BH+ 2009.12.522 Közlekedési veszélyhelyzet előidézésének hiányában nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynek, hanem személyi szabadság megsértése bűntettének minősül a terhelt cselekménye, ha a gépkocsijával a járműve elé kanyarodással akadályozza meg a sértettet a helyszínről eltávozásban, a járműjéből való kilépését pedig azzal hiúsítja meg, hogy a gépkocsija ajtaját a sértett lábára nyomja [Btk. 175. § (1) bek., 184. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Mezőtúri Járásbíróság B.261/1997/15., Mezőtúri Járásbíróság B.245/1998/8., Mezőtúri Járásbíróság B.79/2001/22., Szolnoki Törvényszék Bf.364/2003/3., Szolnoki Törvényszék Bf.364/2003/4., Kúria Bfv.675/2008/7. (*BH+ 2009.12.522*)

***********

Az elsőfokú bíróság a 2003. év január hó 29. napján meghozott ítéletében a terheltet közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a terhelttel szemben egy korábbi ítélettel kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását.

Az ítéleti tényállás lényege szerint 2001. év január hó 14. napján a sértett a gépkocsijával egy söröző előtt állt meg, amelynek a hátsó ülésén négy lány, többek között B. T. és Cs. M. foglalt helyet. A terhelt gépkocsijával a sértett járművével szemben állt le. A terhelt volt barátnőjét, Cs. M. M.-át kereste, akiről tudta, hogy a másik gépkocsiban van. A járműből kiszálló B. T-át kérdezte, hogy hol van a barátnője, aki erre azt felelte, hogy nem tudja. B. T. beült a sértett gépkocsijába. A terhelt az autójával ekkor úgy fordult sértett gépkocsija elé, hogy az nem tudta őt kikerülni, és a helyszínt elhagyni. A terhelt kiszállt a gépkocsiból, a másik autóhoz ment, és annak bal hátsó ajtó ablakát betörte. A szétrepülő üvegszilánkok B. T. bal fülén és orrán 8 napon belül gyógyuló metszett sérüléseket okoztak. A gépkocsiban tartózkodók megijedtek, hangosan sikítottak. A terhelt közben a bal első ajtóhoz lépett, hogy a sértett távozását megakadályozza, ezért az ajtót a távozni akaró sértett lábára nyomta. Végül a terhelt a helyszínről elment, mert a sértett mobiltelefonján a rendőrséget hívta.

A terhelt a gépkocsi ablakának betörésével okozott 6 250 forint kárt megtérítette.

A másodfokon eljáró bíróság a 2003. év május hó 21. napján jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A tényállást kiegészítette azzal, hogy a terhelt a sértett mozgásban levő járművének ablakát törte be.

A terhelt meghatalmazott védője a fenti ítéletek ellen perújítási indítványt terjesztett elő, melynek alapján a megyei bíróság 2007. év március hó 6. napján kelt végzésével a perújítást elrendelte.

A városi bíróság a 2007. év november hó 26. napján meghozott végzésével a perújítást érdemben elutasította. Az elsőfokú bíróság végzését a megyei bíróság helybenhagyta.

Az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a bűncselekmény törvénysértő minősítését, ennek kapcsán pedig a kiszabott büntetés súlyosságát is kifogásolta. Érvelése szerint a terhelt nem a sértett mozgásban levő járművét akadályozta a közlekedésben, amikor az ablaküveget betörte. Az állandó bírói gyakorlat csak a mozgásban levő járművet veszélyeztető magatartásokat sorolja a közlekedés biztonsága elleni bűntett megvalósításának körébe, a terhelt közlekedés biztonsága elleni bűntettként értékelt cselekményének helyes minősítése garázdaság vétsége. A bűncselekmény téves minősítése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. A védő elsődlegesen a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan a minősítés megváltoztatását, és a büntetés enyhítését indítványozta.