A Szegedi Ítélőtábla Bhar.591/2020/6. számú határozata foglalkozás körében elkövetett GONDATLAN veszélyeztetés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 165. § (1) bek.] Bírók: Hegedűs István, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselőjeként problémát észlel, azt elsősorban a megbízója felé kell jeleznie, aki dönt arról, hogy mit tesz a jelzés alapján. A vádlottnak fennállt az a kötelezettsége, hogy értesítse az építtetőt arról, hogy a helyszíni ellenőrzése alkalmával észlelte, hogy a később károsodott ingatlan mellett építési munkálat folyt, amelyről nem állt rendelkezésre kiviteli terv, azaz a kiviteli tervnek való megfelelőséget nem tudja ellenőrizni, továbbá az építkezés megkezdéséről és folyamatáról sem tájékoztatták, így műszaki ellenőri feladatát nem tudta ellátni.

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság B.817/2018/20., Szolnoki Törvényszék Bf.901/2019/6., *Szegedi Ítélőtábla Bhar.591/2020/6.*

***********

A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Szegeden, 2021. április 6. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék 2020. szeptember 23. napján kihirdetett 1.Bf.901/2019/6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a II. r. vádlott személyes adatainak feltüntetését mellőzi.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A Szolnoki Járásbíróság a 2019. május 15. napján kihirdetett 4.B.817/2018/20. számú ítéletével Terhelt1 II. r. vádlottat az ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége [Btk. 165. § (1) bekezdés 1. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során keletkezett bűnügyi költség állam általi viseléséről.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vállalkozás. mint építtető megbízási szerződést kötött 2016. május 31. napján Terhelt1 II. r. vádlottal a műszaki ellenőri tevékenység ellátására, egy a megrendelő beruházásában építkezés helye II. számú ütem elnevezésű projekt kivitelezésére vonatkozó építési munkák műszaki ellenőrzésére. A projekt megvalósítása kapcsán 2016. június 3. napján a fővállalkozó vállalkozás 2. írásban szerződést kötött a vállalkozás 3-vel a helyszín II. ütem projekt keretében felépítendő épület tartószerkezeti tervdokumentációjának elkészítésére. A tervdokumentációt tanú8 és személy építőmérnökök 2016. június hónapban elkészítették, s az tartalmazta többek között az ingatlannal szomszédos, annak nyugati és keleti telekhatáránál (helyszín I. és cím) húzódó épületek alapozásának védelmével kapcsolatos műszaki megoldást. Ezen tervdokumentáció azonban nem tartalmazta az ingatlan déli oldalán és a cím2. szám - utóbb károsodott - lakóépület felőli oldalon a munkagödör megtámasztására szolgáló építmény kivitelezésének tervét.

[3] Az ingatlanon 2016. július 25. napján történt bejárás alkalmával I. r. vádlott I. r. vádlott és Terhelt1 II. r. vádlott a statikai tervezővel, tanú8 tanúval egyeztetett annak érdekében, hogy a tervező valamilyen műszaki megoldást nyújtson a cím2. szám alatti ingatlan partfalának megtámasztására. Ezen műszaki megoldási javaslatot a vállalkozás 2. ügyvezetője, tanú3 elektronikus levél formájában még ugyanezen a napon megkapta, amelyet változtatás nélkül tovább küldött I. r. vádlott I. r. vádlott és Terhelt1 II. r. vádlott részére. A megoldási javaslat szerint a cím2. szám alatti telken lévő ingatlan védelmére az épület mellett kialakított földtömeget stabilizáló kútalapokat kellett építeni. A vasalatlan, 0,6 méter átmérőjű kútalapokat a talajszint alatt kb. 6,0 méteres alsó síkkal kialakítva, 1,2 méteres tengelykiosztással kellett elhelyezni a csatlakozó épület teljes vonalában. Ezen javaslat kiviteli tervnek nem minősült, ugyanis előzetes számítások nélkül került kiadásra.

[4] A cölöpalapozáshoz szükséges fúrási munkák 2016. július 29-30. napján megtörténtek. Az érintett ingatlan partfalának megtámasztására hivatott 7 db furat I. r. vádlott I. r. vádlott utasítása alapján köpenycső nélküli technológiával készült el, amelyek az előírt 6 méteres mélységet nem tartották meg, ugyanis a talajszint alatt 4 méteren lévő talajvízszint miatt az utóbb károsodott ingatlan partfalánál a fúrószár kihúzásakor beáramló talajvíz a furatokat finom homokkal töltötte fel, így azok hatékonyan csupán csak 4 méter mélységben maradtak meg. A cölöpfuratok betonnal történt kiöntése - a furatok hosszának ellenőrzése nélkül - 2016. július végén és augusztus elején megtörtént.

[5] Az ilyen módon, kiviteli tervdokumentáció hiányában elkészült cölöpsor a talajvíz szintjének figyelmen kívül hagyásával megválasztott technológiával elkészítve teherviselésre alkalmatlan volt, ugyanis a partfal védelmét szolgáló cölöpök alsó síkja a talaj szintje alatt 4 méter mélyen alakult ki, ami a fentiek szerint a később kialakított munkagödör talajszint alatti 5,35 méter szintje felett maradt mintegy 1,35 méterrel. Így a mintegy 1,35 méter magas földtömeg megtámasztás nélkül maradt, a csapadékvíz pedig a cölöpök köpenye mentén a homokot kimosta, ezáltal a talaj-cölöp kapcsolat megszűnt. Ebből kifolyólag a cölöpsor legkésőbb 2016. szeptember 20. napján labilis egyensúlyi állapotba került, és 2019. október 9. napján részben ledőlt, amellyel együtt a cím2. szám alatti épület csúszólapon belüli épületrésze, annak egyik szobája a munkagödörbe csúszva megrongálódott, megsemmisült. Az épületrész leomlásakor az épületben két személy tartózkodott, akik sérülést nem szenvedtek.

[6] Terhelt1 II. r. vádlott tudván arról, hogy az oszlopsor kiviteli terv hiányában készült, a 2016. október 4. napján végzett helyszíni ellenőrzése során az oszlopsor elkészültét megállapította.

[7] Az elsőfokú bíróság azzal indokolta a II. r. vádlott felmentését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) alapján olyan szabályszegést, amely ok-okozati összefüggésben állt a bekövetkezett eredménnyel, nem követett el. Az okfolyamat elindítója I. r. vádlott I. r. vádlott volt. Terhelt1 II. r. vádlott azzal, hogy a Korm. rendelet 16. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, nem járult hozzá az okfolyamathoz, így a II. r. vádlott mulasztása és a veszélyhelyzet közötti okozati összefüggés nem állapítható meg. Ebből következően a bűncselekményt nem a II. r. vádlott követte el.

[8] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést Terhelt1 II. r. vádlott terhére a felmentés miatt, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a II. r. vádlott bűnösségének foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [Btk. 165. § (1) bekezdés 1. fordulat] való megállapítása, büntetés kiszabása és a II. r. vádlott bűnügyi költség viselésére való kötelezése érdekében.