Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

A polgári per alternatívája: A magánjogi választottbírósági eljárás /in: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., HVG-ORAC, 2018, 2850-3041. o./

Kiadással kapcsolatos információk

Szerkesztő: Varga István

A Polgári Perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III. Harmadik részének szerzői:

© Varga István 2018

© Okányi Zsolt 2018

© Juhász Csaba 2018

© Burai-Kovács János 2018

© Király Miklós 2018

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018

A III. kötet kézirata lezárva: 2018. augusztus 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-411-9

Budapest, 2018

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A magánjogi választottbíráskodás belső jogi szabályozója: a 2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról

2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról

I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya (Varga István)

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9. §-t, a 10. §-t, a 26-28. §-t, a 40. §-t, az 53. §-t és az 54. §-t alkalmazni kell magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén akkor is, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.

(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.

1. A territorialitás elve az (1) bekezdésben

A választottbíráskodásról szóló törvény alkalmazhatóságát meghatározó szabályozás, amelyet a törvényalkotó hagyományosan a jogszabály nyitó rendelkezésében helyez el, mind az 1994. évi Vbt.-ben, mind pedig az azt váltó új Vbt. 2018. január 1-jén hatályba lépett és 2018 augusztusáig hatályban volt eredeti normaszövegében hibásan és az UNCITRAL Modelltörvénynek, valamint az azt követő bevett nemzetközi szabályozási technikának is ellentmondva volt megfogalmazva. A hibás, és ezért immár évtizedeken keresztül jogértelmezési nehézségeket okozó szabályozást a Vbt.-t is módosító, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 44. § (1) bekezdése egy 2018. augusztus 8-án hatályba lépett módosítással korrigálta azzal, hogy bevezette a választottbírósági eljárásjogot az UNCITRAL-harmonizált országokban tipikusan uraló territorialitás elvét. A territorialitás elve szigorít a féli magánautonóm cselekvés korlátain, és a választottbírósági eljárásjog szabad megválaszthatóságát - egyes korábbi jogszabályi megoldásoktól eltérően - csak közvetve, a választottbíráskodás helyének szabad megválaszthatóságának közbeiktatásával engedi meg. A territorialitás elve globális, absztrakt összefüggésben azt jelenti, hogy egy választottbírósági eljárás - még akkor is, ha létrejötte, megindulása vitathatatlanul a féli privátautonóm cselekvésből, azaz a választottbírósági szerződésből, nem pedig az állam által egyébként monopolizált igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alapjogból (bírósághoz való fordulás joga) eredeztethető - mindig valamely állam jogszabályán nyugszik, mégpedig azon államén, amelyhez a felek a privatizált igazságszolgáltatási eljárásukat saját döntésükkel a legközelebb viszik. Ezt a közelséget valamely államhoz a felek a választottbíráskodás helyének meghatározásán keresztül érik el: amely állam területére a felek közös megállapodással (tipikusan a választottbírósági szerződésben) a választottbíráskodás helyét (Schiedsort, place of arbitration) telepítik, annak az államnak a választottbírósági eljárásjoga (lex loci arbitri, vagy lex fori arbitrationis) lesz alkalmazandó az adott választottbírósági eljárásra. A választottbíráskodás helye szerinti állam választottbírósági eljárásjoga (amely lehet önálló választottbíráskodásról szóló törvény, vagy a mindenkori polgári perrendtartásba ágyazott, választottbírósági eljárásjogot szabályozó fejezet) a választottbíróság lex forija. A globális szintet elhagyva, a magyar törvény alkalmazhatóságának, és egyben alkalmazandóságának összefüggésében a territorialitás elve ezért azt jelenti, hogy a választottbírósági eljárást szabályozó magyar jogforrás, a Vbt. akkor alkalmazható és egyben alkalmazandó, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van. A magyar jog a strikt territorialitás elvének talaján áll, azaz ettől eltérést nem enged. Ennek megfelelően nem lehetséges az, hogy a felek - vagy a felek megállapodásának hiányában a választottbírósági tanács - belföldi választottbíráskodási hely esetén valamely külföldi állam választottbírósági eljárásjogát rendelje alkalmazni a Vbt. helyett. Vannak ugyanakkor olyan államok, amelyek választottbírósági eljárásjoga a nem strikt territorialitás elvén épül föl és így ottani választottbírósági hely esetén is megengedik, hogy a felek eljárásjogi szabad rendelkezésükkel valamely másik állam (akár Magyarország) választottbírósági eljárásjogi rezsimje alá rendeljék saját eljárásukat. Ilyen féli rendelkezésre adott esetben abból a motivációból kerülhet sor, hogy az adott másik állam joga ill. az ahhoz kapcsolódó ottani bírósági gyakorlat szigorúbban kezeli a jogorvoslati lehetőségeket és például megszorítóbban értelmezi az érvénytelenítési okokat, ezzel favorábilisabban áll a választottbíráskodás intézményéhez és ezért abban nagyobb a felek bizalma. Ilyen megengedő, nem strikt territorialitási elv alá tartozó külföldi választottbírósági eljárások esetén tehát kivételesen a Vbt. (saját 1. §-ától függetlenedve) külföldi választottbíráskodási hely esetén is alkalmazást nyerhet. Ettől a kivételes, és valamely külföldi jog által generált alkalmazhatóságtól megkülönböztetendő az 1. § (2) bekezdésében kifejezetten nevesített esetkör, amelyben maga a Vbt. rendeli egyes szabályai alkalmazását külföldi választottbíráskodási hely esetén is.

