A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21097/2008/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 350. §, 351. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.097/2008/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Toncs Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Földvári Mária ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Kerékgyártó Csaba jogtanácsos által képviselt ... beavatkozott -, a Pest Megyei Bíróság 2008. június 2. napján meghozott, 6.P.23.487/2005/49. számú ítélete ellen, az alperes részéről 52. és 53. sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra térítsen meg 330.000 (háromszázharmincezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes által üzemeltetett .... szám alatti tanya karámjából 2002. december 25-én elszabadult két ló, amelyek egyike a 8104. számú úton, féktávolságon belül a külföldi állampolgárságú felperes ... típusú személygépkocsija elé vágott és azzal összeütközött. Ennek következtében a gépjármű az úttestről lesodródva a bal oldali árokba borult. A felperes a balesetben az eszméletét elvesztette, koponyatörést és agykárosodást, valamint fogtöréseket és fogsérüléseket szenvedett. Jobb oldala és hangszálai az agysérülés következtében átmenetileg megbénultak. A hangszálai védelme érdekében gégemetszést hajtottak végre, a műtéti seb azonban gyulladttá vált, ami újabb gégeműtétet tett szükségessé. Az időleges bénulás folytán a felperes izomzata meggyengült, a hosszabb eszméletlenség következtében a mozgáskoordinációért felelős agyterületek károsodtak. Beszéde jelenleg is nehezen érthető. Jobb vállának és jobb felső végtagjának izomzata megkisebbedett. A munkaképessége 10%-ban csökkent. A szobafestő, mázoló foglalkozású felperes korábban ipari alpinista tevékenységet folytatott, melyre már nem képes. Eredményes karate versenyző volt, azonban sporttevékenységét is abba kellett hagynia. A baleseti eredetű egészségkárosodása pszichés sérüléseket is eredményezett; érzelmi terhelhetősége, frusztrációtűrése csökkent, szorongásos és depresszív tünetei vannak, koncentrációs készsége labilis.

A felperes módosított keresetében 5.500.000 forint nem vagyoni kártérítésnek és kamatainak a megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, hogy álláspontja szerint a balesetért a felperest terheli a felelősség, mert nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezetett. Úgy vélte, hogy ilyen sebességgel haladva, időben észlelnie kellett volna a vele szemben vágtató lovat. Érvelt azzal is, hogy őt az állatokra felügyelő megbízottja kiválasztásában, utasításokkal ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli, ezért a Ptk. 350. §-a értelmében a megbízottja által okozott kárért nem felel.

Az elsőfokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően, 5.500.000 forint és annak 2002. december 25-től járó kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a baleset idején a lovakra felügyelő személy az alperes megbízottja volt. A Ptk. 350. § (1) bekezdése értelmében a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. A Ptk. 350. § (2) bekezdése szerint a megbízó mentesülését eredményezheti, ha bizonyítja, hogy a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli. Az alperes kimentést megalapozó körülményeket nem bizonyított; éppen ellenkezőleg, nagyfokú gondatlanságára utal az, hogy a megbízottjának nem csak a személyes adatait, de még a vezetéknevét sem ismerte, bár a lovak felügyeletét már korábban is, több alkalommal rábízta. A felperest az igazságügyi gépjárműszakértői vélemény szerint semmiféle mulasztás nem terheli, a gépkocsiját az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette, a balesetet elhárítani nem tudta. A felperest ért nem vagyoni hátrányokkal a megítélt nem vagoni kártérítés áll arányban.

Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a megbízót a megbízottja által harmadik személynek okozott károkért való felelősség alóli mentesülését eredményező tényeket bizonyította. Ezt támasztja alá, hogy a megbízott a lovakra több ízben is felügyelt és a feladatát megfelelően látta el. A megítélt nem vagyoni kártérítést összegszerűségében túlzottnak tartotta.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.