32008R1129[1]

A Bizottság 1129/2008/EK rendelete ( 2008. november 14. ) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 1129/2008/EK RENDELETE

(2008. november 14.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: az alaprendelet) (1) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Kezdeményezés

(1) 2008. január 3-án az alaprendelet 5. cikke alapján az Eurostress Information Service (ESIS) (a továbbiakban: a panaszos) a Bizottsághoz panaszt nyújtott be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozóan, a PSC-huzalok és -sodratok teljes közösségi gyártásának jelentős arányát - jelen esetben több mint 57 %-át - képviselő gyártók nevében.

(2) A panasz elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott a dömpingre és a dömping által okozott jelentős kárra, és azt elegendőnek tekintették az eljárás megindításához.

(3) 2008. február 16-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárás megindításáról szóló értesítéssel (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) eljárás kezdeményezésére került sor.

2. Az eljárásban érintett felek

(4) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a KNK exportáló gyártóit, az importőröket, a kereskedőket, az érintettként ismert felhasználókat és szövetségeket, a KNK hatóságait, a panaszt emelő közösségi gyártókat és az egyéb ismert, az eljárás megindításával érintett közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak álláspontjuk írásbeli kifejtésére és meghallgatás kérésére, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy különös indoka van meghallgatásának, meghallgatási lehetőséget kapott.

(5) Annak érdekében, hogy az exportáló gyártók benyújthassák igényüket piacgazdasági elbánás vagy - ha úgy kívánják - egyéni elbánás iránt, a Bizottság igénybejelentő formanyomtatványokat küldött az érintettként ismert kínai exportáló gyártóknak és a KNK hatóságainak. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján nyolc exportáló gyártó, ideértve a kapcsolt vállalkozásokból álló csoportokat is, kérte a piacgazdasági elbánást, illetve az egyéni elbánást, amennyiben a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánáshoz szükséges követelményeknek.

(6) Figyelembe véve a KNK-ban azonosított exportáló gyártók, valamint a közösségi importőrök és gyártók nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre kerülhet sor a dömping és a kár megállapítása céljából.

(7) Annak érdekében, hogy a Bizottság dönteni tudjon arról, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, felkérték a KNK összes exportáló gyártóját, a közösségi importőröket és a közösségi gyártókat, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően bocsássák rendelkezésre az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeikről a vizsgálati időszakra (2007. január 1-jétől2007. december 31-ig) vonatkozó alapvető információkat.

(8) Tekintettel a mintavételi kísérletre adott válaszok korlátozott számára, a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre sem a kínai exportáló gyártók, sem a közösségi importőrök tekintetében.

(9) Ami a közösségi gyártókat illeti - tekintettel a mintavételi kísérletre adott válaszok számára -, a Bizottság úgy döntött, hogy mintát vesz az alaprendelet 17. cikkével összhangban. A hét tagállamban található hét vállalatból álló minta a közösségi gazdasági ágazat - a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható - legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiségén alapult.

(10) Kérdőíveket küldtek ki a mintavételi kísérletre választ adó valamennyi kínai vállalatnak, közösségi felhasználónak és importőrnek, valamint a mintavételre kiválasztott közösségi gyártóknak, illetve az összes többi, érintettként ismert félnek. A KNK hét exportáló gyártója és exportáló gyártókból álló csoportja, a Közösség mintavételre kiválasztott valamennyi gyártója, valamint négy importőr és hét felhasználó adott választ. Más érdekelt felektől nem érkezett válasz a kérdőívre.

(11) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt meg a dömping, az abból eredő kár és közösségi érdek megállapításához, valamint ellenőrzéseket végzett a következő társaságok telephelyein:

(a) Gyártók a Közösségben

- Carrington Wire Limited ("Carrington"), Elland, Egyesült Királyság

- DWK Drahtwerk Koln GmbH, ("DWK"), Köln, Németország

- Fapricela - Indústria de Trefilaria, S.A. ("Fapricela"), Anca, Portugália

- Italcables, S.p.a. ("Italcables") Brescia, Olaszország

- Nedri Spanstaal, B.V. ("Nedri"), Venlo, Hollandia

- Tycsa - Trenzas y Cables de Acero PSC, S.L. ("Tycsa"), Santander, Spanyolország

- Voestalpine Austria Draht, GMBH ("Voestalpine"), Brück, Ausztria

(b) Exportáló gyártók a KNK-ban

- Hubei Fuxing Science and Technology Co. Ltd, Hubei

- Kiswire Qingdao, Ltd, Qingdao

- Liaoning Tongda Building Material Industry Co., Ltd, Liaoyang

- Ossen MaanShan Steel Wire and Co. Ltd, Maanshan, and Ossen Jiujiang Steel Wire Cable Co. Ltd, Jiujiang

- Silvery Dragon PC Steel Products Group Co., Ltd, Tianjin

- Tianjin Shengte Prestressed Concretes Steel Strand Co., Ltd, Tianjin

- Wuxi Jinyang Metal Products Co., Ltd, Jangyian

(c) Közösségi importőrök

- Ibercordones Pretensados SL, Madrid, Spanyolország

- Megasteel LLP ("Megasteel"), Malmesbury, Egyesült Királyság

(d) Közösségi felhasználók

- Tarmac Ltd ("Tarmac"), Wolverhampton, Egyesült Királyság

- Vanguard Hormigon ("Vanguard"), Madrid, Spanyolország

(12) Tekintettel arra, hogy azon KNK-beli exportáló gyártók esetében, amelyek nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban, szükség van egy rendes érték meghatározására, egy hasonló országból, ez esetben Törökországból származó adat alapján történő rendes érték megállapítása érdekében ellenőrző látogatásra került sor a következő társaság telephelyén: Törökországi gyártó

- Çelik Halat ve Tel Sanayii A.Ș., Izmit, Törökország.

3. Vizsgálati időszak

(13) A dömping és a kár vizsgálata 2007. január 1-jétől2007. december 31-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). Az okozott kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2004. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: bázisidőszak) terjedt ki.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(14) Az érintett termék a rendszerint az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült (lemezelés vagy bevonás nélküli, vagy cinkkel lemezelt vagy bevont) huzalok, valamint ötvözetlen acélból készült (akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli), legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodrott huzalok (a továbbiakban: érintett termék) alkotják. A termékek elő- vagy utófeszítő huzal, illetve huzalsodrat (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) néven ismertek a kereskedelmi forgalomban.