A territorialitás elve elsősorban a választottbírósági eljárás - egyébként az állami perjogi szabályozóktól eloldott - lefolyásának előreláthatóságát, és ezzel végső soron a jogbiztonságot és az adott államban definiált eljárásjogi garanciák feltétlen érvényesülését szolgálja. A választottbíráskodás helyének meghatározásával a felek az adott állam választottbírósági eljárásjogát teszik alkalmazandóvá és ezzel beviszik az eljárásukat az adott állam jogrendszerének korlátozó és egyben védő mechanizmusai alá. Másként megfogalmazva, a választottbírósági eljárást életre hívó féli magánautonómia addig terjed, amekkora teret annak a választottbíráskodás helyéül választott állam joga (lex fori arbitrationis) enged. Ezen keresztül biztosítható többek között olyan eljárási tartalmú alapjogok (pl. a felek egyenlő elbírálásban részesítése, a fegyveregyenlőség) választottbírósági eljárásban való feltétlen érvényesülése, amelyek az állami polgári igazságszolgáltatás derogálása miatt főszabályként automatikusan nem érvényesülnének.

A territorialitás elvének gyakorlati jelentősége az, hogy egyrészt a fentieknek megfelelően meghatározza, hogy melyik állam választottbírósági eljárási jogszabályát kell alkalmazni az adott választottbírósági ügyre, másrészt ezzel párhuzamosan rögzíti a választottbírósági eljárás eredményeként született ítélet "nemzetiségét" is. Ha ezért a választottbíráskodás helye a felek megállapodása szerint Magyarországon van, akkor az eljárásra a Vbt.-t kell alkalmazni és a választottbíróság ítélete egy magyar választottbírósági ítéletnek fog minősülni. Ennek kiemelt jelentősége van egyrészt a nemzetközi elismerés és végrehajtás során (mely államok, milyen nemzetközi kötelezettségvállalás alapján hajtanak végre magyar választottbírósági ítéletet), másrészt pedig a választottbíróság ítélete ellen rendelkezésre álló jogorvoslatok megítélése szempontjából: a Vbt. 47. §-a szerinti érvénytelenítési keresetet kizárólag magyar választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt lehetséges indítani, hiszen az érvénytelenítési keresetet szabályozó 47. § is a saját alkalmazhatóságát csak a belföldi választottbírósági hely esetére megnyitó törvény része.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Tartalomjegyzék