A Debreceni Ítélőtábla Pf.20577/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 52. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 100. §, 339. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 37. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.577/2008/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Kiss Miklós ügyvéd (Debrecen, Petőfi tér 7. szám) által képviselt I. rendű felperes neve (címe) I. rendű és II. rendű felperes neve(címe) II. rendű felpereseknek - a dr. Balogh Tibor ügyvéd (Debrecen, Csörsz utca 10. szám) által képviselt I. rendű alperes neve (címe szám) I. rendű, II. rendű alperes neve, címe II. rendű, a Bihariné dr. Kiss Katalin ügyvéd (Debrecen, Kossuth utca 21. I/8. szám) által képviselt III. rendű alperes neve, címe III. rendű, IV. rendű alperes neve, címe IV. rendű, a dr. Kocsis Zoltán ügyvéd (Debrecen, Hal köz 4. I/5. szám) által képviselt V. rendű alperes neve, címe) V. rendű, VI. rendű alperes neve, címe) VI. rendű, a dr. Balogh Tibor ügyvéd (Debrecen, Csörsz utca 10. szám) által képviselt VII. rendű alperes neve, címe VII. rendű, VIII. rendű alperes neve, címe) VIII. rendű, IX. rendű alperes neve, címe) IX. rendű, a dr. Borsy János ügyvéd (Debrecen, Hatvan utca 35. I/2. szám) által képviselt X. rendű alperes neve, címe) X. rendű, XI. rendű alperes neve, címe) XI. rendű, XII. rendű alperes neve, címe) XII. rendű, dr. Balogh Tibor ügyvéd (Debrecen, Csörsz utca 10. szám) által képviselt XIII. rendű alperes neve, címe) XIII. rendű, XIV. rendű alperes neve, címe) XIV. rendű, XV. rendű alperes neve, címe) XV. rendű, XVI. rendű alperes neve, címe) XVI. rendű, XVII. rendű alperes neve, címe) XVII. rendű, XVIII. rendű alperes neve, címe) XVIII. rendű, XIX. rendű alperes neve, címe) XIX. rendű, a Bihariné dr. Kiss Katalin ügyvéd (Debrecen, Kossuth utca 21. I/8. szám) által képviselt XX. rendű alperes neve, címe) XX. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.P.20.698/2008/6. számú ítélete ellen az V-VI. és XX. rendű alperesek által 8. sorszám alatt előterjesztett és 13. sorszám alatt indokolt fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperesek keresetét valamennyi alperessel szemben elutasítja, mellőzi az alperesek kötelezését perköltség és kereseti illeték megfizetésére, és kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 15 nap alatt 270 000 (kettőszázhetvenezer) forint együttes első és másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen térítsenek meg az államnak külön felhívásra 303 000 (háromszázháromezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A ..., ténylegesen a ...szám alatti 803 m2 területű ingatlan perben nem álló, korábbi tulajdonosai, LS és LB az ingatlanon korábban fennállt felépítmény hatósági engedéllyel történt lebontását követően építési engedélyt kértek az ingatlanra zártsorú beépítési módban pince + földszint + első emelet + tetőtér szint számú, 7,50 méter utcai homlokzat magasságú, 13 lakást és egyéb helyiségeket tartalmazó épület felépítésére. D.Város Jegyzője a 2003. május 16-án jogerőre emelkedett 40 749/6/2000. számú határozatával az engedélyt megadta. A ...szám alatti ingatlan a ... utca és a ... utca által határolt saroktelek.

Az építési engedély jogerőre emelkedését követően, 2003. május 20-án LS és LB a .... szám alatti ingatlan 6360/8030-ad tulajdoni hányadát a XX. rendű alperesre ruházták át, vele 2003. május 21-én építőközösségi szerződést kötöttek, majd 2003. augusztus 27-én a tulajdonukban maradt 811/8030-ad és 812/8030-ad tulajdoni hányadokat az V., illetve VI. rendű alpereseknek ajándékozták.

