A Budapest Környéki Törvényszék Pf.28272/2009/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 346. §] Bírók: Grasalkovits Irén, Telkes Adrienne, Zsengellér Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Szentendrei Járásbíróság P.20280/2009/15., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.28272/2009/5.*, Kúria Pfv.20930/2010/7. (BH 2012.1.13)

***********

Pf.28.272/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság, mint másodfokú bíróság a II.rendű felperes neve ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve I. r. és a személyesen eljárt II. r. felpereseknek - a és által képviselt alperes neve. alperes ellen 2.073.656,- forint tőke és járulékai megfizetése iránt folyamatba tett perében a Bíróság 2009. szeptember 4. napján kelt számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 15 nap alatt 269.625,- (kettőszázhatvankilencezer-hatszázhuszonöt) forint első- és másodfokú költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét az I. r. és II. r. felperesek 2008. november 2. napján bekövetkezett balesetéért.

A közbenső ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen kérte annak megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását. Másodsorban az elsőfokú közbenső ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára való utasítása iránt terjesztett elő kérelmet.

Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a tényállást és abból helytelen jogi következtetést vont le. A szabálysértési eljárás során az I. r. felperes akként nyilatkozott, hogy a vaddisznó a szalagkorlát alatt jött ki az útra. Nincs arra adat, hogy a vaddisznó az I. r. felperes motorkerékpárja oldalának ütközve elsodorta volna az első kereket, ezzel ellentétben az okiratokból megállapítható, hogy az I. r. felperes a motorkerékpár elé kiváltó állatot fékezés nélkül elütötte. Pusztán az a tény, hogy a vaddisznó az útra kiváltott, a bírói gyakorlat szerint nem alapozza meg a kártérítési felelősségét.

A felróhatóság körében előadta, hogy a vadveszélyt jelző tábla a felperesek által is elismerten ki volt helyezve. A balesetek számának a vizsgálata alapján nem is lett volna szükséges a tábla kihelyezésének a kezdeményezése. A baleset bekövetkeztének a megakadályozása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a vadászatra jogosulttól elvárható volt.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a felperesek - különösen a II. r. felperes - felelősségét a baleset bekövetkeztében nem vizsgálta. A sebesség helyes megválasztása és a követési távolság betartása esetén a II. r. felperes az ütközést el tudta volna kerülni. A II. r. felperesnek a bekövetkezett kár egy része felróható.

A rendellenesség tekintetében hivatkozott szakmai véleményében foglaltakra, amelyben megállapításra került többek között, hogy a vaddisznó meredek hegyoldalon történő felfelé futását a párzással kapcsolatos hatások nem okozzák, azonban olyan a vaddisznók életterében egyre többször előforduló természetes emberi tevékenységből fakadó hatások okozhatják, amelyek egész évben előfordulhatnak. Az elsőfokú bíróság a szakmai vélemény megállapításait tévesen értelmezte és ezen értelmezés alapján téves következtetéseket vont le a rendellenesség megállapítása során.

Utalt arra is, hogy az alperesek által csatolt bírósági határozatok mindegyikében szarvas fordul elő, amely állat egyedei a párzási időszak során egymást űzik, kergetik. A vadászati szakmai vélemény alapján a vaddisznónál ez a tevékenység nem fordul elő, a párzási időszak e tekintetben nem befolyásolja az állat megszokott viselkedését. Pusztán az a tény, hogy a vad reakció időn belül lép a közútra még nem alapozza meg a felelősségének a fennállását, a rendellenesség megállapítását.