Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

AVI 1995.9.125 Lízingszerződés esetén vizsgálni kell a felek valóságos szerződési akaratát [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.].

A felperes mint lízingbevevő és a beavatkozó mint lízingbeadó között 1991. december 28-án lízingszerződés jött létre, melyben foglaltak szerint a lízingbeadó kötelezettséget vállalt arra, hogy a lízingbevevő által előzetesen megtekintett és kiválasztott ingatlan tulajdonjogát megszerzi abból a célból, hogy azt a lízingbevevő részére lízingbe adja.

Ezen szerződéses megállapodásnak megfelelően a lízingbeadó az 1991. december 27-én kelt adásvételi szerződéssel a M. Sz. T. u. 15. 141 m2 alapterületű társasházi lakás tulajdonjogát az eladóktól 3 500 000 Ft vételárért megszerezte, melyet 1991. december hó 30. napján fizetett meg az eladók részére és ezzel az ingatlant egyidejűleg birtokba vette.

A lízingszerződés szerint ezen ingatlant lízingelte a felperes 12 hónapos futamidőben, mely 1991. december 28-án kezdődött. A nettó lízingdíj a szerződés tárgyát képező ingatlan vételárának 104,5%-a volt (25% áfával növelten).

Az összesen 3 657 500 Ft + áfa lízingdíjból a felperes a lízingbeadónak az átadáskor 3 500 000 Ft-ot, majd 1992. március, június, szeptember és december hónapban havi 39 375 Ft-ot fizetett meg 25%-os áfával növelten.

A lízingbeadó kötelezettséget vállalt a szerződésben arra is, hogy az ingatlan tulajdonjogát 19 900 Ft maradványérték áfával növelt összegének megfizetése ellenében a futamidő lejártakor, de legkésőbb 1992. december 31-ig a felperesre átruházza.

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél az 1991-és év vonatkozásában átfogó költségvetési kapcsolatok ellenőrzést végzett, majd 1992. október 19-én meghozott határozatával a felperes terhére 560 000 Ft vállalkozói nyereségadóhiányt, 825 000 Ft általános forgalmiadó-különbözetet állapított meg és a felperest ennek, valamint 692 000 Ft bírságnak és 377 000 Ft késedelmi pótléknak a megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú adóhatóság a felperes és a beavatkozó között létrejött szerződést adásvételi szerződésnek minősítette, ennek eredményeként módosította a felperes 1991. évi eredményét és ezt növelte az ingatlan beszerzési értékével. Mivel a felperes a lízingdíj után kifizetett forgalmi adót visszaigényelte - holott erre a 0%-os áfa-kulcsos lakásingatlan vétele esetében nem lett volna módja -, ezért állapított meg terhére áfa-különbözetet.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, rámutatva, hogy az 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (7) bekezdése alapján eljárva az elsőfokú hatóság helyesen minősítette a perbeli szerződést - figyelemmel a Ptk. 207. §-ának (4) bekezdésében írtakra is - adásvételi szerződésnek, mert annak tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felek akarata nem lízing, hanem adásvételi szerződés kötésére irányult.

Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes előadta, hogy a lízingszerződést kötő felek szerződési szándéka lízingszerződés megkötésére irányult. Állította, hogy arra irányuló szerződési akarat hiányában a szerződés adásvételnek nem minősíthető, ilyen szerződés megkötéséhez a felperesnek gazdasági érdeke nem fűződött.

Az elsőfokú bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes határozatát, az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően és rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtettek szerint a peres felek akarata a perbeli szerződés megkötésekor lízingügylet létrehozására és nem adásvételi szerződés megkötésére irányult. Egymagában azt a tényt, hogy a felperes által fizetett lízingdíj első részlete megegyezik az ingatlan vételárával nem tartotta az elsőfokú bíróság elégségesnek ahhoz, hogy szerződést adásvételi szerződésnek minősítse, és rámutatott arra is, hogy a kedvezőbb adózást lehetővé tevő szerződés megkötése a feleknek jogában állt.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett és kérte annak megváltoztatásával a keresetet elutasító másodfokú határozat hozatalát, hivatkozva arra, hogy az adóhatóság eljárása jogszabályt nem sértett. Korábbi előadását fenntartva állította, hogy az adóhatóság a perbeli szerződés tartalmi elemeinek felülvizsgálata alapján jogszerűen eljárva minősítette a szerződést adásvételnek, az azt kötő felek akarata nem lízingügyletre, hanem adásvétel útján megvalósuló tulajdonszerzésre irányult.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!