(15) A PSC-huzalok és -sodratok leggyakoribb alkalmazási területe a beton megerősítése, függő elemek és kábelhidak. A termék magas széntartalmú acéldrót húzásával készül.

(16) A közösségi drótkötélimportőrök szövetsége kérte a termékkör csökkentését azáltal, hogy kerüljenek kizárásra a befuttatott vagy bevont sodratok, a hétnél több drótból álló sodratok, és a 6,8 mm alatti és 15,7 mm feletti átmérővel rendelkező sodratok, azzal indokolva, hogy a panaszosoknak e terméktípusok importja nem okozna jelentős kárt, mivel az e terméktípusok által képviselt piaci részesedés összességében nem haladja meg a teljes közösségi termelés 3 %-át. E terméktípusok azonban nem zárhatók ki pusztán azon az alapon, hogy a termelés kis részét képviselik. A vizsgálat megállapította, hogy az érintett termék ezen és más típusai mind ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvetően ugyanazokra a célokra használják őket. Továbbá - a terméket előállító vállalattól függően -, a fent említett típusok termeléséből való részesedés jelentősen magasabb lehet.

(17) Ezért a kérdés ideiglenesen azzal zárult, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő összes PSC-huzal és -sodrat e vizsgálat céljából egyetlen terméket képvisel.

2. Hasonló termék

(18) A vizsgálat azt mutatta, hogy a Közösségben a közösségi gazdasági ágazat által előállított és értékesített PSC-huzalok és -sodratok, a hasonló országként szolgáló Törökországban előállított és a hazai piacon értékesített PSC-huzalok és -sodratok, valamint a KNK-ban előállított és a Közösségnek értékesített PSC-huzalok és -sodratok alapvető fizikai és műszaki jellemzői lényegében azonosak és alapvető felhasználásuk is megegyezik.

(19) Egy közösségi importőr bejelentette, hogy jelenleg egy innovatív terméktípust importál (a továbbiakban: csavart bordázott huzal), amit nem gyártanak a Közösségben. Ezt az állítást megvizsgálták, és a következőt állapították meg:

- Az importált terméktípus és közösségi gyártású PSC-huzalok és -sodratok azonos vagy hasonló fizikai tulajdonságokkal - mint méret, forma, mennyiség, súly és megjelenés - rendelkeznek. A terméktípusok közötti eltérések nincsenek hatással a termék alaptulajdonságaira, sem azok felhasználók/fogyasztók általi egyetlen termékként történő megítélésre,

- az importált terméktípust és a közösségi gyártású PSC-huzalokat és -sodratokat hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül forgalmazták. Az árra vonatkozó információk a vevők számára könnyen hozzáférhetők voltak, és az importált terméktípus és a közösségi gyártók terméke elsősorban az ár terén versengett, és

- az importált terméktípus és a közösségi gyártású PSC-huzalok és -sodratok azonos vagy hasonló végfelhasználási célokat szolgáltak.

(20) Következésképpen az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi fent említett PSC-huzalt és -sodratot hasonló terméknek kell tekinteni.

C. DÖMPING

1. Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

(21) Két exportáló gyártó esetében megállapításra került, hogy hamis és félrevezető információt adtak meg a piacgazdasági elbánásra vonatkozó igényükben és a telephelyükön folytatott vizsgálat során. Egy másik exportáló gyártó nem válaszolt a dömpingellenes kérdőívre a vállalat telephelyén folytatott, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó ellenőrző látogatást követően.

(22) Mindhárom vállalat tájékoztatást kapott az alaprendelet alkalmazásra javasolt 18. cikkéről, és lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(23) A hamis és félrevezető információt nyújtó két vállalat nem nyújtott be döntő érveket vagy olyan bizonyítékokat, amely e cikk alkalmazásának elutasítását eredményezhetné. A Bizottság ezért helyénvalónak találta az ezen vállalatok által, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kérelmének elutasítását és megállapításainak a rendelkezésre álló tényekre való alapozását.

(24) A harmadik vállalat nem reagált a fenti közlésre. A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a vállalat a továbbiakban nem kíván együttműködni az eljárással, és ezért a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken fognak alapulni.

2. Piacgazdasági elbánás

(25) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontja alapján a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban a rendes értéket az említett cikk 1-6. pontjainak megfelelően kell meghatározni azokra a gyártókra, amelyek megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában kikötött feltételeknek.

(26) Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítésére ezek a piacgazdasági elbánásra vonatkozó feltételek összegzett formában a következők:

a) az üzleti döntéseket és a költségeket a piaci jelzések alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül határozzák meg; a főbb ráfordítások költsége alapvetően a piaci értékeket tükrözi;

b) a cégek egyetlen világos alapvető számviteli nyilvántartással rendelkeznek, amelyet a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és azt minden célra alkalmazzák;

c) nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások;

d) a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok biztosítják a jogbiztonságot és a stabilitást;

e) a devizaátváltások piaci árfolyamon történnek.

(27) Az eljárás kezdeményezését követően hét kínai exportáló gyártó kérvényezte a piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint, és válaszolt határidőre a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatványra.

(28) Három kínai exportáló gyártóra az alaprendelet 18. cikkét kellett alkalmazni (lásd a fenti (23)-(25) preambulumbekezdéseket), ezért a piacgazdasági elbánás iránti kérelmüket elutasították.

(29) Ami a fennmaradó exportáló gyártók közül a négy vállalatot, illetve csoportot illeti, megállapításra került, hogy egyikük sem felel meg mind az öt, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó feltételnek.

(30) A vizsgálat megállapította, hogy az egyik kínai exportáló gyártó nem tudta bizonyítani, hogy megfelel a harmadik feltételnek, mivel kiderült, hogy a vállalat által a földhasználati jogért fizetett ár alapvetően nem a piaci értékeket tükrözte, és ezért jelentős torzulást vitt tovább a korábbi nem piacgazdasági rendszerből, ami befolyásolta a vállalat pénzügyi helyzetét.

(31) A fenti megállapítás közlése után a vállalat előterjesztette, hogy az alacsony földhasználati ár a termelési költség viszonylag kis részét képezi, és ezért a harmadik feltételt teljesítettnek kellene tekinteni. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a földhasználati jogok önkényes értékelése azt jelzi, hogy jelentős torzulásokat vettek át a korábbi nem piacgazdasági rendszerből. Ezért - arra vonatkozó további bizonyíték hiányában, hogy a földhasználati jogért fizetett ár a piacot tükrözi vagy üzleti megfontolások alapján került megállapításra - az érvelést egyelőre elutasították.

