A Kúria Pfv.20069/2015/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

1. Az egészségügyi szolgáltató felel a szülőknek azokért a káraiért, amelyek azért következtek be, mert a magzat genetikai rendellenességét nem ismerték fel és megfosztották az anyát az önrendelkezési joga, a szülőket a családtervezési joguk gyakorlásától.

2. A vagyoni károk körében a szülők a károsodottan született gyermek teljes felnevelési költségét igényelhetik. Az egészséges létből és a fogyatékosságból eredő költségek elkülönítésének nincs jogi indoka.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.20.069/2015/3.szám

A Kúria a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. felpereseknek a Dr. Paukovits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Paukovits Vilmos ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Győri Törvényszék előtt 31.P.90.812/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.124/2012/6. számú rész- és közbenső ítéletével elbírált perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Sarkadi Julianna ügyvéd által képviselt Biztosító beavatkozott, a jogerős rész- és közbenső ítélet ellen a felperesek által 56. sorszám alatt és az alperes által 55. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. február 25. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítéletet hatályon kívül helyezi és a Győri Törvényszék 31.P.20.812/2010/49. számú rész- és közbenső ítéletének a közbenső ítéleti rendelkezését a következő szövegezésbeli változtatással hagyja helyben:

Megállapítja - a részítéleti rendelkezés mellőzése mellett -, hogy az alperest teljes kártérítési felelősség terheli a 2008. augusztus 27-én született kiskorú B.M. terhesség alatt fel nem ismert, a születést követően diagnosztizált genetikai károsodással a felpereseknek okozott károkért.

Kötelezi az alperest és a beavatkozót, hogy külön-külön fizessenek meg a felpereseknek 15 nap alatt 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. és a II.r. felperesek házastársak, a III. és a IV.r. felperesek a gyermekeik. A B.M. nevű gyermekük 2008. augusztus 27-én született Down szindrómával.

A felperesek a keresetükben a nem vagyoni, az I-II.r. felperesek pedig a további vagyoni káruk megtérítésére kérték az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy a terhesgondozás során nem az elvárható gondossággal járt el, ezért a genetikai rendellenesség felismerésének hiányában az I-II.r. felperes nem dönthetett a terhesség törvényi határidőn belüli megszakításáról.

Az alperes a kereset elutasítását kérte; a jogellenes, felróható magatartását tagadta.

Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó biztosító is a kereset elutasítását kérte az alperessel egyező indokok alapján.

Az elsőfokú bíróság a rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperest teljes kártérítési felelősség terheli a 2008. augusztus 27-én született kk. B.M. születését követően diagnosztizált genetikai károsodás miatt a felpereseket ért hátrányokért. Ezt meghaladóan a törvényszék - az önmagában kk. B.M. létére alapított - kártérítési keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában megállapította, hogy az AFP vizsgálat elvégzése kötelező volt és ez nem diagnosztikai, hanem csupán szűrőteszt, további vizsgálatok elvégzése is indokolt. A kórosan alacsony (0,58 MoM) érték alapján elsődlegesen indokolt célzott ultrahangvizsgálat elvégzése. A felperesek bizonyították, hogy a magzat állapota tekintetében az alperes téves diagnózist állított fel, ezzel szemben az alperesnek kellett bizonyítania, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevőktől elvárható gondosságnak megfelelően járt el. Az AFP és a triplateszt eredménye a terhességi kortól függő, ezért jelentősége volt annak, hogy a triplateszten feltüntetett és az alperes által megállapított terhességi kor eltérésének mi volt az oka, az eltérés bizonyítottságának hiányát az alperes kimentése körében kellett értékelni. A vizsgálat értékeit az alperes nem fogadhatta volna el, azt meg kellett volna ismételni. Ennek elmaradása megalapozza az alperes helytállási kötelezettségét. Az alperesnek kétféle érték állt rendelkezésére, az eltérés okát fel kellett volna tárnia. Az egyik adat, az ismert alacsony szérum AFP érték alapján haladéktalanul kockázatelemzésre, célzott ultrahangvizsgálatra kellett volna küldeni az I.r. felperest, mivel a vizsgálati eredmény a genetikai érintettség gyanúját vetette fel. Ez attól függetlenül megállapítható, hogy ha volt 0,73 MoM AFP érték is és összességében negatív a triplateszt, mert az alperes a 0,58-as értékről bizonyítottan tudott, és akkor is megállapítható, ha az AFP vizsgálat felhasználhatósága terén eltérő szakmai álláspontok alakultak ki. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperestől elvárható magatartás a szakmai szabályok megsértésétől függetlenül is vizsgálandó.