A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10605/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.605/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Martinecz Gergely ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt az Egri Munkaügyi Bíróságnál megindított és a 6.M.584/2009/13. számú ítélettel befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.584/2009/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek

- tizenöt nap alatt - 30.000 (Harmincezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 52.500 (Ötvenkettőezer-ötszáz) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

Az Egri Munkaügyi Bíróság a felperes keresetének helyt adó, 6.M.584/2009/13. számú jogerős ítéletével az alperes ... számú 500.000,- forint munkavédelmi bírság megfizetésére vonatkozó másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

A megállapított tényállás szerint az egyéni vállalkozó felperes s.-i telephelyén raktáros-udvaros munkakörben 2003. április 1-jétől alkalmazta a targoncavezetői képesítéssel is rendelkező F. B. munkavállalót. A telep vezetője B. F., helyettese Cs. I. volt. A felperes e.-i székhelyéről telefonon tartotta a kapcsolatot a telephelyen dolgozó munkavállalókkal.

F. B. 2008. június 12-ére a felperestől azt a feladatot kapta, hogy a magtisztító berendezés csigájának védőburkolatát szerelje le, amelyhez mindenekelőtt az azt rögzítő csavarokat kellett eltávolítani. Az erőgépet körülbelül 1,50 méter magasságban körbefutó karbantartó padló vette körül, amelyről azonban a magasabban levő csavarok nem voltak elérhetők. A munkavállaló a feladatot ezért a helyszínen található targonca villájára elhelyezett, magasba emelt raklapon állva végezte. A munka során a targonca megbillent, F. B. ennek következtében a raklapról leesett, és súlyos koponyasérülést szenvedett.

Az alperes a munkavállaló 2008. június 12-én bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette, és a ... szám alatt hozott elsőfokú határozatával a munkavédelmi ellenőrzés alapján a felperest 500.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. A határozat indoklása szerint a felperes a munkáltatót terhelő ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával a munkavállalók egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztette, amely súlyos balesethez vezetett. A vizsgálat feltárta azt is, hogy a munkavállalók magasban végzett feladataikat már többször végezték a targonca emelővillájával megemelt raklapon állva. A munkáltató nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e az egészséges és biztonságos munkavégzési követelményeknek, és a munkavállalók megtartják-e a biztonsági előírásokat.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ... számú határozatával az elsőfokon hozott határozatot helybenhagyta.

A felperes a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

Sérelmezte, hogy az alperes kizárólag a sérült munkavállaló tanúvallomása alapján, egyoldalúan állapította meg a tényállást, az azzal ellentétes tanúvallomásokat indoklás nélkül hagyta figyelmen kívül, és a baleset bekövetkezésének körülményei tekintetében nem tisztázta az ellentmondásokat.

Hivatkozása szerint a munkavállalót megfelelő utasításokkal látta el, a feladat elvégzése annak egyszerűségéből adódóan veszélyt nem jelentett, speciális eszköz használatát nem igényelte, ezért a munkafolyamat fokozott ellenőrzése sem volt indokolt. F. B. megszegte a munkáltató által kiadott utasítást, miszerint a karbantartó állványról elérhető csavarokat szerelje ki, a művelethez a targonca használatára pedig nem volt szükség. A munkavállaló azonban a korábbi kifejezett tiltása ellenére - önkényesen - az emelővillára helyezett raklapról kívánta a munkáját befejezni.

A munkaügyi bíróság bizonyítást folytatott le a tényállás tisztázása érdekében, ismételten meghallgatta a közigazgatási eljárásban is meghallgatott tanúkat, a felperest, továbbá B. F., és Cs. I. munkavállalókat is. A munkaügyi bíróság a sérült részben ellentmondó vallonmásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tanú szavahihetősége kétséges, ezért vallomását a bizonyítékok köréből kirekesztette.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése, az Mvt. 54. § (7) bekezdés b) pontjának összevetéséből arra következtetett, hogy a munkáltató számára életszerűtlen és kivitelezhetetlen lenne a munkavállalói folyamatos, közvetlen, személyesen, vagy megbízottja által történő ellenőrzése, ilyen törvényi előírásra az alperes sem hivatkozott. A sérültnek adott egyszerű munkafeladat közvetlen ellenőrzése szükségtelen volt, különösen az adott telephelyen, ahol a munkavállalók létszáma csekély volt, és a munkavállalók jellemzően telephelyen kívüli mezőgazdasági munkát végeztek.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

Sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság a Pp. 339/A. §-ában foglalt rendelkezéssel szemben indokolatlanul vonta kétségbe a közigazgatási eljárásban feltárt tényeket, és a bizonyítás lefolytatása után a bizonyítékok jogszerűtlen újramérlegelésére került sor.