BH 2019.1.26 I. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetében az átadás-átvétel háromalanyú ügylettel, a gazdasági egység feletti hatalomváltással megvalósul, ami által a munkavállalók irányítására jogosult munkáltató személye megváltozik [2012. évi I. törvény (Mt.) 36. §].

II. Az Mt. 36. § (1) bekezdésén alapuló munkáltatói alanyváltás esetén nem merülhet fel az átszállással összefüggésben a munkavállalót terhelő elszámolási és munkakörátadási kötelezettség elmulasztása, mivel az átszállással a munkaviszony nem szűnik meg.

A tényállás

[1] Az alperes munkáltató 1999. augusztus 1-jétől a Sz. Megyei Jogú Város Közgyűlése határozata alapján üzemeltetésre átvette a H. Kft.-től mint távhőszolgáltatótól a közműveket, a munkaeszközöket és továbbfoglalkoztatta a távhőszolgáltatási tevékenységgel érintett 65 munkavállalót az 1999. július 15-én kelt Megállapodás szerint.

[2] Az Üzemeltetési és Vállalkozási Szerződést az Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése határozata alapján 2015. augusztus 18-án azonnali hatállyal megszüntette és a távhőtermelést, távhőszolgáltatást a H. Kft. "jogutódja", az Sz. Kft. útján biztosította azzal, hogy a Határozat 6. pontja értelmében a megszűnést követő naptól a távhőszolgáltatási tevékenységgel érintett munkavállalókat is ez a Kft. foglalkoztatta tovább az alperes által a korábban - a H. Kft.-től bérleti szerződés alapján - használt munkavégzési helyen.

[3] Az Sz. Kft. a "munkajogi jogutódlásról" a felpereseket 2015. augusztus 18-án, az alperest 2015. augusztus 24-én kelt levelében tájékoztatta.

[4] Az alperes a felpereseket 2015. augusztus 25-én, szeptember 1-jén és szeptember 9-én felhívta a 2015. augusztus 18-tól augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozó munkavégzési kötelezettség teljesítésének igazolására.

A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme, viszontkeresete

[5] A felperesek kereseti kérelmükben a 2015. augusztus 1-jétől augusztus 17-ig terjedő időtartamra elmaradt munkabérük megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását és viszontkeresetében a munkaviszonyok jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 84. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.

[6] Az alperes viszontkeresetében arra hivatkozott, hogy közte és a Sz. Kft. között megállapodás, előzetes egyeztetés, átadás-átvétel nem volt, "jogutódlásról" mással sem állapodott meg. A munkavállalók jogviszonyát nem szüntette meg és egyetlen munkavállaló sem jelezte, hogy jogviszonyát meg kívánja szüntetni, a felperesek nem számoltak el. Mindezek alapján a felperesek a jogviszonyukat jogellenesen szüntették meg. Utalt arra is, hogy a folyamatban lévő polgári perek kihatása miatt jelen eljárást fel kell függeszteni.

[7] A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint az Mt. 36. § (1) bekezdés, a 299. § j) pontja, a 2001/23/EK Irányelv és a Spijkers-kritériumok értelmében az alperes és az Sz. Kft. között "munkáltatói jogutódlás" következett be, mert az ingó- és ingatlan vagyontárgyak átadása megtörtént, a munkavállalók jelentős részét továbbfoglalkoztatta, a végzett tevékenység hasonlóságának feltételrendszere fennállt, az ügyfélkört átvette, így a hatalomváltás a munkáltató személyét ex lege kicserélte.

Az első- és a másodfokú ítélet

[8] A kereseti kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróság részítéletével elbírálta, majd a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a viszontkeresetet elutasította.

