A Zalaegerszegi Járásbíróság B.289/2011/7. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 40. §, 58. §, 59. §, 89. §, 104. §, 187. §, 191. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 33. §] Bíró: Kovács Erzsébet

Zalaegerszegi Városi Bíróság

4.B.289/2011/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zalaegerszegi Városi Bíróság Zalaegerszegen, a 2011. június 16. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

vádlott neve:/személyi adatok/ vádlott

b ű n ö s : közúti baleset okozásának vétségében /Btk.187.§.(1) bek., (2) bek. b./ pont/

Ezért őt a bíróság 10 (tíz) hónap fogházbüntetésre ítéli, melynek végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti.

A bíróság a vádlottat 1 (egy) év 6 (hat) hónap időtartamra eltiltja a közúti járművezetéstől, melynek időtartamába beszámítani rendeli a 2010. október 22. napjától eltelt időt.

A bíróság a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól előzetes mentesítésben részesíti.

Vádlott köteles 274.506,- (kettőszáz-hetvennégyezer-ötszázhat) forint bűnügyi költséget megfizetni a Magyar Államnak.

I N DO K O L Á S:

A Zalaegerszegi Városi Ügyészség Közl.3536/2010. számú vádiratában vádlottal szemben a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő közúti baleset okozásának vétsége miatt emelt vádat.

A vádlott nős, kiskorú gyermek eltartásáról nem köteles gondoskodni, iskolai végzettsége: szakmunkásképző, szakképzettsége: épületasztalos, magánfuvarozóként dolgozik, havi jövedelme: 48-50.000,- forint, vagyonát képezi egy tehergépkocsi, egy családi ház 1/3 része, egy másik családi ház 1/3 része, büntetlen előéletű, szabálysértés miatt két éven belül bírságolva nem volt, 1979 óta rendelkezik "B", "C", 1995 óta "E" kategóriás vezetői engedéllyel.

A vádlott 2010. október 22-én 18 óra 55 perckor A-en a B u. 18. szám alatti lakásának udvarára tolatott be a C frsz-ú tehergépkocsival, amely eközben figyelmeztető hangjelzést adott. A tolatás irányába a terep emelkedett, az udvarban teljes sötétség volt, a felkapcsolható lámpák nem égtek. Ezen időpontot megelőzően az udvar hátsó részéből, az utca irányába gyalogosan haladt a sértett, akinek mindkét szemén látáskorlátozottsággal járó kúszóhályog volt, s a hallása is korlátozott volt. A sértett ismeretlen okból az udvarban, a később tolató jármű nyomvonalában elesett, és a földön fekve maradt. A vádlott, mivel tolatásirányítót nem vett igénybe, a tolató jármű jobb hátsó kerekével elérte a sértett testét a medencecsont környékén, arra rá is hajtott. Eközben észlelte a kerék elakadását, ekkor a járműből kiszállt, annak hátuljához ment, s ekkor látta meg a jármű mögött fekvő sértettet.

A baleset következtében a sértett a helyszínen életét vesztette. Igazságügyi orvos-szakértői boncolása során nála mindkét oldali fartájék és a keresztcsonti tájék lágyrészeiben izomszakadásokkal járó, több rendbeli, a bal alsó végtag lágy részeiben pedig szintén több rendbeli bevérzéseket, a fejbőr bélfelszínén vérbeszűrődést, tüdővizenyőt, hasűri vérgyülemet, a nagycseplesz bevérzését, a bélfodor szakadását és bevérzését, mindkét oldali keresztcsont-csípőízület szétválását és törését, a szeméremcsontok szétválását, a bal alsó szemérem szárának haránt irányú törését észlelték. A sértett halálának oka traumás shock volt.

A sértett halála és a baleset között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

A baleset oka az volt, hogy a vádlott magatartásával megszegte a KRESZ 33. § (3) bekezdésében foglaltakat.

Vádlott a nyomozás során és a bírósági tárgyaláson is ténybeli beismerő vallomást tett, felelősségét azonban nem ismerte el.

