A Kúria Köf.5018/2017/3. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A határozat elvi tartalma:

Helyi építési szabályzat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályozás kategóriáitól a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 111. §-a szerint eltérhet.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5018/2017/3.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke; Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

(6722 Szeged, Tábor u. 4.)

Az érintett önkormányzat: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése

(6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete 108. § (3) bekezdésében az "építési" szövegrésze és az 1.3. mellékletében a 41-1 szabályozási tervlapon a Szeged, I. kerület, belterület .... helyrajzi számú ingatlan építési övezetbe sorolása (Különleges intézmény terület, Ki-600666[23]) szövegrésze jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes kizárólagos tulajdonában van Szeged I. kerület belterület .... hrsz.-ú, az ingatlan-nyilvántartás szerint kivett parti sáv művelési ágú, 8999 m2 alapterületű a Tisza folyó nagyvízi medrében, hullámtérben a 174/575 fkm szelvény térségében, a bal parton található, a 11.06. árvízvédelmi szakasz Tisza folyó bal-parti I. rendű árvízvédelmi töltés 10+050 tkm szelvények vonalában. A felperes az ingatlant 2014. július 2. napján szerezte meg.

[2] A perbeli ingatlant a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015.(V.14.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZÉSZ), a Ki-600666[23] jelű, Különleges intézmény terület építési övezetbe sorolja, annak ellenére, hogy a perbeli ingatlan vízgazdálkodással összefüggő területnek, hullámtérnek minősül és ekként beépítésre nem szánt területen helyezkedik el.

[3] A perbeli ingatlan a SZÉSZ szerint többcélú szabadidős terület, partfürdő és kemping építési övezetben található, a területen új üdülő rendeltetésű épületek nem létesíthetők, a meglévők a SZÉSZ előírásai alapján újíthatók fel, padlómagasságuk a maximális árvízszint+0,30 méterre engedélyezhető. A terepszinten csak ideiglenes, szezonális jellegű, közösségi célokat szolgáló építmények helyezhetők el az illetékes vízügyi szakhatósági hozzájárulás alapján. A perbeli ingatlan beépíthetőségének a mértéke a SZÉSZ szerint az 5%-ot nem haladhatja meg.

[4] Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2016. január 1. napjával vezetett be a településen a telekadót. A telekadóval a szegedi beépítetlen telkek körén belül azokat adóztatja, amelyek 500 m2-nél nagyobbak és a megjelölt építési övezetbe [többek között: Különleges intézmény terület (Ki)] tartoznak. A telekadó mértéke a teljes teleknagyság után 2016. évben 100 Ft/m2, 2017. évben 150 Ft/m2, 2018. évtől 200 Ft/m2.

[5] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője, mint elsőfokú helyi adóhatóság felhívására a felperes 2016. május 25. napján benyújtotta a perbeli ingatlanra vonatkozó telekadó bevallását azzal, hogy az ingatlan telekadó hatálya alá tartozó telekrészként 0 m2-t jelölt meg, és arra mentesség megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a területen a SZÉSZ partfürdőre vonatkozó rendelkezései szerint új épület nem létesíthető, a terület védett.

[6] Az elsőfokú helyi adóhatóság a 2016. június 1. napján kelt 11/49540-2/2016. iktatószámú határozatával a felperest a perbeli ingatlan teljes területe után 2016. évben 899.900 Ft, 2017. évben 1.349.850 Ft, 2018. évtől 1.799.800 Ft telekadó megfizetésére kötelezte.

[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú helyi adóhatóság az elsőfokú határozatot a 2016. augusztus 15. napján kelt CSB/01/6524-2/2016. ügyiratszámú határozatával helybenhagyta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 17- 18. §-ai, 52. § 16. pontja, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a telekadóról szóló 37/2015.(XI.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1-2. §-ai, 3. § (1) bekezdése alapján.

[8] A felperes az alperes határozatával szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetet terjesztett elő, melyben kérte az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését. A felperes indítványozta a SZÉSZ felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján.

[9] Az alperes érdemi ellenkérelmében a határozatában foglalt indokokkal egyezően kérte a felperes keresetének elutasítását.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[10] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. május 29-én kelt 7.K.28.710/2016/26. számú végzésével a folyamatban lévő per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsánál kezdeményezte a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015.(V. 14.) önkormányzati rendelete 108. § (3) bekezdésében az "építési" szövegrésze és az első 1.3. mellékletében a 41-1 szabályozási tervlapon a Szeged, I. kerület, belterület 2290/3. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó építési övezeti besorolása (Különleges intézmény terület, Ki-60066[23]) szövegrésze jogszabályba ütközésének vizsgálatát és a jogszabályellenesség megállapítását. A bíróság kezdeményezte továbbá a fenti jogszabályellenes jogszabályi rendelkezések általános és e bíróság előtt a 7.K.28.710/2016. számú ügyben való alkalmazási tilalmának elrendelését.

[11] A perbeli ingatlan nagyvízi mederben, hullámtérben található, ezért az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 30. § (1) bekezdés 6. pontja alapján a perbeli terület vízgazdálkodással összefüggő területnek, hullámtérnek minősül, ekként vízgazdálkodással összefüggő övezetbe, nem Különleges intézmény terület építési övezetébe kell sorolni. Az OTÉK 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a beépítésre nem szánt övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%, a perbeli telek a SZÉSZ előírásai alapján legfeljebb 5%-ban építhető be, ez is azt támasztja alá, hogy a perbeli területet nem építési övezetbe, hanem övezetbe kellett volna sorolni. A helyi önkormányzat az OTÉK előírásait nem megfelelően hajtotta végre akkor, amikor a perbeli területet elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sávba, építési övezetbe sorolta. A hullámtér ugyanis csak övezetbe, és nem építési övezetbe sorolható a bírói indítvány szerint. A bíróság álláspontja szerint a perbeli telket az OTÉK 30. § (1) bekezdés 6. pontja alapján vízgazdálkodással összefüggő övezetbe kellett volna sorolni. A bíróság álláspontja szerint a perbeli terület építési övezetbe sorolása jogszabályellenes.