A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20581/2014/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Bartháné dr. Ambrus Rózsa, Bicskei Ildikó, Polgárné dr. Vida Judit

Budapest Környéki Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

A Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Szabó Gábor ügyvéd (2131 Göd, Pöltenberg u. 31.) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek dr. Szabó László János ügyvéd (1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. II. 2.) által képviselt Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal (2093 Budajenő, Fő u. 1-3.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránti perében a Budakörnyéki Járásbíróság ........ szám alatti, 2014. március 19. napján kelt ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 63 500 (Hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek perköltség címén 92 250 Ft-ot. Indokolása szerint, a felperes által kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, amelyeket az Alaptörvény nem von a szabadon terjeszthető adatok körébe. Esetükben a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani.

Hivatkozása szerint, a felperes az adatkiadás iránti kérelmét nem az alpereshez, hanem az önkormányzathoz címezte, ugyanakkor a keresetet már az alperessel, mint a Budajenői Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával szemben terjesztette elő, holott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. és 85. §-ában meghatározottak szerint, az alperes közös önkormányzati hivatalt működtet, Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal néven.

Miután a törvény egyértelmű szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ellen a közfeladatot ellátó szerv ellen kell megindítani a pert, aki a kérelem benyújtását követően megtagadta vagy nem adott választ, a felperes pedig, a keresetindítást megelőzően semmiféle kérelmet nem intézett az alpereshez, az Infotv.-ben meghatározott keresetindítás feltételei az alperessel szemben nem álltak fenn.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a keresetnek történő helyt adás, illetve másodlagosan az alperesnek járó perköltség összegének mérséklése iránt. Előadása szerint, az adatkiadás iránti kérelem az alpereshez került benyújtásra, a címzés szerinti megszólítás pedig, pusztán elírásként értékelhető. A vagyonnyilatkozat tárolási helye a polgármesteri hivatal, amely erre figyelemmel adatkezelőnek minősül. A perköltség körében előadta, miszerint az alperes javára megítélt perköltség összege eltúlzott, nem igazodik az ügy súlyához és a kifejtett jogi tevékenységhez.

Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, és a felperes másodfokú perköltség megfizetésre kötelezését kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes kérelme alapvetően a célhoz kötöttség követelményét sértette meg, amellett, hogy keresetét sem a megfelelő alperessel szemben terjesztette elő. A perköltséget illetően előadta, miszerint a marasztalás a csatolt megbízási szerződés szerint történt, amely lényegében azonos nagyságrendű a felperes által - pernyertessége esetére kért - megbízási szerződés szerinti összeggel.

A fellebbezés alaptalan.

A másodfokú bíróság megítélése szerint, az elsőfokú bíróság érdemi döntése helyes, és kifejtett indokolása is nagyobb részében osztható.

Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Az eljárás során a peres felek között abban nem volt vita, hogy a kiadni kért adatok, közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.

Ehhez kapcsolódóan azonban fontos kiemelni, hogy ezen adatok megismerésére ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege is megmarad, az adatvédelem legfontosabb garanciája: a célhoz kötött adatkezelés elve tehát ezen adatok kapcsán is alkalmazandó. Az adatkezelés célja ezen adatok tekintetében ugyanaz, mint a közérdekű adatok nyilvánosságának és a 26. § (2) bekezdés célja: a közhatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének és ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának átláthatósága és nyilvánosság általi kontrollja. E célok tehát korlátot szabnak az Infotv. 26. § (2) bekezdés alapján kezelt személyes adatok tekintetében is, azok nem használhatók fel visszaélésszerűen, például valamely konkrét személy elleni - közfeladatával össze nem függő - személyes támadásra, vagy személyes konfliktusok kezelésére.

Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség - mint közérdek - kiemelt fontosságú.

Ugyanakkor az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell érvényesülnie, így a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok (Infotv. 26. § (2) bekezdés) körének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a magánszférához való jogot.