Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.426/2006/14. számú határozata felmondás hatályon kívül helyezése (RENDKÍVÜLI felmondás hatályon kívül helyezése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Cseh Józsefné, Paulik Andrea, Vass Lajosné

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.426/2006/14.*, Egri Törvényszék Mf.25368/2007/6., Kúria Mfv.10949/2007/3. (BH 2009.7.220)

***********

EGRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Eger, Barkóczy út 1.

6.M-426/2006/14.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

Az Egri Munkaügyi Bíróság az ügyvéd (3300 Eger, Vörösmarty út 43.) által képviselt felperesnek - az ügyvéd (3300 Eger, Kossuth L. út 18. Pf. 392.) által képviselt alperes ellen, rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezése iránt indított perében a 2007. április 19. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt perköltség címén fizessen meg az alperesnek 50.000,- Ft (azaz Ötvenezer forint) összeget.

A peres eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet a Heves Megyei Bírósághoz címezve az Egri Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el; ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatóságra, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul illetve a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperes keresetlevele, személyes előadása és nyilatkozatai, illetve alperes ellenkérelme és nyilatkozatai, továbbá tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1997-ben került kapcsolatba a Város televíziózásával oly módon, hogy szakmai gyakorlatát a csatornánál töltötte. A fúziót követően az akkori ügyvezető igazgató felajánlotta a felperes részére, hogy külsős munkatársként maradjon a Városi Televíziónál, az alperesnél.

Ebben az időszakban a felek írásban felhasználási szerződést kötöttek, amely szerint a felperes mint szerző, az általa készített televíziós műsorok vagyoni értékű felhasználási jogát, mint szerzői jogi védelem alá eső alkotásokét, átruházza az alperesre, mint felhasználóra. A szerződés hatálya az átruházás napjától a felhasználó általi felhasználások határozatlan idejéig tart. A felhasználó a szerződésben foglalt alkotások díjazásaként a felperes részére munkavégzésből eredően díjazást nem fizet. A vagyoni értékű jog díjazása az átruházásból adódóan 11.500 Ft. A szerződés értelmében a felhasználóval egyeztetett alkotásokat a szerzőnek időben rendelkezésre kell bocsátani a felhasználó részére. Ezzel a vagyoni értékű jog díjazására jogosult. A felek megállapodtak abban, hogy a kifizetett díjazásból a személyi jövedelemadó előleg rendelkezései szerint adóelőleg kerül levonásra, továbbá költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizetés 90 %-át tekinti a kifizető jövedelemnek. A felek megegyeztek abban is, hogy a szerző nem minősül biztosítottnak, mert az általa felajánlott művek már kész, megalkotott művek felhasználási jogát ruházza át a felhasználóra. A felhasználási szerződést a felek aláírták. A felperes nyilatkozott arra is, hogy éves jövedelme milyen összeget ér el, így a hatályos jogszabályok értelmében jövedelméből milyen mértékű levonást kér.

A felperes 1998. március 13. napjától - 1999. október 22. napjáig a felhasználási szerződés alapján működött közre az alperesi társaság műsorkészítéseiben, részére szerzői jogdíj került kifizetésre. Az alperes a felperes által ténylegesen elkészített műsorok alapján fizette a felperes részére a szerzői jogdíjat. A kifizetések havi összeg változó volt, pl. 1999. február hónapban 3.200,- Ft, míg 1999. július hónapban 28.830,- Ft került kifizetésre.

A felek ezt követően abban állapodtak meg, hogy a felperes számla ellenében veszi fel a műsorok készítéséért járó díjazását. Ezen számlát a felperes férjének egyéni cége állította ki. A kiállított számlákon látható bélyegző szerint az egyéni cég cégtulajdonosa a felperes férje,

6.M-426/2006/14.

munkatárs a felperes. Az egyéni cég az utolsó számlát a 2005. decemberi tevékenységre figyelemmel 2006. januárban állította ki. Az alperes a számlán megjelölt összegeket minden hónapban kifizette a felperes részére. A számlákon szolgáltatásként műsorkészítés, híradás, hirdetésszervezés, hírügynökségi tevékenység szerepel. Az alperes a felperesnek hirdetésszervezésre figyelemmel külön díjazást (jutalékot) biztosított, mivel a felperes közreműködésével az alperes hirdetőt szerzett.

A hirdetésszervezés díjazása, a hirdetővel kötött szponzori szerződés éves összegének százalékában került megállapításra. Ezen százalékos mértéket a korábbi ügyvezető igazgató idején 15 %-ban, az őt követő ügyvezető idején 30 %-ban határozták meg.

A kiállított számlákon eltérő összegek szerepeltek, pl. a 2005. február 21-én kibocsátott számlán 25.800 Ft, a 2006. január 20-án benyújtott számlán 55.500 Ft.

A felperes első önállóan szerkesztett műsorának első adása 1999. Húsvétján került adásba. Ezt követően a felperes kéthetente jelentkezett a 25 perces műsorral.

A felperes az ügyvezető igazgató felé jelezte, hogy szeretne az alperesnél ún. belsős munkatárs lenni, azaz munkaszerződést kötni az alperessel. Az ügyvezető igazgató azonban elzárkózott ezen felperesi kérés elől, arra hivatkozással, hogy a felperesnek az alperesnél jellemzően nincs napi tevékenysége.

A felperes a következő ügyvezető igazgatósága idején újabb műsort kapott, ezen időszaktól havonta jelentkezett a nyugdíjasoknak szóló magazin műsorral.

Az alperesnél heti rendszerességgel munkaértekezletek voltak, amelyen a belsős munkatársaknak kötelező volt megjelenni, a külsős munkatársak azonban erre nem voltak kötelezve. A felperes a munkaértekezleteken jellemzően jelen volt. A munkaértekezleteken részt vett az ügyvezető igazgató, a gyártásvezető, a felelős szerkesztő és a belsős munkatársak. Az értekezleten beszélték meg a téma-terveket és azt, hogy az alperes ehhez mikor tud műszaki hátteret biztosítani.

Az alperesnél a gyártásvezető feladata a forgatások-vágások összehangolása, koordinálása, a belsős és külsős munkatársak vonatkozásában egyaránt. Az alperesnél forgatási és vágási rend van, ahhoz a belsős és külsős munkatársaknak igazodni kell. Az alperesnél 3 stáb dolgozik.

A felperesnek az alperesnél volt saját íróasztala, műsorkészítéseihez használhatta az alperes számítógépét és az alperes telefonját is, amelyhez saját egyéni kódja volt. Az alperes a telefonhasználat kapcsán felmerülő költségeket részben vállalta.

A felperes műsorai szerkesztéséhez, készítéséhez az alperes munkaeszközeit használta.