A Fővárosi Törvényszék Bf.10982/2015/198. számú határozata lőfegyverrel visszaélés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 35. §, 36. §, 37. §, 62. §, 80. §, 81. §, 164. §, 166. §, 272. §, 281. §, 325. §, 339. §] Bírók: Kardos Andrea, Langó Katalin, Surányi József

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XI.10.982/2015/198.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2017. január 12-én, február 16-án, március 2-án és 10-én tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

ítéletet:

A lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. április 29-én kihirdetett 8.B.XI.493/2014/64. számú ítéletét - azzal, hogy annak rendelkező részében feltünteti: az ítélet Budapesten, 2015. április 29-én kelt - megváltoztatja.

A garázdaság bűntettét a Btk. 339.§ (2) bekezdés b) pontja szerint is minősíti.

A szabadságvesztést 4 (négy) év 6 (hat) hónapra, a közügyektől eltiltást 5 (öt) évre enyhíti.

A szabadságvesztést fegyházban rendeli végrehajtani.

A .... számon nyilvántartott lefoglalt dolgokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Műszaki Osztály kezeli. Azok - elkobzása helyett - lefoglalását megszünteti és a megnevezett osztály általi kezelését rendeli el.

A .... és .... számon nyilvántartott lefoglalt dolgokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály kezeli.

A .... számon nyilvántartott és a bűnjeljegyzék

1. sorszáma alatti 4 (négy) darab lőpor-letapogató tappancs - megsemmisítése helyett -, valamint

8. sorszáma alatti 1 (egy) darab csekkbizonylat - kiadása helyett - iratoknál kezelését rendeli.el.

A .... számon nyilvántartott és a bűnjeljegyzék 2. sorszáma alatti 1 (egy) darab DVD lemezre és 3. sorszáma alatti 1 (egy) darab CD lemezre vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnügyi Technikai Osztály által .... számon lefoglalt és a Budapesti Rendőr-főkapitányság számlájára bűnjelpénzként befizetett 4020 (négyezer-húsz) forint lefoglalását is megszünteti és azt a vádlottnak kiadja azzal, hogy annak kiadását a vádlottal szemben megállapított bűnügyi költség biztosítására visszatartja.

Az első fokú ítélet kihirdetéséig felmerült bűnügyi költségből a vádlott 1 200 000 (egymillió-kétszázezer) forintot köteles az államnak megfizetni, az ezt meghaladó bűnügyi költség megfizetése alól a vádlottat mentesíti.

A vádlott anyjának neve helyesen személy1, a vádlottnak érvényes tartózkodási helye nincs, a tartózkodási helyeként megjelölt lakcím - azzal, hogy abban helyesen az irányítószám ..., a közterület neve ... - az értesítési címe.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XI.10.982/2015/198.

2

A szabadságvesztésbe beszámítja a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől 2015. június 29-ig, valamint a 2015. július 15-től 2016. október 23-ig előzetes letartóztatásban és a 2016. október 24-től a mai napig házi őrizetben töltött időt is. Egynapi előzetes letartóztatás, míg ötnapi házi őrizet egynapi szabadságvesztésnek felel meg.

A másodfokú eljárásban felmerült 81 788 (nyolcvanegyezer-hétszáznyolcvannyolc) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni.

Megállapítja, hogy a vádlott házi őrizete a mai napon megszűnt.

Figyelmezteti a vádlottat, hogy köteles a lakóhelye vagy a tartózkodási helye címében bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírájának bejelenteni. E kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki.

Indokolás:

A kerületi bíróság az ítéletében vádlott neve vádlottat a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő lőfegyverrel visszaélés bűntette, valamint a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette miatt halmazati büntetésül öt év szabadságvesztés büntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtön fokozatban rendelte végrehajtani és határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogva tartásban töltött időt, és döntött a lefoglalt dolgokról.

Az ítélet kihirdetését követően az ügyész a jognyilatkozata megtételére három napot tartott fenn, majd e határidőn belül a vádlott terhére fellebbezést jelentett be a garázdaság bűntettének a Btk. 339. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - köznyugalmat súlyosan megzavarva - minősítése végett is, továbbá a szabadságvesztés középmértéket meghaladó tartamú felemelése, a közügyektől eltiltás tartamának ehhez igazodó felemelése, valamint a szabadságvesztés büntetés fegyház végrehajtási fokozatának megállapítása iránt.

A vádlott az ok megjelölése nélkül fellebbezett, míg a védő a jogorvoslatát felmentés végett, a tényállás téves megállapítása és téves minősítés miatt jelentette be.

Az ügyész a jogorvoslata írásbeli indokolásában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a köznyugalom elleni bűncselekmény tekintetében nem állapította meg a garázdaság bűntettének - a fegyveres elkövetésen kívül - a köznyugalmat is súlyosan megzavarva elkövetését. Utalt arra, hogy ezen álláspontját a kerületi bíróság a BH 1993. évi 407. számú eseti döntésében foglaltakra alapította, mely szerint a bűncselekményt észlelő szűkebb személyi kör miatt e minősítő körülmény megállapításának nincs helye. Rámutatott, hogy a kerületi bíróság ezzel szemben a kényszerintézkedés tárgyában 2014. július 11-én és 2014. november 7-én hozott végzéséiben ettől eltérő jogi álláspontra helyezkedett, amikor arra hivatkozott: a vádlott a vádirat szerinti közbiztonságot és köznyugalmat jelentős mértékben sértő bűncselekményeit kiemelkedő tárgyi

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.XI.10.982/2015/198.

3