A Szolnoki Járásbíróság B.817/2018/20. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 165. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 563. §] Bíró: Tolnai Eszter

SZOLNOKI JÁRÁSBÍRÓSÁG

4.B.817/2018/20. SZÁM

A Szolnoki Járásbíróság a 4.B.817/2018. számú büntető ügyben Szolnokon, a 2019. évi március hó 18., április hó 17. és május hó 15. napján megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalás adatai alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

a járásbíróság

vádlott1 / a vádlott személyi adatai /

vádlottat

az ellene emelt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének (Btk.165.§. (1) bekezdés 1. fordulat) vádja alól felmenti.

A felmerült 258.040.- ( Kétszázötvennyolcezer-negyven ) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s

A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség a B.5607/2016. számú vádiratában a Btk.165.§. (1) bekezdésében meghatározott foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat vádlott1 vádlottal és terhelt1 terhelttel szemben a következő tényállás alapján:

A cég1 ( cím1 ) mint építtető, megrendelő 2016. június hó 16. napján fővállalkozási szerződést kötött a cég2 ( cím1 ) vállalkozóval, melynek tárgya a helyrajzi szám1 szám alatt lévő ingatlanon a 1. számú Polgármesteri Hivatalának Műszaki Osztálya által 1. számon, 2016. április hó 13. napján kiadott és 2016. május hó 18. napján jogerőre emelkedett építési engedély alapján a megrendelő beruházásában épülő építményen a építmény1 számú ütem szerkezetkész megvalósítása.

Mind a cég1 megrendelő, mind a cég2 vállalkozó ügyvezető igazgatója ugyanazon személy, tanú1.

A fővállalkozási szerződésnek a "vállalkozó főbb kötelezettségei" fejezete 1.3. pontjában rögzítésre került, hogy a vállalkozó feladatát képezi a kiadott építési engedélyezési terv alapján a kiviteli tervek elkészítése, és ezen tervek szerint az abban meghatározott feladatok maradéktalan elvégzése, amelynek eredményeként az épület szerkezetkészen megvalósítható. Ugyancsak a fővállalkozási szerződés 6.8. pontja tartalmazza, hogy a vállalkozó feladatát képezi a szomszédos épületek szükség szerinti megtámasztása, megerősítése, amennyiben erre a szerződés teljesítése érdekében szükség lenne.

A fővállalkozási szerződést mind a megrendelő, mind a vállalkozó részéről a képviseletre jogosult tanú1 ügyvezető írta alá.

A fővállalkozó cég2-vel korábban, 2015. január hó 26. napján megkötött munkaszerződés alapján terhelt1 I.r. vádlott a fenti építkezés során építésvezetői, illetve - külön írásbeli utasítás nélkül, a munkáltatói jogokat gyakorló tanú1vel történt szóbeli megállapodás alapján - felelős műszaki vezetői feladatokat látott el.

A cég1 2016. május 31. napján írásban kötött megbízási szerződést vádlott1 II.r. vádlottal a műszaki ellenőri tevékenység ellátására. A megbízási szerződés tartalma szerint annak tárgya a építmény1 számú ütem elnevezésű projekt kivitelezésére vonatkozó építési munkák műszaki ellenőrzése volt vádlott1 II.r. vádlott részéről. A szerződésben rögzített megbízás az aláírás napján kezdődött, a megbízás megszűnésének időpontját előreláthatólag 2017. december 31. napjáig, de legkésőbb a projekt építési munkáit megvalósító vállalkozók között létrejött szerződésekben rögzített műszaki átadás-átvételi eljárás napjában határozták meg a felek.

A megbízási szerződés II. 2. pontja rögzíti, hogy a megbízott a műszaki ellenőri tevékenységét a 191/2019 (IX.15.) Kormányrendelet 16.§-ának előírásai szerint köteles végzeni, míg a II. 3. pont nevesítetten tartalmazza, hogy a megbízót a műszaki ellenőr rendszeresen tájékoztatni szükséges a kivitelezés folyamatáról, a tervtől való eltéréstől, vagy a megvalósíthatóságot befolyásoló bármilyen körülményről.

