A Fővárosi Törvényszék P.25086/2014/18. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 206. §, 220. §, 229. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 301. §, 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 3. §] Bíró: Hunyáné dr. Káder Nóra

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/18.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Papp Géza ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. felperes neve (felperes címe.) I.r és

II.rendű felperes neve (felperes címe.) II.r. felperesnek

a Csetneki Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: dr. Csetneki Attila ügyvéd) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

kártérítés megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek fejenként 6.325.000,- (Hatmillió-háromszázhuszonötezer) forintot, valamint az összesen 12.650.000,- (Tizenkettőmillió-hatszázötvenezer) forint összegből 4.200.000,- (Négymillió-kettőszázezer) forint után 2004. május 14. napjától, 6.500.000,- (Hatmillió-ötszázezer) forint után 2004. május 24. napjától és 1.950.000,- (Egymillió-kilencszázötvenezer) forint után 2004. június 4. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A törvényszék kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fejenként fizessenek meg az alperesnek 141.402,- (Száznegyvenegyezer-négyszázkettő) forint, azaz összesen 282.804,- (Kettőszáznyolcvankettőezer-nyolcszáznégy) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetékből az alperes 585.000,- (Ötszáznyolcvanötezer)Ft, a felperesek fejenként 457.500,- (Négyszázötvenhétezer-ötszáz) Ft, azaz összesen 915.000,- (kilencszáztizenötezer) Ft megfizetésére kötelesek - külön felhívásra - az államnak.

A törvényszék a felperesek ezt meghaladó keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen törvényszéknél kell benyújtani 3 példányban és a Fővárosi Ítélőtáblához címezni.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A fellebbező fél a fentiekben foglaltakra irányuló fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását; ha nem kérte, az ellenfél a másodfokú bíróság felhívásától számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályánál.

I n d o k o l á s

A törvényszék a rendelkezésére álló okiratok és a felek előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I. és II.r. felperesek házastársak.

Az I.r. felperes, mint megrendelő és a cég neve Kft., mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre 2004. április 1. napján. A vállalkozás tárgyát a ingatlan címe szám alatti négylakásos lakóház 1. számú lakása képezte. A szerződés 3. pontja szerint a vállalkozói díj 22.000.000,- Ft, amely az Áfá-t is tartalmazza és amely összegből 4.650.000,- Ft előlegként megfizetésre került.

A vállalkozási szerződés 2004. április 23. napján módosításra került 3. pontjában aszerint, hogy az Áfa-val értendő 22.000.000,- Ft, amelyből 4.650.000,-Ft és 2.450.000,- Ft előlegként meg lett fizetve az I.r. felperes és 1-es személy között 2004. április 20. napján létrejött adásvételi szerződésben, amelynek tárgya a ingatlan címe szám alatti lakóház 1. lakásának feltüntetett vételárát a vállalkozási szerződés összegébe beszámítják. A szerződésmódosítás szerint a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a vállalási összeg az adásvételi szerződésben feltüntetett vételárként megfizetett összeggel csökkentésre kerül. A vállalkozási szerződés jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak.

A vállalkozási szerződés módosítását megelőzően, 2004. április 20. napján az I.r. felperes, mint vevő és 1-es személy, mint eladó között adásvételi szerződés jött létre, amelyet az alperes közjegyzői okiratba foglalt.

Az adásvételi szerződés I.1. pontja szerint eladó kijelenti, hogy a 2004. április 14. napján kiállított tulajdoni lap másolattal igazolja, hogy tulajdoni igénye van a település szám hrsz.-ú ingatlan ½ részére, amely ingatlan természetben a ingatlan címe szám alatt található. Kijelentette továbbá, hogy az okiratkészítő közjegyző által 2003. október 13. napján .../2003. szám alatt közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződéssel az ingatlant elidegenítette 2-es személy részére, de a felek az adásvételi szerződéstől elálltak és kérték az eredeti állapot visszaállítását. Az eladó kijelentette, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes.

A szerződés I.2. pontja szerint az eladó eladja, a vevő megvásárolja a fentiekben részletesen körülírt ingatlan részilletőséget a kölcsönösen kialkudott 22 millió forint vételárért.

A szerződés II.1. pontja szerint a vevő a jelen okirat aláírásakor 1.500.000,- forint összegű foglalót fizet meg az eladó részére, aki a foglaló átvételét jelen okirat aláírásával elismeri. A II.2. pontja szerint szerződő felek megállapodnak, hogy a vevő a vételár-hátralékot a bank Részvénytársaság által folyósított építési hitelből kívánja megfizetni.

A szerződés IV.1. pontja szerint az eladó kijelenti, hogy lejárt köztartozása nincs és nincs ellene végrehajtási eljárás folyamatban, az adásvétel tárgyát biztosítékként nem ajánlotta fel, továbbá semmilyen olyan körülményről nincs tudomása, amely a vevő tulajdonszerzését, birtokba lépését akadályozná vagy hátrányosan befolyásolná.

A IV.2. pont szerint az eladó a fentieken túl szavatosságot vállal azért is, hogy harmadik személyeknek nincsen az ingatlannyilvántartáson kívüli követelése vagy bármilyen más joga a szerződés tárgyát képező ingatlan tekintetében.

A felperesek, mint egyetemleges adóstársak és a bank Rt., mint hitelező zálogjogosult között 2004. május 14. napján hitelszerződés és jelzálogszerződés ingatlanra, új építmény létesítéséhez kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelről elnevezésű szerződés jött létre, amelyet közjegyző közjegyző közokiratba foglalt.

A szerződés I.1. pontja szerint az egyetemleges adósok közül az I.r. felperes tulajdonát képezi a 1150 ingatlan címe szám alatt található építési telek ingatlan, amely a Fővárosi Kerületek Földhivatali ingatlannyilvántartásában település belterület szám hrsz. alatt bejegyzett, beépítetlen terület hasznosítású ingatlan 3/12 része, amelynek értéke a szerződés időpontjában 3.500.000,- Ft.