(32) Egy második vállalat nem tudta bizonyítani, hogy teljesítette az 1-3. feltételeket. Először is, értékesítési döntéseit nem a kínálatot és keresletet tükröző piaci jelzésekre válaszolva és nem jelentős állami beavatkozás nélkül hozta. Különösen megállapítást nyert, hogy a vállalat - termelése legalább 70 %-ának exportjához kötött - nyereségadó-csökkentést élvezett. Másodszor, a vállalat számviteli rendszere nem felelt meg az általánosan elfogadott számviteli szabványoknak. Különösen a befektetett eszközök értékcsökkenését nem alkalmazták helyesen: a vállalat csak 1997-ben kezdett értékcsökkenést elszámolni az eszközökre, azokra is, amelyeket 1994-ben szerzett be. Végezetül, a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy nem vette át a korábbi nem piacgazdasági rendszer torzulásait. Különösen a vállalat nem tudott felmutatni a vizsgálat során semmilyen bizonyítékot eszközei beszerzésének körülményei tekintetében, illetve arra vonatkozóan, hogy azok értékelése, átruházása, elszámolása (ideértve a leírásokat is) és értékcsökkentése a piaci értékük szerint történt. A vállalat által a közlést követően benyújtott előterjesztés nem tartalmazott az e megállapítások módosításához szükséges semmilyen új információt vagy bizonyítékot, és ezért azok átmenetileg igazoltak.

(33) Egy harmadik vállalat nem tudta bizonyítani, hogy teljesítette az 1-3. feltételeket. Először is, a vizsgálat feltárta, hogy a munkaerő és a termelés terén egyaránt jelentős többletkapacitás volt, ám ennek ellenére a vállalat folytatta a beruházásokat további kapacitásokba. Azt is figyelembe vették, hogy működési engedélye érvényességének viszonylag rövid időtartama akadályt jelenthetett a hosszú távú üzleti döntések és tervezés terén, és ez közvetett állami beavatkozásra utal. Másodszor, megállapításra került, hogy e vállalat számviteli rendszere nem képzett tartalékot a behajthatatlan követelésekre; nem létezett világos politika a különböző tárgyi eszköz kategóriákra; hibák voltak az értékcsökkenési összegekben; indokolatlan céltartalékokat azonosítottak; és bizonylatokkal nem alátámasztott hitelek léteztek. Mindezek nyilvánvalóan befolyásolták a vállalat költségeit. Mindazonáltal e problémák egyikét sem említette a könyvvizsgálói jelentés, megbízhatatlanná téve ezáltal a vállalat számviteli kimutatásait és a könyvvizsgálók által végzett munkát.

(34) A vállalat azt sem tudta bizonyítani, hogy megfelelt a harmadik feltételnek, mivel megállapításra került, hogy jelentős torzulásokat vett át a korábbi nem piacgazdasági rendszerből. Különösen a vállalat nem mutatott be bizonylatokat földhasználati jogára, hiteleire, tárgyi eszközei eredetére, befizetett tőkéjére és a tőkeemelésre vonatkozóan.

(35) Egy negyedik gyártó - kapcsolt vállalkozásokból álló csoport - azért nem részesülhetett piacgazdasági elbánásban, mert megállapításra került, hogy a csoport nem teljesítette az 1-3. feltételeket. Konkrétan, a csoport nem tudta bizonyítani, hogy döntéshozatali eljárása mentes volt jelentős állami beavatkozástól. Emellett a számviteli nyilvántartások nem feleltek meg a nemzetközi számviteli szabványoknak és számos könyvelési hibát tártak fel, ami a külső könyvvizsgálatot megbízhatatlanná tette. Emellett jelen voltak az előző nem piacgazdasági rendszerből átvett torzulások, különösen a tulajdon-átruházás és a földhasználati jogok tekintetében. A csoport által a közlést követően benyújtott előterjesztés nem tartalmazott az e megállapítások módosításához szükséges semmilyen új információt vagy bizonyítékot, és ezért azok átmenetileg igazoltak.

(36) Következésképpen megállapították, hogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem bizonyította, hogy teljesítette az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket.

3. Egyéni elbánás

(37) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vám, ha van ilyen, kerül megállapításra, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok képesek bizonyítani, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt teljesítették ahhoz, hogy egyéni elbánásban részesüljenek.

(38) A piacgazdasági elbánásra vonatkozó feltételeket nem teljesítő exportáló gyártók az egyéni elbánás iránti igényüket is benyújtották arra az esetre, ha nem részesülnének piacgazdasági elbánásban.

(39) A rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy három kínai exportáló gyártó teljesítette az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott egyéni elbánásra vonatkozó összes követelményt. Ugyanakkor megállapításra került, hogy a negyedik exportáló gyártó nem részesülhet egyéni elbánásban, mivel nem volt kizárható az árképzésébe történő potenciális állami beavatkozás.

4. Rendes érték

4.1. Hasonló ország

(40) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az átmeneti gazdaságokban, a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók tekintetében rendes értéket kell megállapítani egy piacgazdálkodással rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: hasonló ország) alkalmazott ár vagy számított érték alapján.

(41) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben Törökországot javasolták, mint a KNK számára történő rendes érték megállapítása céljából megfelelő hasonló országot. A Bizottság az összes érdekeltet felhívta, hogy szóljon hozzá e javaslathoz.

(42) Az egyik érdekelt fél az általa benyújtott észrevételekben Thaiföldet javasolta alternatív hasonló országként. Azzal érvelt, hogy mivel Törökországban csak egy gyártó volt - amelyet dömpingellenes intézkedésekkel védtek - e gyártó kvázi monopolhelyzettel rendelkezett a török piacon. A Bizottság kapcsolatba lépett thaiföldi ismert vállalatokkal, valamint más harmadik országokkal, amelyekről tudta, hogy vannak hasonló terméket előállító gyártói. E gyártóktól azonban nem érkezett válasz a kérdőívekre.

(43) A törökországi gyártó teljes mértékben együttműködött a vizsgálattal, benyújtva a kérdőívre adott teljes válaszát és hozzájárulva az ellenőrző látogatáshoz.

(44) A Bizottság megvizsgálta az érdekelt fél igényét, és arra a következtetésre jutott, hogy Törökország teljesítette a megfelelő hasonló ország iránt támasztott követelményeket. Valójában, annak ellenére, hogy ebben az országban a hasonló terméknek csak egy gyártója van és a KNK-ból és Oroszországból érkező behozatalra dömpingellenes intézkedések vannak érvényben, a Törökországba irányuló több harmadik országból származó import mértéke jelentős és a török piac 50 %-nál nagyobb részét teszi ki, ezáltal biztosítva a piaci feltételeket e piacon.

