A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.55634/2010/30. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 318. §, 339. §, 355. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 13. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szentpéteri Marietta

Pesti Központi Kerületi Bíróság

9.P.55.634/2010/30.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Habis Kinga ügyvéd (1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 52-54. fszt. 3.) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

dr. Fabók András ügyvéd (2143 Kistarcsa, Szabadság u. 54.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 492.500,- (Négyszázkilencvenkettőezer-ötszáz) Ft-ot valamint ennek az összegnek 2009. március 6. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 55.000,- (Ötvenötezer) Ft perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására - az ott megjelölt módon és időben - az állam javára fizessen meg 82.125,-(Nyolcvankettőezer-egyszázhuszonöt) Ft szakértői díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az első fokú bíróságnál kell írásban 3 példányban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése, vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás

Korábban a felperes tulajdonosa volt a meghatározott helyrajzi számú, természetben a Budapest, XVI. kerületben elhelyeszkedő két szobás 50 m2-es lakásingatlannak. A felperes a perbeli lakást egy budapesti Önkormányzattól vásárolta meg 2005. februárjában.

Az ingatlan megvásárlását megelőzően a korábbi tulajdonos megbízása alapján megbízott értékbecslő 2004. március 16-án értékmegállapító szakvéleményt készített. A szakvélemény megállapította, hogy a perbeli lakás teljesen felújított állapotú.

Ezt követően a felperes, mint bérbeadó és az alperes, mint bérlő között 2005. július 1. napján bérleti szerződés jött létre a lakás bérletére. A szerződő felek a bérlemény havi díját 55.000,- Ft-ban állapították meg. Az alperest terhelte a mindenkori rezsiköltségek megfizetése is. A felperes a szerződés aláírásakor 110.000,- Ft óvadékot vett át. A felek a szerződésben rögzítették, hogy az ingatlan helyiségei részben bútorozva állnak rendelkezésre, továbbá azt, hogy az átadás-átvétel során leltár készül. A szerződés 11. pontjában a felek kimondták, hogy a bérleményt a felperes rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át és a bérlő köteles ugyanilyen állapotban, tisztán visszaadni. Amennyiben a bérlő ezt elmulasztaná, úgy a helyreállítási munkákat a bérbeadó jogosult a bérlő költségére elvégeztetni és azok költségét a késedelmes fizetésre vonatkozó szabályok szerint a bérlőn behajtani. A 14. pontban a felek kikötötték, hogy az első bekezdésben foglaltakon túlmenően más személyek a bérleménybe nem költözhetnek be. A felek megállapodtak abban is, hogy a bérleti jogviszony fennállása alatt az ingatlan állagmegóvásáról a bérlő köteles gondoskodni.

A bérleti szerződés megkötése után a felek a szerződést szóban úgy módosították, hogy a rossz állapotú ingatlant a lakásfelújításokkal foglalkozó alperes újítja fel. A megállapodásuk értelmében az alperes addig lakhat az ingatlanban, amíg a felújítás költsége ki nem egyenlítődik. Ennek értelmében az alperes 2005. év folyamán burkolatcserét, kád és fürdőszoba berendezés, WC és berendezése és burkolatok cseréjét végezte el. Az alperes által elvégzett felújítási munka értéke 593.000,- Ft volt. Az anyagköltséget a felperes viselte.

A lakásban az alperesen kívül 2-3, esetenként több alkalmazottja lakott.

A felperes 2008. október 31-én kelt rendes felmondással a bérleti jogviszonyt 30 napos határidővel felmondta és felszólította az alperest, hogy a lakás birtokbevételi állapotát állítsa helyre. Az alperes a lakást 2008. decemberében elhagyta. Az ingatlan berendezési tárgyai elhasználódtak, a szobák falain a sarkok, a fürdőszobában a kád széle, a csempe fugája penészes volt, a nyílászárók, illetve az üvegeik sérültek voltak, a gázkészülék, a kád, a mosogató és a villanykapcsolók elhasználódtak.

A felperes a szerződés megkötésekor átadott kauciót az alperes közüzemi díjtartozására használta fel.

A felperes a perbeli lakást az alperes kiköltözés után teljesen felújíttatta, a közművezetékeket kicseréltette, új gázkonvektorokat, gázvízmelegítőt szereltetett fel, a fürdőszobát és a konyhát is teljesen felújíttatta, a nyílászárókat kicseréltette, festési munkálatokat végeztetett. A felújítás teljes költsége 1.720.000,- Ft volt. A felperes a lakást a per folyamán értékesítette.

Ilyen előzmények után a felperes pontosított keresetében 1.045.000,- Ft felújítási költség, valamint 166.990,- Ft berendezési tárgyak cserével felmerült költség, összesen 1.211.990,- Ft, és ennek az összegnek 2009. március 6. napjától járó kamatai és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezt követően azonban a szakvéleményben foglaltakat elfogadta. Keresetét arra alapította, hogy az alperes a lakás átadásakor a lakást leírhatatlan, tűrhetetlen, emberi lakhatásra alkalmatlan állapotban hagyta el. Ezek igazolására fényképfelvételeket csatolt. Állította, hogy az ingatlan berendezési tárgyai teljesen tönkrementek, a falak penészesek voltak, a nyílászárók teljesen tönkrementek, elvetemedtek. Tönkre ment a gázkészülék, a kád és a mosogató, a villanykapcsolók is teljesen cserére szorultak. Az erkély üvege is törött volt, az alperes szemetet és lomot hagyott ott. Az ingatlan berendezési tárgyai közül a hűtőt, tűzhelyet és a konvektort cserélni kellett, a szekrénysor is teljesen tönkre ment a rendeltetéstől eltérő használat miatt. Keresete jogalapjaként a Ptk. 339. § (1) bekezdését, illetve a 355. § (1) és (2) bekezdését jelölte meg. Az eredeti állapot helyreállításának elrendelése helyett a kár pénzbeli megváltására kérte az alperes kötelezését.