinet üléséről az állásfoglalás lényegét is tartalmazó emlékeztető készül. Az emlékeztetőbe - döntésre alkalmas módon - be kell építeni az esetleges ellenvéleményt és annak indokolását is.

11. A Kabinet vezetője a Kabinet állásfoglalásáról, valamint az ezzel kapcsolatos ellenvéleményről a Kormány ülésén beszámol.

12. A Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga állapítja meg; a működésével összefüggő titkársági feladatokat titkára, a Kormánykabinet esetében a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára és az Európai Integrációs Kabinet esetében a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője látja el.[14]

13. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.