A Kúria Mfv.10283/2014/1. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Rendeltetésellenes a jogviszony megszüntetés, ha a táppénzes állomány lejártát követően munkára jelentkező felperesnek a munka felvételét nem engedélyezték, a portán több órán keresztül várakoztatták, vele a kapcsolatfelvételtől elzárkóztak és a vezérigazgató-helyettes állítása szerint is sérelmezték, hogy 2 hónapot táppénzes betegállományban töltötte.

***********

Mfv.I.10.283/2014/11.

A Kúria a dr. Peszlen Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rácz Réka ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 18.M.4877/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.636.194/2013/5. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. március 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.636.194/2013/5. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

A felperes a keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével. Hivatkozása szerint a felmondás indoka nem valós, továbbá az alperes rendeltetésellenes joggyakorlást tanúsított.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.M.4877/2010/32. számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség és illeték viselésére kötelezte.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes pszichológus, pszichológia szakos tanár, pedagógia, munka- és szervezetpszichológia szakos képzettséggel, valamint munkapszichológia szakterületen szakértői engedéllyel rendelkezett. Az alperesnél történt foglalkoztatását megelőzően olyan munkáltatóknál dolgozott, ahol feladatát képezte a munkakör értékelési és javadalmazási rendszer, továbbá a javadalmazási szabályzat kialakítása.

A felperes 2009. március 23-án létesített határozott időre szóló jogviszonyt az alperesnél emberi erőforrás gazdálkodási és fejlesztési munkatárs munkakör ellátására. A 2010. január 4-én kelt munkaköri leírásban foglaltak szerint az E.E.E.G.F. szervezeti egységben látott el ún. HR generalista feladatokat. Felelősségi körébe tartozott az alperesnél működő főbb rendszerek - egyebek között teljesítményértékelés, munkaköri kézikönyv - kialakítása és működtetése, a szabályzatok elkészítése, és végrehajtásának figyelemmel kísérése.

2010. július 2-án az alperest ellenőrzés alá vonták, és arról tájékoztatták a munkavállalókat, hogy a társaság igazgatóját és felügyelőbizottságát visszahívták, új vezérigazgatóvá O.F.-t nevezték ki. Ugyanezen a napon az alperes más munkavállalók mellett a felperes jogviszonyát is közös megegyezéssel kívánta megszüntetni, ezt azonban a felperes nem fogadta el. A korábban kiírt, 2010. július 5-étől kezdődő szabadságát vette igénybe, időközben azonban keresőképtelen állományba került, és 2010. szeptember 13-án vált ismét munkaképessé.

Az alperesnél átszervezést követően 2010. július 30-án új szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) lépett hatályba. A korábbi E.E.G.F.O. feladatait a gazdasági igazgatóságba integrált B.M.SZ.O. vette át, melynek hatáskörei bővültek a korábban kiszervezett bérszámfejtési feladatokkal.

A felperes keresőképtelensége megszűnését követő első munkanapján a munkahelyén megjelent, azonban a portán több órán keresztül várakoztatták, majd ZS.P. vezető jogtanácsos átadta részére a munkavégzési kötelezettsége alóli felmentésről szóló okiratot. B.I. vezérigazgató-helyettes közölte, hogy az osztály komolyabb bér- és személyügyi feladatokat is el fog látni, a felperesnek pedig ehhez nincs végzettsége, a feladatait N.P. is el tudja végezni. A felperessel történő személyes konzultációtól elzárkózott.

A 2010. szeptember 17-én kiadott eseti vezérigazgatói utasítás arról rendelkezett, hogy a B.M.SZ. Osztályon a jövőben kizárólag felsőfokú bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettséggel, vagy bérszámfejtési/javadalmazási területen szerzett, legalább egy éves tapasztalattal rendelkező munkavállaló foglalkoztatható. Ezért az alperes a felperes munkaviszonyát a 2010. szeptember 17-én kelt rendes felmondással szüntette meg működési körrel összefüggő okra hivatkozással. Rögzítette, hogy a B.M.SZ. Osztály feladatköre az SzMSz 2010. július 30-ai módosítása folytán jelentős mértékben megváltozott. Kiemelt hangsúly helyeződik a bér- és társadalombiztosítási adminisztrációs feladatokra, az ehhez a munkáltató által előírt végzettséggel, tapasztalattal pedig a felperes nem rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az SzMSz-szel B.I. tanúvallomásával bizonyította, hogy szerkezeti átalakítás történt, a korábban a felperest foglalkoztató osztály feladatait a gazdasági igazgatóságba integrált B.M.SZ. Osztály vette át, melynek tevékenységi köre a bér- és társadalombiztosítási számítási feladatokkal bővült. Tény, hogy korábban egy külső cég végezte ezeket a munkákat, melyeket fokozatosan átvett az új osztály, 2011-től pedig már saját maga látta el. Mindezzel igazolta, hogy a megváltozott feladatok alapján új elemként előtérbe került a bér- és társadalombiztosítási számfejtési feladatok ellátásához szükséges szakismeret. A felperes maga sem állította, hogy bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettséggel rendelkezne.

A felperes a felmondás indokolásának szövegéből kiragadva, a bérszámfejtési résztől elkülönítve értékelte a javadalmazási területen szerzett tapasztalatait, és erre alapítva kívánta a felmondás valóságát támadni. A vezérigazgatói utasítás konkrétan bérszámfejtési, javadalmazási területen szerzett tapasztalatokat ír elő, valamint a rendes felmondás indoka is az ilyen irányú gyakorlat hiányát tartalmazza. Mindezt a felmondás teljes szövegének együttes értelmezésével lehetett megállapítani, és rögzíthető volt, hogy az alperes az új feladatok ellátásához nélkülözhetetlen szakirányú ismeretek hiányát értette és fejezte ki a bérszámfejtési, javadalmazási terület használata során. Ezt támasztotta alá B.I. tanúként tett nyilatkozata is.

A tanú ugyancsak elmondta, hogy az alperesnél a HR tevékenység a korábbi értelemben véve már nincs, ezért feleslegessé vált a felperes munkaköre, ami a munkaköri leírásban foglalt feladatokban, "interjúztatásban", képzések szervezésében, pályáztatásban, személyiségfejlesztő tréningek tartásában merült ki. Sz.K.I.A. tanúvallomása szerint sem tekinthető a felperes korábbi munkatapasztalata az utasításban foglaltak szerint megfelelőnek, hiszen a tanú is a toborzást, teljesítményértékelést és a prémium számítási feladatokat hangsúlyozta, amely eltér a bérszámfejtési és társadalombiztosítási ügyintézéshez szükséges tapasztalatoktól.