(45) A fentieket tekintetbe véve ezért az az ideiglenes döntés született, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban megfelelő hasonló ország Törökország.

4.2. A rendes érték meghatározására alkalmazott módszer

(46) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes érték megállapítása a KNK számára a hasonló országbeli együttműködő gyártótól kapott ellenőrzött információ alapján történt.

(47) A kérdéses típus független vevőknek történő nyereséges értékesítése arányának meghatározásával megvizsgálták, hogy a hasonló országban értékesített minden egyes típusú érintett termék belföldi értékesítése tekinthető-e rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint.

(48) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a legtöbb terméktípus esetében az adott típusok belföldi ára nem nyújt megfelelő alapot a rendes érték megállapítására, mivel a nyereséges értékesítés mennyisége a teljes értékesítési mennyiség kevesebb mint 10 %-át képviselte.

(49) Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban e típusokra a rendes értéket a gyártó saját gyártási költsége alapján alakította ki, növelve azt egy indokolt értékesítési, általános és adminisztratív költséggel és nyereséggel. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően ez utóbbi a török gyártó által a belföldi piacon értékesített egyazon általános termékkategória értékesítési, általános és adminisztratív költségén és nyereségén alapult.

(50) Egy terméktípusra, amelynél a terméktípus nyereséges értékesítési mennyisége a teljes értékesítési mennyiség 80 %-ánál alacsonyabb, de 10 %-ánál magasabb arányt képviselt, a rendes érték a tényleges belföldi ár alapján került meghatározásra, amelyet az adott típus nyereséges eladásainak súlyozott átlagaként számítottak ki.

4.3. Exportár

(51) Minden olyan esetben, amikor az érintett termék független közösségi fogyasztó részére került exportálásra, az exportár az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján lett meghatározva.

(52) Egy exportáló gyártó egy kapcsolt importőrön keresztül végzett néhány exportértékesítést a Közösségbe. Ebben az esetben az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint az első független vevővel szemben alkalmazott, az importált termékre vonatkozó viszonteladói ár alapján állapították meg, amelyet megfelelően kiigazítottak a behozatal és a viszonteladás között felmerülő valamennyi költséggel, valamint egy ésszerű eladási, általános és adminisztratív költségekre és haszonra képzett árréssel. A kapcsolt importőr saját értékesítési, általános és adminisztrációs költségeit használták, de a haszonkulcsot az együttműködő nem kapcsolt importőröktől kapott információk alapján határozták meg.

4.4. Összehasonlítás

(53) A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt.

(54) A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az ár-összehasonlítást befolyásoló tényezőket. Valamennyi vizsgált vállalatra vonatkozóan (együttműködő exportáló gyártók és a hasonló országban található gyártó) a szállítási költségek, a fuvar- és biztosítási díjak, a hozzáadott-értékadó, a bankköltségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek és a jutalékok tekintetében kiigazították a különbségeket, amennyiben az alkalmazható és indokolt volt.

5. Dömpingkülönbözet

5.1. Egyéni elbánásban részesülő együttműködő gyártók

(55) Az egyéni elbánásban részesülő vállalatok esetében a súlyozott átlagú rendes értéket - az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdéseinek rendelkezései szerint - a súlyozott átlagú exportárral vetették össze.

(56) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a CIF közösségi határparitásos, vámfizetés nélküli ár százalékában kifejezve a következő:

5.2. Az összes többi exportáló gyártó

(57) Az összes többi kínai exportőr tekintetében a Bizottság előbb megállapította az együttműködés szintjét. Összehasonlítást végzett az együttműködő exportáló gyártók kérdőívre adott válaszaiban feltüntetett teljes exportmennyiség és az Eurostat importstatisztikából kinyert, a KNK-ból származó összes import között. Alacsony, azaz 24 %-os együttműködési szintet állapítottak meg.

(58) A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az országos szintű dömpingkülönbözetet i) a sem piacgazdasági elbánásban, sem egyéni elbánásban nem részesülő együttműködő exportőrre megállapított dömpingkülönbözet és ii) az ugyanazon exportőr reprezentatív terméktípusaira alkalmazott legmagasabb dömpingkülönbözet súlyozott átlagában határozzák meg, mivel nem volt jele annak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók alacsonyabb szinten dömpingeltek.

(59) Ezen az alapon az országos dömpingszintet ideiglenesen a vámfizetés nélküli, CIF közösségi határparitásos ár 50,2 %-ában határozták meg.

D. A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT

1. Termelés

(60) Tekintettel a közösségi gazdasági ágazat alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti meghatározására, a következő közösségi gyártók kibocsátását vették figyelembe a közösségi termelés mennyiségének megállapítása céljából: Következésképpen, a közösségi gazdasági ágazat - a teljes kár elemezése céljából - e 22 vállalatból áll.

- tizenegy gyártó, amelyek nevében a panaszt benyújtották,

- az eljárást támogató hét gyártó,

- a panaszban felsorolt további négy közösségi gyártó, akik adatot szolgáltattak a termelésükről és értékesítésükről, de sem panaszosként, sem támogatóként nem léptek fel az eljárásban, de nem is ellenezték jelen vizsgálatot.

2. Minta

(61) A panaszt támogató tizenegy közösségi gyártó közül hét vállalatot választottak be a mintába az értékesítési mennyiségük reprezentatív volta, különböző terméktípusaik és a Közösségen belüli földrajzi fekvésük alapján.

(62) Az eredetileg a mintába választott vállalatok közül azonban egy nem volt hajlandó együttműködni a mintavételi eljárásban a neki küldött kérdőív kitöltésével. Így ez a vállalat kizárásra került a mintából és egy, a panaszt támogató vállalat lépett a helyébe, amely értékesítési mennyiség tekintetében a harmadik legreprezentatívabb vállalat volt.

(63) E hét együttműködő közösségi gyártó a közösségi gazdasági ágazat teljes termelésének 51 %-át tette ki.

E. KÁR

1. Előzetes megjegyzés

(64) Tekintettel arra a tényre, hogy a közösségi gazdasági ágazat tekintetében mintavételt alkalmaztak, a kárt a teljes közösségi gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött, a termelésre, a termelési kapacitásra, a kapacitáskihasználtságra, a foglalkoztatottságra, a termelékenységre, az értékesítésre, a piaci részesedésre és a növekedésre vonatkozó trendek, valamint a mintavételben szereplő közösségi gyártók szintjén összegyűjtött, árra, nyereségre, pénzáramlásra, tőkebevonási és befektetési képességre, készletekre, a befektetés megtérülésére és bérekre vonatkozó trendek alapján értékelték.

