BH 1981.7.270 A rablás csoportosan elkövetettként minősítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a cselekmény véghezvitelében ténylegesen résztvevő három elkövető tettesi, társtettesi vagy bűnsegédi tevékenységet fejtett-e ki [Btk. 321. § (3) bek. c) pont, 137. § 11. pont.].

A járásbíróság az I. r. terheltet csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt mint többszörös visszaesőt - 7 évi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 7 évi eltiltásra; a II. r. terheltet csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt 5 évi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 5 évi eltiltásra; végül a III. r. terheltet csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt mint bűnsegédet 3 évi és 6 hónapi, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. r. terhelt, aki többszörös visszaeső baráti kapcsolatban állt a II. r. terhelttel, valamint annak húgával, a III. r. terhelttel.

A vádbeli napon a III. r. terhelt megismerkedett a sértettel, aki a három terhelt társaságában felszállt s szomszéd községbe induló autóbuszra. Az autóbuszról leszállva valamennyien a közeli eszpresszóba mentek, ahol a sértett a terhelteket megvendégelte.

A III. r. terhelt észrevette, hogy a sértettnél nagyobb összegű pénz van, elhatározta, hogy azt eltulajdonítja. Tervéről tájékoztatta terhelttársait is. Az eszpresszóból előbb a III. r. terhelt távozott a sértettel, majd követte őket az I. r. terhelt is. Útközben a II. r. terhelt felvetette az I. r. terheltnek, hogy a pénzt ők vegyék el a sértettől, és ezt a tervet közölték a III. r. terhelttel, s azt is, hogy a sértettet leütik. Ezt követően a III. r. terhelt a sértettel a község széléig ment, ahol egy kevésbé kivilágított helyen megállt és beszélgetett. Ekkor az I. r. és a II. r. terhelt a sértetthez mentek, őt több alkalommal megütötték, az I. r. terhelt meg is rúgta. A III. r. terhelt a sértett ütlegelésében nem vett részt, de a társai cselekményét beleegyezően figyelte. A sértett a bántalmazás következtében az útmenti árokba esett, ahol a II. r. terhelt átkutatta a zsebeit és az eszméletlen sértettől elvette 13 850 forintját, majd a helyszínről mindhárman elfutottak.

A II. r. terhelt az eltulajdonított pénzből az I. r. terheltnek 1000 forintot, a húgának pedig 1650 forintot adott, a többit pedig megtartotta magának.

A sértett a terheltek bántalmazásától agyrázkódást, az arcán és fején zúzódásos sérüléseket szenvedett, amelyek 8 napon belül gyógyultak.

A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta: az I. r. és a II. r. terhelt cselekményét társtettestként elkövetett rablás bűntettének, a III. r. terhelt cselekményét bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének minősítette és az első fokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetéseket jelentős mértékben enyhítette.