BH 2016.12.321 A bűntársai pénz eltulajdonítási szándékával és ennek végrehajtása érdekében, a helyszínen tartózkodó személyek megölése tervével egyetértő, társai tevékenységét figyeléssel biztosító bűnsegéd annak a sértettnek a megöléséhez is segítséget nyújt és ezért felelősséggel tartozik, aki váratlanul érkezik a helyszínre és ennek tényéről értesíti társait, akik a sértettet lelövik.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.81/2013/55., Győri Ítélőtábla Bf.68/2013/59. (ÍH 2014.47), Kúria Bfv.198/2016/6. (*BH 2016.12.321*)

***********

A bűnrészesnek a tettesek cselekményével, a végrehajtás előremozdításában megmutatkozó egyetértése a tett helyszínén is létrejöhet, ha a tett véghezvitele során önmaga szerepét nem korlátozza, mert folyamatos jelenlétével bátorítja társait, akkor is, ha az eredetileg nem állt szándékában. Erre figyelemmel bűnsegédi felelősségét eredményesen nem vitathatja [Btk. 14. § (2) bek., 160. § (1), (2) bek. a), b) és f) pont].

[1] A törvényszék a 2013. május 17-én kelt és az ítélőtábla a 2014. március 7-én jogerős ítéletével a III. rendű terheltet a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a), b) és f) pontjai szerint minősülő bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette, a Btk. 365. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete, a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (3) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont ba), bb), bc) és be) alpontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bb), bc) alpontjai szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bb), bc) és be) alpontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bb), bc) alpontjaira figyelemmel a (3) bekezdés b) pont ba) alpont szerint minősülő 3 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette és a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pont bb), bc) alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt halmazati büntetésül 13 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] Az ítélet ellen a III. rendű terhelt védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A felülvizsgálati indítvány I. pontjában a III. rendű terhelt arra hivatkozik, hogy az elsőfokú ítélet IV/3. tényállási pontjában az alapügyben eljárt bíróságok a B. E. sérelmére elkövetett emberölés esetében tévesen állapították meg a bűnösségét, ugyanis semmi olyat nem tett, amellyel az I. és a II. rendű terhelt ölési cselekményét előmozdította volna.

[4] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában elismeri, hogy B. E. megérkezését telefonon jelezte terhelt-társainak, azonban ők ezt enélkül is észlelték.

[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a III. rendű terheltnek nem volt tudomása arról, hogy mi lesz a váratlanul a helyszínre érkező B. E. sorsa, ugyanis alappal gondolhatta, hogy a sértett a felfegyverkezett terhelttársaival szemben nem fog ellenállást tanúsítani, vagyis nem volt tudomása arról, hogy a sértettet meg fogják ölni.

[6] Hivatkozása szerint bűnsegédi minősítése kizárólag az Sz. S. sérelmére elkövetett emberölésben állapítható meg, de ott sem egyenes, hanem csak eshetőleges szándékkal elkövetett magatartásban, ugyanis a "lelőni" nem azonos a "megölni" igével.

[7] A felülvizsgálati indítványban a III. rendű terhelt sérelmezi, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság cselekményeinek minősítésénél az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvényt alkalmazta, ugyanis ezáltal hátrányosabb helyzetbe került.

[8] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott 10 évi szabadságvesztés 3650 nap, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a büntetés négyötödének, vagyis 2920 nap kitöltése, míg az az elbíráláskori törvény szerint a felemelt büntetés, vagyis 13 év az 4745 nap, amelynek a kétharmad része viszont 3163 nap, vagyis ennek megfelelően az új büntetésből 243 nappal hosszabb időt kell letöltenie. Erre figyelemmel a III. rendű terhelt akkor kerülhetett volna az elbíráláskori törvény alkalmazásával kedvezőbb helyzetbe, ha nem súlyosították volna a szabadságvesztés tartamát.

[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[10] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának

I. pontjában a bűnsegédi bűnrészességgel kapcsolatos jogi okfejtése nem alapos.

[11] A III. rendű terhelt ezzel kapcsolatosan két körülményre hivatkozott, az egyik szerint semmi olyan magatartást nem fejtett ki, amely a terhelttársai ölési cselekményét előmozdította volna, másrészt az utóbb a helyszínre érkező sértett esetében nem tudta, hogy mi lesz a sorsa, illetve hogy a társainak mi volt a szándéka.

[12] A Kúria ezzel kapcsolatosan előrebocsátja, hogy mind az elkövetéskori, mind az elbíráláskori Btk. szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

[13] A bűnsegély szándékos segítségnyújtás, azaz olyan cselekmény, amely előmozdítja vagy megkönnyíti a szándékos bűncselekmény elkövetését. A bűnsegéd felelősségének az az alapja, hogy elősegíti a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának a tettes által történő megvalósítását. A segítő magatartás nemcsak fizikai, hanem pszichikai jellegű is lehet. A bűnsegély továbbá nemcsak tevékenységben, hanem mulasztásban is megnyilvánulhat.

[14] További kritériumai a bűnsegélynek a segítségnyújtás szándékossága és a tettesi alapcselekmény szándékossága.

[15] A bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segítség általában tevékenység, de kivételesen mulasztás is lehet.

[16] A fizikai bűnsegéd a tettesi alapcselekmény külső feltételeinek megteremtésében működik közre. Így pl. a helyszínen figyel, hogy ne zavarják meg a tettest a bűncselekmény elkövetésében, és jelt ad neki, ha valaki közeledik (BEH 1981. 166. old. 8.).

[17] A részes (így a bűnsegéd) a tényállásszerű cselekményt nem megvalósítja, hanem hozzájárul ahhoz. A részesi szándék a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, azt kiváltja vagy a véghezvitel végett erősíti.

[18] A részesi szándék tehát nem a véghezvitelt követő, hanem az előtti. Ez azonban nem feltételez előzetes megállapodást, mert a tett végrehajtásának előmozdításában megmutatkozó egyetértés a tett helyszínén is létrejöhet, mint ahogyan ez jelen ügyben is történt. Ebből az is következik, hogy a részesnek a becsatlakozása idején lehetősége van - ha ebben bizonytalan - behatárolni szándéktartalmát önmaga és a tettestársai felé, ha azonban ezt nem teszi, tehát a véghezvitel terjedelmét nem korlátozza, akkor számolnia kell azzal, hogy folyamatos jelenléte esetlegesen olyanra is bátorít, amely eredetileg nem is állt szándékában.