2. Közösségi fogyasztás

(65) A közösségi fogyasztás a mintavétel tárgyát képező közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségei, a támogató közösségi gyártók által megadott értékesítési adatok, a többi közösségi gyártók által megadott értékesítési adatok és az Eurostat-tól kapott, a közösségi piac importmennyiségére vonatkozó adatok alapján került megállapításra.

(66) A bázisidőszak alatt a közösségi fogyasztás 17 %-kal, a 2004. évi 903 541 tonnáról a vizsgálati időszakban 1 054 236 tonnára nőtt. A közösségi fogyasztás emelkedése az építőipari ágazat által támasztott növekvő kereslettel és magának az acélágazatnak a fellendülésével magyarázható.

3. A KNK-ból a Közösségbe irányuló behozatal

3.1. A behozatal mennyisége és piaci részesedése

(67) A bázisidőszak alatt az érintett termék Közösségbe irányuló importja számottevően nőtt, a 2004. évi 3 940 tonnáról a vizsgálati időszakban elérte a 86 918 tonnát, ami 2 106 %-os növekedést tükröz. A 2005 és 2006 közötti időszak mutatta a legnagyobb emelkedést, amikor az import 271 %-kal nőtt.

(68) A kínai import piaci részesedése - a közösségi fogyasztás százalékában kifejezve - 0,4 %-ról 8,2 %-ra nőtt a vizsgálati időszakban.

3.2. Importárak és alákínálás

(69) A bázisidőszak alatt a KNK-ból származó érintett termék átlagos importára erősen csökkent, a 2004. évi tonnánként 1 238 EUR-ról tonnánként 683 EUR-ra a vizsgált időszakban, azaz több mint 45 %-kal.

(70) A mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat közösségi piaci független vevőkre alkalmazott gyártelepi paritású árait összehasonlítva a KNK exportáló gyártói által alkalmazott CIF közösségi határparitásos áraival, megfelelően helyesbítve a rakodási és vámkezelési költségekkel, átlagosan 18 %-os áralákínálást eredményezett.

4. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(71) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok által a közösségi iparágra gyakorolt hatás vizsgálata valamennyi, a gazdasági ágazat helyzete szempontjából jelentős gazdasági tényező értékelését magában foglalta 2004-től a vizsgálatig terjedő időszak folyamán.

4.1. A közösségi gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatok

4.1.1. Termelés, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás

(72) 2004 és a vizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat teljes termelése 3 %-kal, míg termelőkapacitása 13 %-kal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a kapacitáskihasználtság aránya 7 százalékponttal csökkent. Ezt azonban a közösségi fogyasztás 17 %-os emelkedésének fényében kell vizsgálni.

4.1.2. Foglalkoztatás, termelékenység

(73) A teljes bázisidőszak során a közösségi gazdasági ágazatban mért foglalkoztatottsági szint viszonylag stabil maradt.

(74) A közösségi gazdasági ágazatban foglalkoztatottak termelékenysége - az egy foglalkoztatottra jutó tonnában mért kibocsátásban mérve - a bázisidőszakban kisebb, 2 %-os emelkedést mutatott.

4.1.3. Értékesítési mennyiség, piaci részesedés

(75) A közösségi gazdasági ágazat általi, a közösségi piacon független vevőknek történő értékesítés mennyisége stabil maradt, hiszen 2004-ben 842 526 tonnát tett ki, míg a vizsgálati időszakban 846 561 tonnát.

(76) A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése a teljes bázisidőszak során folyamatosan csökkent. A közösségi gazdasági ágazat teljes piaci részesedése mintegy 13 százalékponttal csökkent, a 2004-es körülbelüli 93 %-ról, a vizsgált időszakban mért 80 %-ra.

4.1.4. Növekedés

(77) Míg a közösségi fogyasztás 2004 és a vizsgálati időszak között 17 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének mintegy 13 százalékpontos csökkenése és a KNK-ból származó behozatalok ezzel párhuzamos megerősödése azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudott részesülni a piaci növekedésből.

4.2. A mintában szereplő közösségi gyártókra vonatkozó adatok

4.2.1. Készletek

(78) Az alábbi számok csak a mintában szereplő vállalatokra utalnak és a készletek mennyiségét mutatják az egyes időszakok végén.

(79) A készletek a vizsgált időszakban 35 %-kal nőttek, tükrözve a gazdasági ágazat erősödő nehézségeit termékei közösségi piacon történő értékesítése tekintetében, a közösségi fogyasztás jelentős emelkedése ellenére.

4.2.2. Átlagos értékesítési egységárak a közösségi piacon

(80) A közösségi piacon a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat általi, független vevőknek történő értékesítések egységárai 1 %-kal emelkedtek 2004 és a vizsgálati időszak között. 2005-ben az értékesítési árak emelkedése a fő nyersanyag, a huzalrúd hiányával magyarázható.

4.2.3. Befektetések, befektetések megtérülése, tőkebevonási képesség

(81) A PSC-huzalok és -sodratok gyártásába történő éves befektetés 73 %-kal nőtt a bázisidőszak alatt. A befektetések célja nem csak a kapacitásnövelés volt, hanem - a költségek megtakarítása érdekében - a termelési folyamat tökéletesítése és további egyszerűsítése is. A jövedelmezőség negatív alakulása ellenére ezt sikerült elérni.

(82) A befektetések megtérülése (ROI) a befektetések nettó könyv szerinti értékére jutó nyereség százalékában kifejezve a jövedelmezőség negatív trendjét követte, 18 százalékponttal csökkenve. A 2005-ös csúcs egyetlen vállalat befektetéséhez kapcsolódott.

(83) A Bizottsághoz nem érkezett bizonyíték arra vonatkozóan, hogy csökkent vagy nőtt volna a tőkebevonási képesség a bázisidőszak alatt.

4.2.4. Jövedelmezőség és pénzforgalom

(84) A bázisidőszakban, a jövedelmezőség - a mintában szereplő közösségi gyártók nettó árbevételének százalékában kifejezve - 2004 és a vizsgált időszak között jelentősen, a 2004. évi 6,2 %-ról a vizsgált időszakra 2,1 %-ra csökkent. 2005-től kezdődően a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége ugyanazt a trendet követte, mint értékesítési árai. Nyilvánvaló, hogy a vizsgálati időszakban elért nyereség nem elegendő a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú életképességének biztosításához.