Elmondta, hogy mikor este hazaért, megállt a járművel a ház előtt, a motort nem állította le, kiszállt, kinyitotta a kaput, benézett az udvarba, ahol semmilyen mozgást nem látott, majd visszaült a járműbe és megkezdte a tolatást. Jó időjárás esetén előre szokott bejárni az udvarba, esős időben azonban nem tud megfordulni a telken, ilyenkor szokott tolatva bejárni. Teljesen sötét volt az udvarban, ott lámpák nem égtek, az utcán közvilágítás működött, de a villanyoszlop nem közvetlenül a házuk előtt, hanem attól távolabb van. Elmondta, hogy náluk az a szokás, hogy a hozzátartozói felkapcsolják az udvari villanyt, ha valaki az udvaron tartózkodik, s mivel a villany nem égett, ebből tudta, hogy a házban vannak. Az udvari világítást azért sem kapcsolja fel, mert tolatás közben ha ég a lámpa, a visszapillantó tükörben nem lát semmit hátrafelé. A tolatás során a tolatólámpát használta, hangjelzést is adott, a tolatólámpa fénye ahhoz elegendő volt, hogy be tudjon tolatni, véleménye szerint annak fényében észre lehetett volna venni azt is, ha valaki mögötte van. A tolatás során, amikor felért az emelkedőn, érezte, hogy valamihez hozzáért az autó. Ezután előbbre engedte kissé a járművet, majd kiszállt s akkor látta meg a sértettet, aki sötét ruhában az autó háta mögött feküdt, hozzávetőlegesen azon a helyen, ahol a helyszínrajzon az elütési helyet jelölték, a járda mellett, lábai az autó felé néztek. A sértett azt mondta, hogy nem látta, hogy jön befelé az autóval, elszédült, elesett, ő volt a hibás. Apósától úgy tudja, hogy az ő érkezését megelőzően 15-20 perccel korábban távozott el tőlük a sértett, így már rég ki kellett volna mennie az udvarból. Apósától tudja azt is, hogy felkapcsolta a sértettnek az udvari világítást, amit akkor kapcsolt le, amikor a sértett elért a ház sarkáig. A sértettet ismerte, át szokott járni hozzájuk, tudta róla, hogy nem lát jól. Nem gondolta, nem számított arra, hogy valaki az udvarukban tartózkodik, joggal hihette, hogy nincs kint senki, mert nem égett a villany. Nem a közúton, hanem a saját udvarában tolatott, emiatt nem érezte felelősnek magát, továbbá véleménye szerint a KRESZ szerinti tolatást irányító személy igénybevételére akkor van szükség, ha ő úgy érzi, hogy nem tud betolatni, ez pedig nem jelentett problémát számára, hiszen számtalanszor végrehajtotta már ezt a műveletet, s egyik alkalommal sem érezte szükségességét segítő személynek. Ezen túlmenően a személy- és vagyonbiztonság sem indokolta volna, hogy irányítót vegyen igénybe, az udvarában csak saját magának okozott volna kárt.

A sértett lánya, a baleset bekövetkezésekor nem volt jelen, így annak körülményeiről nyilatkozni nem tudott. Tanúvallomásában a sértett egészségi állapotáról nyilatkozva előadta, hogy édesanyja nehezen látott, a hallása volt amikor jó volt, de volt, hogy nem teljesen hallott az egyik fülére. Bottal lassan el tudott közlekedni, kísérőre nem volt szüksége. A vádlott és családja az eset után felkereste őket, részvétüket kifejezték, nincsenek haragban egymással.

A vádlott házastársa tanúvallomásában elmondta, hogy a házuk mögötti melléképületben, ahol édesapja tartózkodott, találkozott az este folyamán a sértettel, látta, hogy bort ivott. Ő ezután visszament a házba, majd ¼ óra elteltével hallotta, hogy a férje tolat be az udvarba, a kutyájuk is ugatott, ebből is tudta, hogy megérkezett a férje. Ezt követően férje kiabálására lett figyelmes, hogy azonnal menjen ki az udvarra. Ekkor kiszaladta, s látta, hogy a sértett ott fekszik az autó háta mögött. A sértett az autó jobb oldalánál, a jármű nyomvonalában hanyatt feküdt, lábai az autó felé néztek. Annyit mondott, hogy megszédült, azt nem mondta, hogy az autó lökte fel. A sértett esti időszakban nem szokott átjönni hozzájuk, mert rossz volt a mozgása, a látása, és a hallásával is probléma volt, sokszor szembe kellett vele állni, hogy megértse amit mondanak neki. A faluban, ha az úttesten közlekedett nem ment félre, mert nem hallotta meg az autók hangját. Azt nem tudja, hogy a sértett mikor és hogyan távozott tőlük, hogy édesapja kikísérte-e a házból, mert ő bent volt a lakásban. Édesapja azt mondta el neki, hogy felkapcsolta a villanyt, és kikísérte egy darabig, azt hogy az udvarból kiment-e, szerinte édesapja nem látta. Elmondta, hogy az udvar szűk, a kapuból a telek végéig nem lehet ellátni, mert az udvarban görbület van. A közvilágítás működött, bár az a házuktól távolabb van, amikor a férje megérkezik és tolat, nem mennek ki a házból és a villanyt is lekapcsolják, mert férjét a villany zavarja a tolatásban.