A Kúria Knk.37391/2017/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Nem hitelesíthető az a kérdés, amely nem felel meg a választópolgári egyértelműségnek. (OECD-tagállamokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményekre vonatkozó kérdés)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Knk.VII.37.391/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke

Dr. Tóth Kincső előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: kérelmező

(cím

A kérelmező képviselője: Dr. Czeglédy Csaba ügyvéd

(cím)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(1054 Budapest, Alkotmány utca 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 34/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 34/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 10.000.- ( tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a kérelmező magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 34/2017. számú határozatával döntött. Az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazási kérdés a külföldi felsőoktatási intézmények - azon belül is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Konvenciójában részes állam által elismert felsőoktatási intézmények - magyarországi működésének alapvető szabályait, és így az oklevelet adó képzési tevékenység folytatásának feltételeit, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 76. §-át, azon belül is d) pontját érinti. Utalt a határozat arra, hogy az Nftv. 77.§-a speciális szabályokat tartalmaz az EGT-tagállamokban székhellyel rendelkező, Magyarországon letelepedett felsőoktatási intézményekre, de a működésükhöz az Oktatási Hivatal engedélye szükséges. Ismertette a magyar felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó szabályozást is. Megállapította, hogy a kérdés arra irányul, hogy az OECD-tagállamokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek a tevékenységük megkezdéséhez ne kelljen az Oktatási Hivatal engedélyének beszerzése, ehelyett elegendő legyen azon bejelentés megtétele, hogy külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet kívánnak folytatni.

[3] Az NVB az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésére, a jogegyenlőségi klauzulára és a jogi személyekre is alkalmazandó hátrányos megkülönböztetés tilalmára [ez utóbbi körben az Alkotmánybíróság 20/2014.(VII.3.) határozatában és a 10/2015.(V.4.) határozatában foglaltakra is] utalva rámutatott, hogy az OECD-tagállamok által elismert felsőoktatási intézmények tekintetében az akkreditációval és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos törvényi követelmény mellőzése olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, amely az azonos csoportba tartozó jogalanyok között tenne különbséget anélkül, hogy annak észszerű indoka fennállna. Ez a jogalkotási kötelezettség ellentétes lenne a diszkrimináció tilalmával, ütközne az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével. Az ilyen kérdés eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény módosítását feltételezné, holott a népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése értelmében nem irányulhat tiltott tárgykörre, így az Alaptörvény módosítására.

[4] Az NVB elemezve az felsőoktatási akkreditációs rendszert arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazási kérdés által előirányzott, az OECD-tagállamok által elismert felsőoktatási intézményekre nézve kedvezőbb működési feltételrendszer olyan - korábban sem létező - jogi helyzetet idézne elő, amely szerint Magyarországon, az OECD-tagállam által elismert felsőoktatási intézményekben nagymértékben kedvezőbb feltételekkel lenne folytatható képzési tevékenység, hiszen ezen intézmények működésének nem kellene megfelelnie azoknak a jogszabályban rögzített feltételeknek, amelyeknek más - akár Magyarországon, akár más EGT-tagállamban székhellyel rendelkező - felsőoktatási intézményeknek eleget kell tenniük.

[5] Rámutatott arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján megalkotandó jogszabály teljes mértékben megbontaná a felsőoktatási intézmények és ennek eredményeként az e felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók és a hallgatók jogai közötti egyenlőséget, mert az alapján mind a hazai, mind a külföldi tevékenység tekintetében a külföldi intézmény élvezné a jogszabályok által biztosított előnyöket. Egy ilyen tartalmú szabályozás pedig az Alaptörvényben rögzített jogelvek sérelmére vezetne.