BH 1996.1.65 I. Ha az üzemitanács-választás során a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak.

II. Üzemitanács-választással összefüggő nem peres eljárásban kérelmezettként a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek vesznek részt, akik között pertársaság jön létre. A perlés jogosultsága megilleti a munkáltatót is [1992. évi XXII. törvény 54. §].

A kérelmező kifogást jelentett be 1993. szeptember 8-án a II. rendű kérelmezett munkáltatónál. Azt kérte, hogy "az illegitim" központi üzemi tanáccsal hagyjon abba minden tárgyalást, az azzal kötött megállapodás végrehajtását függessze fel.

A kifogás eredménytelensége miatt a kérelmező az 1993. szeptember 15-én kelt, keresetnek nevezett kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz, és az Mt. 23. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltatónak a törvényi előírások betartására, a kifogásolt intézkedés felfüggesztésére való kötelezését kérte.

Egyszersmind - ugyanezen a napon - további "keresetet" terjesztett elő, és az üzemi tanácsi választásokon állított sorozatos törvénysértések miatt új üzemi tanácsi választások elrendelését kérte.

A munkaügyi bíróság a Szakszervezeti Szövetség és a munkáltató kérelmezettek ellen az üzemi tanácsi választások szabálytalanságainak kimondása és a jogellenes munkáltatói intézkedés elleni kifogás tárgyában előterjesztett kérelmeket együttesen bírálta el, és végzésével elutasította. A munkaügyi bíróság a végzés indokolásában megállapította, hogy a választás megfelelt a törvényben előírt követelményeknek, annak lebonyolításával kapcsolatosan a munkaügyi bíróság törvénysértést megállapítani nem tudott. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a munkáltatói intézkedés elleni kifogás bejelentését is. Álláspontja szerint semmiféle jogellenes intézkedést a munkáltató nem tett, amikor az üzemi tanácsi választások eredményét tudomásul vette, és a jogszabályban előírt kötelezettségét teljesítve kötötte meg az együttműködési megállapodást.

Az elutasító végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést.

A másodfokú bíróság a fellebbezést alaptalannak találta, és végzésével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével helytállóan állapította meg a tényállást és helytálló az arra alapított érdemi döntése is. Ezért az elsőfokú bíróság végzését a helyes indokaira is tekintettel a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 254. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében helybenhagyta.

A kérelmező a másodfokú végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. Ebben a következőkre hivatkozott.

Annak megállapítása mellett - amit ugyan a kérelmező vitat -, hogy a két kérelmezett magatartása a bíróság álláspontja szerint nem volt jogellenes, a bíróságnak ki kellett volna mondania, hogy a választási bizottság, illetve bizottságok magatartása folytán - a más konkrét ügyben hozott végzésből kitűnően - az üzemi tanácsi választás több helyen jogszabályellenes volt.