(85) Az érintett termék által generált nettó pénzforgalom 51 %-kal csökkent, a 2004. évi 37 millió EUR-ról 18 millió EUR-ra a vizsgált időszakban.

4.2.5. Munkaerőköltségek

(86) A bázisidőszakban a közösségi gazdasági ágazat munkaerőköltsége 5 %-kal növekedett. Ez egy természetes növekedés és alacsonyabb, mint az időszak inflációs rátája.

4.2.6. A dömpingkülönbözet nagysága

(87) Tekintettel az érintett országból történő dömpingelt import mennyiségére, piaci részesedésére és árára, a tényleges dömpingkülönbözet nagysága által a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak.

4.2.7. Helyreállás a korábbi dömpingből

(88) Nincs jele annak, hogy a közösségi gazdasági ágazat erőre kapna a múltbeli dömping hatásait követően.

5. A kárra vonatkozó megállapítás

(89) A bázisidőszak alatt a közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó legtöbb kármutató negatívan alakult. Míg a közösségi fogyasztás 17 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége csak stabil maradt, és ennek eredményeképpen piaci részesedése mintegy 13 százalékponttal esett. Míg a kínai importárak 45 %-kal csökkentek, a közösségi piacon a mintában szereplő közösségi gyártók hasonló termékeinek eladási egységára többé-kevésbé változatlan maradt, az energia- és nyersanyagköltségek emelkedéséből eredő 5 %-os egységnyi gyártási költség növekedése ellenére. Következésképpen a jövedelmezőség a 2004. évi 6,2 %-ról 2,1 %-ra esett vissza a vizsgálati időszakra, ami nyilvánvalóan elégtelen erre a gazdasági ágazat típusra. A pénzáram és a befektetések megtérülése szintén negatívan alakult, 51 %-kal, illetve 18 %-kal csökkenve a bázisidőszak alatt.

(90) A bázisidőszakban csak néhány mutató alakult pozitívan. A termelés 3 %-kal, míg a termelőkapacitás 13 %-kal emelkedett. A befektetések 73 %-kal növekedtek. A fentiekben említettek alapján azonban ezt a közösségi fogyasztás jelentős emelkedésének fényében kell vizsgálni (+ 17 %).

(91) Az előzőekben ismertetettek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett el az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. Bevezetés

(92) Az alaprendelet 3. cikke (6) és (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár olyan mértékű-e, amely jelentősnek minősíthető. A Bizottság a dömpingelt behozatalon kívüli egyéb ismert tényezőket is megvizsgálta, amelyek ugyanakkor szintén károsíthatták a közösségi gazdasági ágazatot, annak biztosítása érdekében, hogy az e tényezők által okozott esetleges károkat a dömpingelt behozatal hatásától elkülönítve kezelje.

2. A dömpingelt behozatal hatásai

(93) A 2004 és a vizsgált időszak közötti dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős, 2 106 %-os növekedése és az ennek megfelelő piaci részesedés 2004. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszakra 8,2 %-ra történő emelkedése, valamint a vizsgálati időszak alatt tapasztalt 18 %-os alákínálás egybeesett a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlásával, a fentiek szerint. 2005-ig a kínai import mennyisége nem volt jelentős, és áraik meghaladták vagy megközelítették a közösségi gazdasági ágazat árait. 2005-től kezdődően azonban a KNK-ból származó import átlagárak jelentősen csökkentek, ezáltal megakadályozva a közösségi gazdasági ágazatot az áremelésben annak ellenére, hogy nőtt a fő nyersanyag - a huzalrúd - költsége, ami a gyártási költségek 75 %-át teszi ki. Ennek eredményeképpen a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete erősen romlott 2006-ban és a vizsgálati időszakban. Emellett a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének számottevő részét elveszítette a dömpingelt behozatal miatt.

(94) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatalnak - ami a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat árainak jelentős mértékben alákínált, és amely mennyisége ugrásszerűen nőtt - meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárban, ami gyenge pénzügyi helyzetében és a legtöbb kármutató romlásában tükröződik.

3. Más tényezők hatása

3.1. Behozatal más országokból

(95) Az Eurostat adatai alapján az e vizsgálat által nem érintett harmadik országokból származó PSC-huzalok és -sodratok közösségi behozatalának mennyisége 112 %-kal nőtt, a 2004. évi 57 075 tonnáról 120 757 tonnára a vizsgálati időszakra. Az ezen importoknak megfelelő piaci részesedés a 2004-es 6 %-ról a vizsgálati időszakban 11 %-ra növekedett.

(96) Ezen importok átlagára azonban messze meghaladta a kínai exportáló gyártókét, de még a közösségi gazdasági ágazatét is. Következésképpen nem tekinthetők úgy, hogy hozzájárultak a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Meg kell említeni, hogy ezen országok közül a közösségi piacon 2,5 %-os piaci részesedéssel rendelkező két ország esetében megállapításra került, hogy a vizsgálati időszakban a KNK-ból származó érintett termékek importárainál alacsonyabb árat alkalmaztak. Tekintettel azonban az érintett import viszonylag alacsony mennyiségére, ez nem tekinthető elégségesnek ahhoz, hogy megtörje a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati kapcsolatot.

3.2. A mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye

(97) Mint az a fenti táblázatból látható, a bázisidőszak alatt a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat 16 %-kal növelte exportértékesítésének mennyiségét. E kivitelek a teljes értékesítés 14 %-át adták a vizsgálati időszak alatt.

(98) A közösségi gyártók export egységára 8 %-kal, a 2004. évi 715 EUR-ról 660 EUR-ra csökkent a vizsgált időszakban. Bár az összesített számok azt sugallják, hogy ezen exportokat a bázisidőszak kezdetétől önköltség alatti áron teljesítették, vannak eltérések a vállalatok között, illetve időben mérve. Emellett az e piacokon a kínai vállalatokkal való versengés miatt kénytelenek voltak hozzáigazítani áraikat a kínaiak által felszámolt árakhoz.

(99) Ezért nem vonható le az a következtetés, hogy e tényező jelentősen hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásához, és ezáltal a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett tetemes kárhoz.

3.3. Gyártási költség

(100) A vizsgálat azt mutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat egységnyi előállítási költsége 5 %-kal nőtt 2004 és a vizsgálati időszak között. Ez az emelkedés a fő nyersanyag - a huzalrúd - árának és az energiaköltségek növekedésének tudható be.

