A Fővárosi Ítélőtábla Bf.285/2007/14. számú határozata sikkasztás bűntette (KÜLÖNÖSEN NAGY ÉRTÉKRE elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 62. §, 89. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 349. §, 352. §, 353. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Révész Tamásné, Szigeti Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.458/2006/28., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.285/2007/14.*, Kúria Bfv.377/2009/8. (BH 2010.7.173)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Bf.285/2007/14. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2008. év október hó 2. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 5.B.458/2006/28. számú ítéletét az I.r. és a II.r. vádlott vonatkozásában akként változtatja meg, hogy az I. rendű vádlott börtönbüntetésének mértékét 2 (kettő) évre enyhíti, amelynek végrehajtását 5(öt) évi próbaidőre felfüggeszti. Egyúttal a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzi.

Az I. rendű és a II. rendű vádlottakkal szemben a vagyonelkobzást mellőzi.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét az I. rendű és a II. rendű vádlottakkal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 54.600 (ötvennégyezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2007. október 18. napján kelt 5.B.458/2006/28. számú ítéletével

az I.r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és 3 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

A II.r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette és 3 rb folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

A bíróság az I.r. és a II.r. vádlottal szemben 80.800.00 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

A III.r. vádlottat 3 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 300 napi tétel - napi tételenként 700 Ft, - összesen 210.000 Ft pénzbüntetésre,

A IV.r. vádlottat 2 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel - napi tételenként 700 Ft, - összesen 140.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. E vádlottakkal szemben a bíróság felmentő rendelkezéseket is hozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész valamennyi vádlott tekintetében tudomásul vette, a III.r. vádlott, a IV.r. vádlott és védője ugyancsak tudomásul vették az ítéletet. Így e vádlottak tekintetében a Fővárosi Bíróság ítélete kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. vádlott és a II.r. vádlott, valamint védőjük jelentettek be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodsorban a büntetés enyhítése céljából.

A védő fellebbezését mindkét vádlottra vonatkozóan írásban is megindokolta. Fellebbezésének irányát az ítélet hatályon kívül helyezésére is kiterjesztette. Ennek lényege szerint vitatja a bizonyítékok mérlegelését. Álláspontja szerint a könyvszakértői és ingatlanforgalmi szakértői véleményből a bíróság téves következtetést vont le, a tanúvallomások pedig egyenként és összességében sem szolgáltatnak döntő bizonyítékot a bűncselekmény elkövetésére. Kifogásolta, hogy a bíróság a védői indítvány ellenére az adóhatóság vizsgálati anyagát nem vonta a bizonyítékok körébe és annak megállapításait nem értékelte védencei javára.

Indítványozta tanú kihallgatását, aki a vádlottak szavahihetőségét és tisztességét támasztotta alá a nyomozás során, de meghallgatási jegyzőkönyve nem található az iratok között. Indítványozta továbbá a szakértők újabb meghallgatását, illetve újabb szakértők kirendelését.

A másodfokú eljárásban az I.r. vádlott a társával közös védőjük helyett újabb védőt hatalmazott meg.

Az I.r. vádlott védője a másodfokú eljárásban védence egészségi állapotára vonatkozó orvosi dokumentumokat, a Balatonfüredi Szanatóriumba szóló beutalót és kórházi zárójelentést csatolva, igazságügyi orvosszakértő bevonását kérte.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.793/2007/1. számú átiratában a tényállást megalapozottnak, az érintett vádlottak bűnösségét törvényesnek találta. A velük szemben alkalmazott büntetések között azonban kifogásolta a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés tartalmát. Álláspontja szerint az elkövetéskor hatályos Btk. szerint a vagyonelkobzás mellékbüntetés volt, így az egyetemlegesen nem alkalmazható. Miután nem állapítható meg, hogy az I. és II.r. vádlott mekkora mértékben részesült a megszerzett összegből, így a vagyonelkobzást fele-fele arányban - személyenként 40.400.000 Ft-ban - szükséges meghatározni. Ennyiben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú tárgyaláson az I.r. vádlott védője egyetértett és fenntartotta az írásbeli védői fellebbezés tartalmát. Hangsúlyozta, hogy az ítéletben a megalapozatlanság okainak mindegyike fellelhető. Támadta a könyvszakértői és ingatlanforgalmi szakértői véleményeket, mert azok becsült értékeken alapulnak, továbbá összemosták a három építkezési ütemet. Nem bizonyított, hogy Európai Uniós oktatások nem történtek meg és tananyagok sem készültek. Hangsúlyosan hivatkozott az APEH vizsgálati anyagára, megállapításaira és kifogásolta annak mellőzését. Elsősorban az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Ennek elvetése esetére bizonyítás útján további tanúk meghallgatását, az APEH iratok beszerzését és a szakértői vélemények újraértékelését kérte. Ennek alapján eltérő tényállás megállapításával védence felmentésére tett indítványt. A büntetés enyhítése iránti kérelme körében az I.r. vádlott betegségeit jelölte meg. Utalt arra is, hogy védence közérdekű alapítvány érdekében cselekedett és a vádbeli időtől 8 év, az elsőfokú ítélettől is egy év már eltelt. Ezért méltányosságból felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte.

A II.r. vádlott védője a másodfokú tárgyaláson az írásban benyújtott fellebbezésének megfelelően szólalt fel. Azon túlmentően kiemelte, hogy a bíróság tévesen fogadta el a III. és IV.r. vádlottak vallomásait hiteltérdemlőnek. Ezért a szavahihetőségükre és a szakértőkre alapított tényállás nem megalapozott. Kifogásolta a vagyonelkobzás egyetemleges kimondását. Hangsúlyozta, hogy védence az alapítványnál igen hasznos tevékenységet fejt ki. Csatlakozott az I.r. vádlott védőjének felszólalásában elhangzottakhoz is.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az írásbeli átirattal egyezően szólalt fel és az abban foglalt indítványt tette.

A vádlottak az utolsó szó jogán kijelentették, hogy a bűncselekményeket nem követték el.