BH 2013.4.86 A kölcsönként felvett pénzösszegre - mivel az az átvevő tulajdonába megy át - sikkasztás nem követhető el. Ha azonban a pénz szolgáltatására nem kölcsönügylet keretében, hanem célzott felhasználásra kerül sor, annak jogtalan eltulajdonítása sikkasztást valósít meg [Btk. 317. §].

Pertörténet:

Szekszárdi Törvényszék B.156/2010/38., Pécsi Ítélőtábla Bf.316/2011/5., Kúria Bfv.300/2012/5. (*BH 2013.4.86*)

***********

A megyei bíróság a 2011. szeptember 2-án kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében [Btk. 317. § (1) bekezdés és (6) bekezdés a) pont]. Ezért őt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte; a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az eljárt bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta; a terhelt magatartására vonatkozó jogi értékelésének lényege a következő.

Az elsőfokú bíróság szerint a terhelti magatartás megítélésénél azt kellett értékelni, hogy a sértett a terhelt részére átadott összeget meghatározott célra - az s.-i ingatlan megszerzésére - nyújtotta; ugyanakkor a terhelt ezt az összeget e céltól teljesen eltérően - magánbankszámlára utalással, készpénzfelvétellel, a terhelt személyéhez köthető hiteltörlesztéssel - a sértett hátrányára, érdekeit sértő módon használta fel. A megbízónak tényleges vagyoni hátrányt eredményező, a hozzájárulásának hiányában jogellenesen végrehajtott terhelti sajátjaként való rendelkezés sikkasztás megállapítására ad alapot.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság adós maradt a pénzátadás magánjogi hátterének vizsgálatával. Ezt pótolva rögzítette, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező összeget a sértett megbízási jogviszony [Ptk. 474. § (1) bekezdés] keretében bocsátotta a terhelt, illetve az általa irányított gazdasági társaság rendelkezésére, a felhasználási cél - az s.-i ingatlanok megszerzése - konkrét meghatározásával. Amikor a terhelt a pénzösszeg vonatkozásában nem a sértett - azaz a megbízó - utasítása szerint járt el, megsértette a Ptk. 474. § (2) bekezdésében írt kötelezettségét.

A terhére megállapított sikkasztás bűntettét a sajátjaként történő rendelkezéssel valósította meg; nem volt jogosult a pénzösszeg szabad felhasználására. Az eltulajdonításra, azaz a végleges elvonás szándékára nincs adat; a terhelt az összeget a konkrét céltól eltérően azért használta fel egyéb gazdasági tevékenysége körében, mert bízott abban, hogy azt a későbbiekben a sértett részére vissza tudja fizetni.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bek. a) pontjának megjelölésével, a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

Indokai szerint a cselekmény nem tényállásszerű; sem a rábízás, sem a sikkasztás valamely elkövetési magatartása nem állapítható meg.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 423. § (4) bekezdés], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. § (1) bekezdés] és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. § (2) bekezdés] kötött.

Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].

A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bűnösség megállapítása a büntető anyagi jog megsértésével történt.

Jelen ügyben azonban erről nincs szó.

Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a terhelt bűnösségét megállapította, és a felrótt cselekmény minősítése, valamint a kiszabott büntetés is törvényes.

A Btk. 317. § (1) bekezdése szerint sikkasztást követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

Idegennek az a dolog tekintendő, ami - a rábízáskor és az elkövetési magatartás kifejtésekor is - nem az elkövető, hanem más (természetes vagy jogi) személy tulajdonában áll.

Rábízottá pedig akkor válik az ilyen dolog, ha a rábízás folytán annak birtokbavétele, az átvétele, illetve a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése megtörténik. A rábízással a dolog tulajdonosa az őt megillető egyik részjogosítványt, a birtoklás jogát ruházza át más személyre. Ebből következően a rábízásnak kifejezettnek, közvetlennek és személyre szólónak kell lennie.

Ehhez képest sikkasztás tettese (társtettese) kizárólag az lehet, akire a dolgot rábízták; sértettje pedig - értelemszerűen - a tulajdonos.

Sikkasztás esetében - egyezően a lopással - a tényállási elem nem az okozott kár, hanem annak a dolognak, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették az elkövetéskori (s nem pedig rábízáskori) értéke.

Nem tényállási eleme a sikkasztásnak a károkozási vagy jogtalan haszonszerzési célzat, sem pedig a károkozás vagy vagyoni hátrány bekövetkezte.

A sikkasztás az ingó dolog feletti tényleges, s egyébként jogszerű hatalom (birtoklás) kihasználása, visszaélés a tulajdonos bizalmával.

A sikkasztás elkövetési magatartása egyrészt a jogtalan eltulajdonítás, ami a birtokláson kívüli tulajdonosi jogosítványok jogellenes gyakorlását jelenti; másrészt pedig a sajátjaként rendelkezés, ami a rábízó akaratával szembeni, az elkövető akarata szerinti magatartás. Utóbbi minden olyan - az eltulajdonításon kívüli - magatartás, amikor az elkövető tulajdonosként viselkedik, azt a látszatot kelti harmadik személy, vagy akár maga a tulajdonos előtt, mintha tulajdonos lenne [BJD 3111.].

A sikkasztás tárgya lehet pénz.

Rámutat a Kúria arra, hogy a pénz, mint helyettesíthető dolog átadása esetében - amennyiben az kölcsön címén történik - valóban nem lehet szó sikkasztásról. Ez esetben ugyanis a kölcsönösszeg átmegy a tulajdonba, és ilyenkor legfeljebb csalás bűncselekménye jöhet szóba.

Ha azonban az átadott pénz nem kölcsön, akkor annak eltulajdonítása sikkasztást valósít meg.