BH 2005.10.367 A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok elvégzése sem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait, azok elvégzéséhez a munkavállaló beleegyezése szükséges - A munkavállaló beleegyezésével (orvosi titoktartás alóli felmentés) - amely a munkaköri alkalmasságát érintő kétely esetén az együttműködési kötelezettsége teljesítését jelenti - az alkalmassági vizsgálat célfához kötötten az orvos a háziorvostól információkat kérhet [Mt. 77. §]

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 174. § (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést jelölt meg. Álláspontja szerint a felperes az együttműködési kötelezettségét nem teljesítette, az üzemorvos ezért nem szerezhetett tudomást természetes kórokú gerincbetegségéről. Az alperesnek továbbá az Mt. 77. § (1) bekezdés miatt nincs lehetősége a háziorvosi iratok beszerzésére, következésképpen ennek hiányát is jogszabálysértéssel értékelte a terhére a megyei bíróság.

Az alperes fentieken kívül a felperes szándékos megtévesztő magatartását is állította. Mindezek miatt a másodfokú bíróság közbenső ítéletének "megváltoztatását", és a kereset elutasítását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesnél létesítendő munkaviszonnyal összefüggésben 2000. március 6-án az egészségi állapotára vonatkozó kérdőívet töltött ki. Ebben egyebek mellett úgy nyilatkozott, hogy gerincpanaszai nincsenek. Az üzemorvos a felperest az öntőgép-kezelő munkakörre alkalmasnak minősítette. 2000. június 23-án 17 kg súly mozgatásakor a felperes dereka megroppant, lába zsibbadni kezdett, és orvosi kezelésre szorult.

A felperesnek a fenti esemény miatt keletkezett egészségkárosodásra tekintettel benyújtott rokkantsági nyugdíj iránti perében a szakértő 50%-os, ezen belül 26% baleseti eredetű munkaképesség-csökkenést véleményezett.

A felperesnek a vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítése iránti keresetét a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes a kárát kizárólagos és elháríthatatlan magatartásával maga okozta, mert az üzemorvos részére nem adott valóságnak megfelelő tájékoztatást. Ennek ellenkezője esetén az orvos nem engedélyezte volna a 17 kg-os súlyok mozgatásával járó munkakör ellátását. A felperes említett kötelezettségszegése az alperes részéről elháríthatatlan volt - arra is figyelemmel, hogy a bíróság megítélése szerint a felperesnek "objektív ismeretekkel" kellett rendelkeznie az egészségi állapotáról.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.

A megyei bíróság közbenső ítéletével 50-50%-os kármegosztást alkalmazott, és az összegszerűségre nézve az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat hozatalára utasította.

A másodfokú bíróság a bizonyítási eljárást kiegészítette. Ennek alapján megállapította, hogy 1997. május 20-án a háziorvos röntgenvizsgálatot rendelt el, ennek eredménye alapján a felperesnek gerinckímélő életmódot kellett volna folytatnia, azonban azt nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a felperes erről tudomást szerzett. A másodfokú bíróság ettől függetlenül arra következtetett, hogy a felperesnek kellő gondosság tanúsítása mellett fentiekről tudnia kellett volna, ezért azt is megállapította, hogy a felperes az üzemorvosi vizsgálat kérdőívét nem a valóságnak megfelelően töltötte ki.