[9] A viszontkeresetet elutasító ítéletében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Mt. 36. §-ából, a 2001/23/EK Irányelv 3. cikk (1) bekezdéséből, valamint az Európai Bíróság számos ítéletéből levonható az a következtetés, amely szerint a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén az átszállás során a gazdasági egységnek meg kell őriznie az identitását. Ez akkor állapítható meg, amennyiben a tevékenység ténylegesen tovább folytatódik, vagy újra kezdődik, azzal, hogy a tevékenység részbeni azonossága is megalapozhatja az átadás megállapítását. Ezen túlmenően nemcsak a jogügylet létrejötte, hanem a megszűnése is az Irányelv hatálya alá tartozik, ugyanúgy, mint a tulajdonjog átruházásán kívül a használati jog átengedésére vonatkozó jogügylet akkor is, ha az közjogi személy által létrehozott. A felek közötti szerződés hiánya nem akadálya az átszállás megállapításának, a szerződés harmadik személlyel szemben is fennállhat, mert az átadás-átvétel háromalanyú jogi képletben valósul meg. Mindezek révén megvalósul a gazdasági egység feletti hatalomváltás, az irányítási hatalom megszerzése a jogügylet érvényességének hiányában is.

[10] Megállapította, hogy jelen ügyben az ingó és az ingatlan vagyontárgyak átvétele megtörtént a bérleti szerződés felmondásával, valamennyi munkavállalót az Sz. Kft. továbbfoglalkoztatta teljesen azonos tevékenységgel és az ügyfélkör teljes körű átvételével, vagyis ex lege következett be a "hatalomváltás" alapján a munkajogi jogutódlás az alperes és az Sz. Kft. között. Ezért téves az alperes - az előzetes megállapodásra, az átadás-átvétel szükségességre, valamint a felmondásra vonatkozó - viszontkeresetében képviselt jogi álláspontja.

[11] Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem

[12] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében mind a jogerős, mind az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte és elsődlegesen a viszontkeresetben foglaltak szerinti marasztaló határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új határozat meghozatalára kötelezését perköltsége megfizetése mellett. Eljárási jogszabálysértésként a Pp. 3. § (3) bekezdésében, a 141. § (2) bekezdésében, a 152. § (2) bekezdésében, a 163. § (1) bekezdésében, a 206. § (1) bekezdésében és a 221. § (1) bekezdésében írt rendelkezések megsértését, míg anyagi jogszabálysértésként az Mt. 6. § (1)-(2) és (4) bekezdésekben, a 8. § (1) bekezdésében, a 36. § (1) bekezdésében, az 52. § (1) bekezdés d) pontjában, a 80. § (1) bekezdésében, a 84. § (1) és (4) bekezdéseiben, továbbá a 299. § j) pontjában előírtak megsértését jelölte meg.

[13] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdését megsértve nem oktatta ki a bizonyításra szoruló tényekről, a 141. § (2) bekezdése és 163. § (1) bekezdése alapján sem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást. Kirívóan jogszabálysértő módon csak és kizárólag a felperesek előadásait vette figyelembe a tényállás megállapítása és azok értékelése körében.

[14] Az eljárt bíróságok nem fejtették ki, hogy a tilos önhatalommal történt átvétel, az átadás-átvétel hiánya, a munkavállalók részbeni továbbfoglalkoztatása, az identitás vizsgálata körében az engedély hiánya és a meg nem határozott jogügylet tényeinek miért nincs jelentőségük, azokat miért mellőzték a mérlegelés során, csupán eseti döntésekre utaltak vissza.

[15] A Pp. 152. § (2) bekezdése alapján a jelen per tárgyalását fel kellett volna függeszteni, mert birtokper és kártérítési per van folyamatban. A birtokperben a már kialakult birtokhelyzet élvez elsőbbséget az azt megváltoztató tevékenységgel szemben, eredeti birtokállapot helyreállítását kéri, míg a kártérítési perben az üzemeltetési szerződés jogellenességét kéri megállapítani az azonnali hatályú felmondást megalapozó indok hiánya, a vagyontárgyak egy részének tulajdonosi minőségére figyelemmel és a távhőtermelésre és távhőszolgáltatásra vonatkozó engedély hiánya miatt. A felmondás mint jogügylet jogellenességének, valamint a jogellenes vagyontárgyátvétellel megvalósuló birtokbavételnek a vizsgálata pedig előkérdésnek minősül jelen ügy eldöntése szempontjából.