Az ingatlanon a XX. rendű alperes kivitelezésében a ... Város Jegyzője által 2004. május 6-án jogerőre emelkedett határozatban, illetve a később, 2004-ben az eredeti homlokzatmagasságot nem érintő eltérést engedélyező határozatban foglaltaknak megfelelően épült meg 2003., illetve 2004. évben az épület, és arra a használatbavételi engedélyt a D. Város Jegyzője 2004. augusztus 2-án kiadta.

A 2003. június 3-tól 2003. december 9-ig terjedő időszakban a XX. rendű alperes tulajdoni részarányokat ruházott át a per további alpereseire, így tulajdoni részaránya 267/8030-ad részre csökkent.

D. Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya 2003. június 11-én, illetve 2003. december 16-án az építési engedélyt az I-től - XX. rendű alperesek, mint jogutódok közös nevére írta át. Az ingatlanon a 2005. március 7-én kelt társasházi alapító okirattal társasház létesült.

A felperesek 1993. óta egyenlő arányban tulajdonosai a ...helyrajzi szám alatt nyilvántartott, ténylegesen a ... szám alatti lakóház udvar megjelölésű, 547 négyzetméter területű ingatlannak, amely két utcára néz, az utcafrontja - szintén zártsorú beépítési móddal - a ... utcára néz, a hátsó udvari kerítés és garázs, illetve a garázshoz csatlakozó kapubejáró a ... utcán található. A hátsó telekhatáron az ingatlant 2,6 méter magas tömör, falazott kerítés választja el a ... utcától. A ...utca frontján lévő lakóházhoz a hátsó udvar irányába nyitott terasz csatlakozik, a kertben szalonnasütő, egy kisebb méretű medence és zöld növényzet található.

A felperesek keresetükben az alperesek egyetemleges kötelezését kérték 5 050 000 forint és annak kamatai kártérítés címén történő megfizetésére. Hivatkoztak arra, hogy az alperesek építkezése következtében az ingatlanukban jelentős mértékű intimitás-csökkenés következett be, mert a lakóépület I. emeleti és tetőtéri két-két, ... utca felé néző lakásából, illetve azok teraszáról a rálátás mind a rálátási pontok számát, mind a belátható terület nagyságát tekintve jelentősen megnőtt a korábbi állapothoz képest. Ennek következtében az ingatlanuk forgalmi értéke csökkent.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a perben helyszíni tárgyalást tartott, tanúkat hallgatott meg, igazságügyi építész- és ingatlanforgalmi szakvéleményeket szerzett be, majd meghozott ítéletében - a keresetnek részben helytadva - az alpereseket 2 000 000 forint és kamatai 15 napon belüli megfizetésére kötelezte a felperesek javára. Rendelkezett a felperesek javára perköltség megfizetéséről, az alpereseket pedig kötelezte az állam javára eljárási illeték megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet indokolásában az igazságügyi szakértői véleményekre utalással megállapította, hogy az alperesek építkezésével okozati összefüggésben a felperesek ingatlanának forgalmi értékében az intimitásvesztés miatt 2 000 000 forint csökkenés következett be, amelynek megfizetésére az alperesek a Ptk. 100. §-ának és a 339. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján kártérítés címén kötelesek.

Utalt arra, hogy az 1997. évi LXXVIII. törvény perbeli építkezés időszakában hatályos 37. §-ának (2) bekezdése alapján önmagában a jogerős építésügyi hatósági engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem döntötte el. Az ebben a körben kialakult ítélkezési gyakorlat szerint pedig abban az esetben, ha az egyébként jogerős építési engedély alapján végzett építkezéssel az építtetők szükségtelenül zavarják a szomszédos ingatlan tulajdonosait, és a vonatkozó hatósági előírások lehetővé tették volna a tervezettől eltérő olyan lakóépület kivitelezését, amely esetében a szomszédos ingatlanban kár nem keletkezik, az építtető felelősségét meg kell állapítani.