A Kúria Kfv.35542/2012/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az adóhatóságnak kell bizonyítania azon objektív körülmények fennállását, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel a szolgáltató által elkövetett adócsalásban vesz részt. (Az Európai Unió Bíróságának C-80/11 és C-142/11. számú döntései.)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.542/2012/7.szám

A Kúria a dr. Ifkovics József Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ifkovics József ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Balla Orsolya jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. május 22. napján kelt 25.K.30.542/2011/13. számú ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 25.K.30.542/2011/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint elsőfokú és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2006. január 18-án megbízotti jutalékra vonatkozó megbízási keretszerződést kötött a K.Kft.-vel, a szerződést e Kft. nevében D. I. írta alá ügyvezetőként. A szerződésre alapítottan a K. Kft. 2006. decemberében három számlát bocsátott ki a felperes felé 49.600.000 Ft + 9.920.000 Ft általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) tartalommal. A felperes a számlák nettó értékét költségként elszámolta, az ezekben szereplő áfát levonásba helyezte.

Az adóhatóság a felperesnél 2006. évre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban a felperes terhére áfa, különadó és társasági adó adónemekben mindösszesen 9.920.000 Ft adókülönbözetet írt elő, amelyből 1.482.000 Ft-ot adóhiánynak minősített, 741.000 Ft adóbírságot szabott ki, 42.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A határozat indokolása szerint a felperes a K.Kft.-től befogadott számlák alapján nem jogszerűen helyezte levonásba az áfát, kárt okozott a költségvetésnek, nem tanúsította az adott helyzetben tőle elvárható körültekintést sem, ezért kivételes méltánylás gyakorlására nem volt lehetőség.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. november 9. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 4.§ (1) bekezdésére, 32.§ (1) bekezdés a) pontjára, 35.§ (1) bekezdés a) pontjára, 43.§-ára, 44.§ (5) bekezdésére, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15.§ (3) bekezdésére, 165-166.§-aira, a társasági adóról és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19.§-ára, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 92.§ (12) bekezdésére, 97.§-ára, 104.§-ára, 165.§-ára, 170.§ (2) bekezdésére, 171.§ (1) bekezdésére, 178.§ 3. pontjára alapította. Határozatának indokolása szerint a felperes felé a gépjármű közvetítői tevékenységet nem a számlakibocsátó, hanem D. I. magánszemély végezte el. D. I. 2006. október 19-én megvásárolta ugyan a K. 2001. Kft.-t, de az ez előtt megvalósult gépjármű közvetítői tevékenységet saját nevében, saját felelősségére folytatta, és az ügyvezetése alatt kibocsátott számlák nem a számlakibocsátó által elvégzett gazdasági tevékenységről kerültek kiállításra. A felperes 2000. január 18-án nem köthetett szerződést a K.Kft.-vel, illetve ügyvezetőként D. I.-nal, mivel ekkor e társaság még nem létezett, ennél fogva a keretszerződésben foglaltak sem valósulhattak meg az abban feltüntetett felek között. A K. 2001 Kft.-nél - a K. Kft. jogelődjénél - D. I. nem volt meghatalmazott, így e társaság nevében nem járhatott el, ezért a gazdasági eseményekkel kapcsolatban nem valós bizonylatok kerültek kibocsátásra. Az adólevonási jog nem gyakorolható, mert a számlák szerinti közvetítői tevékenységet nem a K.Kft. , hanem D. I. végezte el. A felperesnek, mivel a számlák mindegyikén a 2006. január 16-i szerződésre történik hivatkozás, tudnia kellett, hogy ilyen szerződést nem kötött, ezért a számlák befogadása során nem járt el kellő körültekintéssel. Ha előadása szerint megvizsgálta a számlakibocsátó cégkivonatát, akkor észlelnie kellett volna, hogy D. I. 2006. január 16-án nem volt ügyvezetője a számlakibocsátónak, ezért a felperes terhére az áfa adónemben az adókülönbözet jogszerűen került előírásra, és az áfa költségkénti elszámolása miatt az adózás előtti eredményt is módosítani kellett, továbbá mindezek következtében a különadó alapja is negatív lett, így a felperest 2006. évre nem terheli különadó fizetési kötelezettség.

A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte, vitatta a K. Kft számláival kapcsolatos érdemi döntések jogalapját, és lényeges eljárási jogszabálysértésekre is hivatkozott.