(101) Rendes gazdasági körülmények között és a dömpingelt behozatal által támasztott erős árnyomás hiányában a közösségi gazdasági ágazatnak nem jelentett volna nehézséget megbirkózni a 2004 és a vizsgált időszak között tapasztalt költségnövekedéssel. Következésképpen a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy ez az emelkedés nem befolyásolta KNK-ból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

3.4. A Közösség egyéb gyártói által támasztott verseny

(102) A többi közösségi gyártó - akik se nem panaszos, se nem támogató vállalatok - értékesítési mennyisége tekintetében - ami az EU teljes termelésének 8 %-át tette ki - 6 %-os csökkenés következett be, a 2004-re becsült 85 500 millió tonnáról 80 356 millió tonnára a vizsgált időszakban. Közösségi piaci részesedésük ugyanezen időszak alatt 9,5 %-ról 7,6 %-ra csökkent, és nem volt jele annak, hogy áraik alacsonyabbak lettek volna, mint a mintában szereplő közösségi gazdasági ágazat által alkalmazott árak. Ennek megfelelően a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy közösségi piacon történő értékesítéseik nem járultak hozzá a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

4. A károkozásra vonatkozó következtetések

(103) A vizsgálat azt mutatta, hogy az egyéb ismert tényezők - mint a harmadik országokból származó import, a közösségi gazdasági ágazati kivitel, az egyéb gyártókkal folytatott verseny és termelési költségek emelkedése - nem voltak meghatározó okai a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak.

(104) Az egyrészt a KNK-ból érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedése, a piaci részesedés ennek megfelelő növekedése és a megállapított alákínálás, valamint másrészről a közösségi gazdasági ágazat helyzetének nyilvánvaló romlása közötti időbeli egybeesés arra a következtetésre vezet, hogy a dömpingelt behozatal okozta a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Általános megfontolások

(105) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a káros dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére léteznek-e olyan meggyőző érvek, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben a Közösségnek nem érdeke az intézkedések elfogadása. Valamennyi, ebben az eljárásban érintett fél tekintetében megvizsgálták a lehetséges intézkedések hatását, illetve annak a következményeit, ha nem tesznek intézkedéseket.

2. A közösségi gazdasági ágazat érdekei

(106) A közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett a KNK-ból származó érintett termék káros dömpingelt behozatala miatt. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy a közösségi gazdasági ágazat legtöbb gazdasági mutatója a bázisidőszak alatt negatív trendet mutatott. Figyelembe véve a kár jellegét (azaz a piaci részesedés és a jövedelmezőség esését), intézkedések hiányában elkerülhetetlennek tűnik a közösségi gazdasági ágazat helyzetének további és jelentős romlása.

(107) Az intézkedések meghozatalától a Bizottság azt várja, hogy megakadályozzák a további torzulásokat és helyreállítják a tisztességes piac versenyt. Ennek lehetővé kell tennie a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy olyan szintre emelje értékesítési árait, amely méltányos haszonrést biztosítana.

(108) Az intézkedések meghozatalának elmulasztása esetén az árak tovább csökkennének és a közösségi gyártók nyeresége tovább romlana. Ez közép- és hosszú távon nem lenne fenntartható. Tekintettel az alacsony nyereségszintre és a termelésben végrehajtott beruházásokra várható, hogy néhány közösségi gyártó nem lenne képes elérni beruházása megtérülését az intézkedések elmaradása esetén.

(109) Emellett, mivel a közösségi gazdasági ágazat a Közösség egészében elszórt kis- és középméretű vállalkozásokból áll, a dömpingellenes intézkedések elrendelése hozzájárul a foglalkoztatottság fenntartásához e területeken.

(110) Ezért a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonja le, hogy a dömpingellenes intézkedések a közösségi iparág érdekében állnának.

3. Más közösségi gyártók érdekei

(111) A sem panaszosként, sem a panasz támogatójaként fel nem lépő négy vállalat tekintetében nincs jele annak, hogy az intézkedések kiszabása ellentétes lenne e gyártók érdekeivel.

4. Az importőrök érdeke

(112) A Bizottság az összes ismert importőrnek és kereskedőnek küldött kérdőívet. Négy importőr a kérdőívekre küldött válaszadással együttműködött a vizsgálatban. Ezek a vállalatok a vizsgálati időszak alatt a KNK-ból származó Közösségbe irányuló összes import mintegy 38 %-át és a közösségi fogyasztás mintegy 3,2 %-át képviselik. Ezt követően ellenőrző látogatásokra került sor kettőjük telephelyén, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Az e két vállalat által importált érintett termék mennyisége a KNK-ból a Közösségbe irányuló összes importnak 20 % és 38 % közötti részét tette ki.

(113) E két importőr számára az érintett termék forgalmuk 100 %-át tette ki. Az egyik importőr az érintett termék összes importjának 100 %-át, a másik 90 %-át a KNK-ból szerezte be. Létszám tekintetében 8-11 fő vesz részt közvetlenül az érintett termék beszerzésében, forgalmazásában és továbbértékesítésében.

(114) Dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén nem zárható ki, hogy az érintett országból származó import szintje csökkenhet, ezáltal befolyásolva az importőrök gazdasági helyzetét. Az érintett termék tekintetében azonban az importár emelkedésének importőrre gyakorolt hatásának csak a versenyt kell helyreállítania a közösségi piacon és nem akadályozhatja meg az importőröket az érintett termék értékesítésében. Emellett az érintett termék költségének alacsony aránya a felhasználók összes költségén belül valószínűleg megkönnyíti az importőrök számára, hogy egy esetleges áremelkedést áthárítsanak vevőikre. Ezen az alapon a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedések meghozatala esetén nem valószínűsíthető, hogy az komoly negatív hatással járna a közösségi importőrök helyzetére.

5. A felhasználók érdeke

(115) A Bizottság a panaszban felhasználóként megnevezett összes félnek kérdőívet küldött. Hét felhasználó, akik a KNK-ból a Közösségbe irányuló összes import mintegy 13 %-át tették ki, együttműködött a vizsgálatban azáltal, hogy benyújtották a kérdőívekre adott válaszaikat. Ezt követően ellenőrző látogatásokra került sor kettőjük telephelyén, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Összességében a vizsgálati időszakban e két vállalat a KNK-ból származó PSC-huzalok és -sodratok importjának kevesebb mint 5 %-át képviselte. Többnyire más forrásokból szerezték be az érintett terméket, például a közösségi gazdasági ágazatból és Dél-Afrikából.

