A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.245/2008/21. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §, 103. §, 154. §, 157. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

DEBRECENI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

1.M.245/2008/21. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Munkaügyi Bíróság ifj. dr. Horváth Tibor ügyvéd ( ... ) által képviselt ... ( ... ) felperesnek, dr. Mancsiczky László ügyvéd (...) által képviselt ... ( ... ) alperes ellen, rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása, anyagi követelés iránt indított perében, 2009. június 30. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi:

ítéletet:

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 9.288.- (Kilencezer-kettőszáznyolcvannyolc) forint költségtérítést.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 99.000.- (Kilencvenkilencezer) forint eljárási költséget, valamint külön felhívásra az államnak 99.200.- (Kilencvenkilencezer-kettőszáz) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz címzett, de a Debreceni Munkaügyi Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján a tárgyalás tartását kérhetik a megyei bíróságtól, ha

- a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Felek közös kérelme alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül kerül elbírálásra.

Indokolás:

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a meghallgatott tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes 2004. április 1. napjától kezdődően létesített munkaviszonyt az alperesnél. Munkaszerződése szerint munkaviszony keretében pályázatírói munkakört lát el, munkaköri feladatait külön munkaköri leírás részletezi.

A munkaköri leírás szerint a munkaköre megnevezése pályázati asszisztens.

2007. június 15-én a munkáltatói jogkör gyakorlója bejelentette, hogy 2007. június 16-tól a pályázati asszisztensi munkakörök megszűnnek és a felperes munkájára továbbiakban nem lesz szükség. Felajánlotta felperes részére a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését 2007. augusztus 31-i hatállyal vagy a munkáltatói rendes felmondást.

Az ügyvezető ezt követően a munkahelyről eltávozott és kérte a felperest, hogy a felajánlott lehetőségeket fontolja meg és várja meg őt.

A felperes 10 óra 30 perckor a munkahelyét elhagyta majd 13 óra 10 perckor telefonon bejelentette, hogy táppénzes állományba került.

Alperes még ezen a napon részére a munkáltatói felmondást és a munkáltatói igazolásokat postai úton megküldte, járandóságait bankszámlájára átutalta.

Az alperes ügyvezetője 2007. július 2-án levélben arról tájékoztatta a felperest, hogy intézkedését visszavonja, ezt azonban a felperes nem fogadta el.

A felmondás jogellenességének a megállapítása iránt a felperes keresetet terjesztett be a munkaügyi bírósághoz arra hivatkozva, hogy a munkáltatói intézkedés felmondási tilalomba ütközik.

A munkaügyi bíróság ... számú ítéletével a felmondás jogellenességét megállapította és kötelezte alperest a kereseti kérelemnek megfelelően, hogy a felperest változatlan feltételekkel - pályázati asszisztens - munkakörben foglalkoztassa tovább. Ezen túlmenően a ruházati költségtérítés megfizetésére irányuló keresetet elutasította.

A felperes az I. fokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésében a jogellenes felmondásra vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását és annak a megállapítását kérte, hogy a munkáltatói felmondás indoka valótlan és megalapozatlan volt, kérte a munkaruha költségtérítés megállapítását és annak megfizetésére kötelezését az alperesnek, továbbá sérelmezte az általa betöltött munkakör - amelybe visszahelyezésre került - megnevezését.

A ... Megyei Bíróság a ... számú részítéletével az I. fokú bíróság ítéletének a felmondás jogellenességének a megállapítására és eredeti munkakörben továbbfoglalkoztatásra vonatkozó részét helybenhagyta, ezt meghaladóan az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A II. fokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes fellebbezésében a felmondás jogellenessége megállapításának indokolását támadta, ezért a megyei bíróság nem tekintette a felmondás jogellenessége megállapítását az I. fokú ítélet nem fellebbezett részének. A jogerős ítélet az I. fokú bíróság ítéletének a felmondás jogellenességének a megállapítására és pályázati asszisztens eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatás elrendelésére vonatkozó részét érdemben vizsgálta.

A II. fokú bíróság kifejtette, hogy a munkáltatói felmondás közlésére felmondási tilalom alatt - felperes keresőképtelen volt - került sor, ebből kifolyólag az jogellenes.

A bírói gyakorlat szerint felmondási tilalom fennállásának esetén a felmondás indoka valóságának nincs jelentősége, ezért annak vizsgálatát mellőzni kell, így a felmondási tilalomba ütköző munkáltatói intézkedés önmagában megalapozza a felmondás jogellenességét.

A II. fokú bíróság megállapította, hogy a 2004. április 1-jén kelt munkaszerződés szerint a felperes pályázatírói munkakört látott el, és az ugyanezen a napon kelt munkaköri leírás szerint annak megnevezése pályázati asszisztens, a felperes a keresetlevelében maga is ezt jelölte meg munkaköreként, így az I. fokú bíróság helyesen határozta meg, hogy az alperes a felperest változatlan feltételekkel, pályázati asszisztens munkakörben foglalkoztassa tovább.

Az I. fokú ítéletet a munkaügyi bíróság 2008. február 19-én hirdette ki, s azt a felperes jogi képviselője 2008. március 4-én vette át.

Az I. fokú ítélet kihirdetése napján, 2008. február 19-i keltezéssel a felperes levélben fordult az alperes ügyvezetőjéhez, amelyben hivatkozott arra, hogy a kihirdetett elsőfokú ítélet kötelezte az alperest a munkaviszonya helyreállítására és tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a munkavégzését mikor kezdje meg.