Az építésvezetői és felelős műszaki vezetői megbízatása körében a fővállalkozónál terhelt1 I.r. vádlott feladatát képezte a projekt megvalósítása kapcsán az, hogy a szükséges kiviteli tervek rendelkezésre álljanak, valamint az elkészült tervdokumentációnak megfelelően a kivitelezés folyamata az előírások szerint szakszerű módon kerüljön elvégzésre.

Ennek keretében 2016. június hó 3. napján a fővállalkozó cég2 - előzetes egyeztetést követően - írásban tervezési szerződést kötött a cég3-vel a építmény1 ütem projekt keretében felépítendő épület tartószerkezeti tervdokumentációjának elkészítésére. A szerződés tárgya rovatban rögzítést nyert, hogy az nem tartalmazza többek között a munkatér lehatárolási, víztelenítési és egyéb vizes, valamint építési segédszerkezetek terveit.

2016. június hónapban a cég3 elkészítette a statisztikai kiviteli tervdokumentációt, majd 2016. szeptember hónapban a tartószerkezeti kiviteli tervhez tartozó műszaki leírást. A tervet és a műszaki leírást a Kf. alkalmazásában álló tanú2 és tanú3 építőmérnökök írásban dokumentálták. A tervdokumentáció és a műszaki leírás az épület kivitelezéséhez szükséges alapozási és falszerkezeti vasbeton terveket tartalmazta, továbbá az ingatlannal szomszédos, annak nyugati és keleti telekhatáránál húzódó ( építmény2 és cím2 ) épületek alapozásának védelmére vonatkozóan írt elő műszaki megoldást.

A fenti dokumentációk azonban nem tartalmazták az ingatlan déli oldalán és a cím3 alatti - utóbb károsodott - lakóépület felőli oldalon a munkagödör megtámasztására szolgáló építmény kivitelezésének tervét.

2016. július 25. napján az ingatlanon történt bejárás során terhelt1 I.r.vádlott és vádlott1 II.r. vádlott a statikai tervezővel, tanú2dal egyeztettek annak érdekében, hogy a tervező valamilyen műszaki megoldást nyújtson a tanú4 és felesége, tanú5 tulajdonát képező, cím3 alatti (helyrajzi szám2 ) ingatlan partfalának megtámasztására, melyet terhelt1 I.r. vádlott kifejezett kérésére még ugyanezen napon tanú1 ügyvezető e-mail címére megküldve elektronikus úton írásban is megerősített.

tanú1 az elektronikus levelet - tartalmának megváltoztatása nélkül - továbbította terhelt1 I.r. vádlott részére, aki azt nyomban továbbküldte vádlott1 II.r. vádlottnak ugyancsak elektronikus levél formájában.

A tanú2 statikus tervező által kiadott elvi műszaki megoldás szerint "a cím3ú telken lévő épület védelmére az épület mellett kialakított földtömegeket stabilizáló kútalapokat kell építeni.

A vasalatlan, 0,6 méter átmérőjű kútalapokat a talajszint alatt kb. 6,0 méteres alsó síkkal kialakítva, 1,2 méteres tengelykiosztással szükséges elhelyezni a csatlakozó épület teljes vonalában".

Ezen elvi jelleggel rendelkezésre bocsátott műszaki megoldás kiviteli tervnek nem minősült, mivel az előzetes számítások nélkül került kiadásra.

A cölöpalapozási munkák elvégzéséhez szükséges fúrási munkák kivitelezésére a fővállalkozó cég2 2016. július 26. napján kötött alvállalkozói szerződést az cég4-vel, amely cég a fúrási munkálatokat 2016. július 29-30. napján elvégezte. A cím3 alatti ingatlan partfalának megtámasztására hivatott 7 db furat terhelt1 vádlott utasítása alapján köpenycső nélküli technológiával készült el, amelyek az előírt 6 méter mélységes nem tartották meg, ugyanis a talajszint alatt 4,0 méteren lévő talajvízszint miatt az utóbb károsodott épület partfalánál a fúrószár kihúzásakor beáramló talajvíz a furatokat finom homokkal töltötte fel, így azok hatékonyan csupán 4 méter mélységben maradtak meg. terhelt1 I.r. vádlott a kútalapok előírt hosszának meglétét utóbb nem ellenőrizte.