(116) Emlékeztetőül: az érintett terméket betonerősítésre, függesztő elemekhez és kábelhidakhoz használják az építőiparban. Ebben az eljárásban azonban a felhasználók köztes vállalatok, akik a fent említett alkalmazásokhoz az elemeket előállítják és szállítják. Ennek fényében, bár egy dömpingellenes vám kivetésének hatása nem lenne elhanyagolható, várható, hogy e felhasználóknak lehetőségük lenne a dömpingellenes intézkedések alkalmazásából eredő áremelkedést teljes egészében vagy majdnem teljes egészében áthárítani a végső felhasználóra, figyelembe véve, hogy az ilyen intézkedések utóbbira gyakorolt hatása elenyésző lenne.

(117) Ezért a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes vámok kivetéséből eredő, a felhasználó költségére gyakorolt hatás nem lenne jelentős.

6. A Közösség érdekére vonatkozó következtetés

(118) A fentiek figyelembevételével a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely megakadályozná a dömpingellenes vámok kivetését a KNK-ból származó PRC-huzalok és -sodratok behozatalára.

H. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. Kár kiküszöbölésének szintje

(119) Tekintetbe véve a dömping, az abból eredő kár, az okozati összefüggés és a közösségi érdek tekintetében levont ideiglenes következtetéseket, a dömpingelt behozatal által, a közösségi gazdasági ágazat számára okozott további károk megelőzése érdekében ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni.

(120) E vámok szintjének meghatározása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözetet és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét.

(121) A kárt okozó dömping hatásainak kiküszöböléséhez szükséges vám összegének kiszámításánál a Bizottság úgy ítélte meg, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie a közösségi ipar számára, hogy fedezze előállítási költségeit és olyan adózás előtti nyereséget érjen el, amelyet szokásos versenyfeltételek között, azaz dömpingelt behozatal nélkül, a szektorban működő ilyen típusú gazdasági ágazat ésszerűen elérne a Közösségben a hasonló termék eladásán. Az e számítás céljából alkalmazott adózás előtti haszonkulcs a forgalom 8,5 %-a volt, a 2004-ben és 2005-ben - azaz a KNK-ból származó jelentős importmennyiségek létezése előtt, és amelyek a közösségi gazdasági ágazat árainál drágábbak voltak, vagy ahhoz közel álltak - elért súlyozott átlagú nyereségszintek alapján. Ezen az alapon a közösségi gazdasági ágazat számára a hasonló termékre vonatkozóan egy kárt nem okozó árat határoztak meg. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett 8,5 %-os haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(122) A szükséges áremelést ezután az áralákínáláshoz kiszámított súlyozott átlag importár és a közösségi iparág által a közösségi piacon eladott termékek nem káros ára összehasonlítása alapján határozták meg. Az ezen összehasonlításból származó különbözet ezután az átlagos CIF importérték százalékában került kifejezésre.

(123) Az összes többi KNK-beli egyéb exportáló gyártó tekintetében a kár kiküszöbölésének szintjére vonatkozó országos érték kiszámításához emlékezni kell arra, hogy az együttműködési szint alacsony volt. Ezért a kárkülönbözet a piacgazdasági elbánásban vagy egyéni elbánásban nem részesült együttműködő vállalatra meghatározott, a kár kiküszöbölésének szintjén került kiszámításra.

2. Ideiglenes intézkedések

(124) Az előzőek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a KNK-ból származó importra ideiglenes dömpingellenes vámokat kell kivetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbikon, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ennek megfelelően ebben az esetben az összes vámtételt a megállapított kárkülönbözet szintjére kell beállítani.

(125) Az egyes vállalatokra az ebben a rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a vámtételek a vizsgálat során az egyes társaságokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az összes többi vállalatra vonatkozó országos vámmal szemben) kizárólag az érintett országból származó és a vállalatok - és ezáltal az említett konkrét jogi személyek - által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Bármely más, e rendelet rendelkező részében kifejezetten név és cím szerint nem említett társaság által - beleértve a kifejezetten az említettekhez kapcsolt jogi személyeket is - előállított importált termékek nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből és rájuk az "összes többi vállalatra" alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(126) Az e konkrét társaságokra vonatkozó dömpingellenes vámtételek alkalmazásával kapcsolatos minden kérelmet (pl. a jogi személy nevének megváltozását vagy új termelési vagy értékesítési cég létrehozását követően) haladéktalanul az összes vonatkozó információval együtt a Bizottsághoz kell címezni, különösen ha a társaság tevékenységének bármely módosítása érinti a termelést és az azzal kapcsolatos hazai és exportértékesítést, például névváltozás vagy a termelési és értékesítési cégek megváltozása esetén. A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően adott esetben az egyedi vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok jegyzékének frissítésével megfelelően módosítja a rendeletet.

(127) A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

I. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

(128) A rendezett igazgatás érdekében egy időtartamot kell meghatározni, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkező érdekelt felek az általuk ismert helyzetet írásban bejelenthetik, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy az ezen rendelet alkalmazásában meghatározott dömpingellenes vámok kivetését érintő megállapítások ideiglenesek és az esetleges végleges megállapításokra vonatkozóan felülvizsgálhatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre az ötvözetlen acélból készült (lemezelés vagy bevonás nélküli, vagy cinkkel lemezelt vagy bevont), valamint az ötvözetlen acélból készült (akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli), legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodrott, az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 KN-kód alá eső (TARIC-kód 7217109010, 7217209010, 7312106111, 7312106191, 7312106511, 7312106591, 7312106911 és 7312106991) és a Kínai Népköztársaságból származó huzalok behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben említett és az alábbiakban felsorolt társaságok által gyártott termékek CIF közösségi határparitásos, vámfizetés nélküli nettó árára alkalmazandó dömpingellenes vámtétel a következő:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátása az ideiglenes vám összegével egyenértékű biztosíték letétbehelyezéséhez kötött.

(4) Eltérő előírás hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és megfontolásoknak a felfedését, amelyek alapján ez a rendelet elfogadásra került, véleményüket írásban jelezve és kérhetik szóbeli meghallgatásukat a Bizottságnál.

A 384/96/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdése alapján az érintett felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül megjegyzéseket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét egy hathónapos időszakra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 14-én.

a Bizottság részéről

Catherine ASHTON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL C 43., 2008.2.16., 9. o.