BH 2022.6.150 A bűnösség beismerésére vonatkozó egyezség alapján hozott ítélet ellen abban az esetben van helye a terhelt javára perújításnak, ha az alapügyben felmerült vagy fel nem merült tényre vonatkozóan felhozott új, az alapeljárásban nem értékelt bizonyíték olyan új tény megállapítását teszi valószínűvé, amely az egyezség jóváhagyásának megtagadására vezető okot valósít meg; egyúttal perdöntő jellege folytán a megtagadás folyományaként a tárgyalás alapján meghozandó ítéletben a terhelt felmentését vagy a jóváhagyott egyezség alapján kiszabott büntetéshez képest lényegesen enyhébb büntetés kiszabását, illetve büntetés kiszabása helyett intézkedés alkalmazását eredményezi [Be. 637. § (1) bek. a) pont, 734. § (1) bek., 738. § (1) bek.].

[1] Az ítélőtábla a 2021. szeptember 23-án kelt végzésével elutasította a terhelt védőjének a törvényszék ítélete ellen benyújtott perújítási indítványát.

[2] Az alapügyben a bíróság a terheltet - a Be. XCIX. Fejezete szerinti eljárásban - társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. § (1) bek. a) pont, (6) bek. a) pont] miatt 2 év 8 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[3] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a védő jelentett be fellebbezést.

[4] Fellebbezésében utalt a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 56/2007. BK véleményére, amely szerint a büntetést befolyásoló alanyi tényezők körében enyhítő hatású az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, és amely akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.

[5] Álláspontja szerint ezért az egyezség során nem ismert körülmény perújítás útján való feltárása akár a megkötött egyezség újratárgyalását is lehetővé teszi (clausula rebus sic stantibus elv). Jelen esetben ugyanis egy rendkívül beteg ember biztosan nem kötött volna olyan egyezséget, amely nem teszi lehetővé a gyógykezelését. Utalt arra is, hogy ha a terhelt nem mondott volna le a tárgyaláshoz való jogáról, a Be. 734. § (1) bekezdés b) pontja szerint az egyezség jóváhagyására sem került volna sor.

[6] Okfejtése alapján azt indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú végzést megváltoztatva rendelje el a perújítást.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő fellebbezését nem tartotta alaposnak.

[8] Átiratában kifejtette, hogy az egyezség jóváhagyására alapított ügydöntő határozat ellen sem kizárt a perújítási indítvány előterjesztése, azonban a külön eljárás sajátosságait valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért a perújítás megengedhetőségének vizsgálata során nem a Be. 736. § (3) bekezdésében foglaltaknak van jelentősége, hanem a bíróság egyezség jóváhagyásával kapcsolatos mérlegelő tevékenységének. Ehhez képest az indítványban hivatkozott körülmény a terhelt elkövetéskori egészségi állapotára vonatkozó részében valóban új bizonyíték, azonban releváns új tény megállapítását nem teszi lehetővé. A terhelt egészségi állapotában az ítélet jogerőre emelkedését követően beállt változások pedig a perújítás elrendelésére nem adhatnak alapot.

[9] Indokai alapján az ítélőtábla végzésének helybenhagyására tett indítványt.

[10] A védő fellebbezése nem alapos.

[11] Az iratokból kitűnően az elsőfokú végzés kézbesítésére 2021. szeptember 29-én került sor G.-né dr. T. A. védő részére. Ezt követően a terhelt 2021. október 7-én a végzés elleni fellebbezés ügyében való eljárásra védőként hatalmazta meg dr. B. B.-t. Az újonnan meghatalmazott védő által elektronikus úton benyújtott fellebbezés azonban már csupán 2021. október 8-án 0:01 órakor érkezett meg a bírósági postafiókba, amely a Be. 645. § (5) bekezdése folytán irányadó 582. § (3) bekezdésében a fellebbezés előterjesztésére szabott nyolc napos határidő letelte utáni. Megállapítható ugyanakkor, hogy a védő a fellebbezést már 2021. október 7-én szabályszerűen benyújtotta elektronikus úton, ezért a Be. 154. § (1) bekezdése alapján a határidő elmulasztásának következményei nem alkalmazhatók.

[12] Ekként a védő fellebbezése joghatályos.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni [Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első és második fordulat].

[14] A perújítás tehát a jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja, mégpedig három, egymásra épülő feltétel együttes fennállása esetén. Ennek megfelelően perújítás kizárólag akkor rendelhető el, ha

- a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető, azaz az alapügyben nem merült fel vagy felmerült ugyan, de azt az eljárt bíróság nem értékelte,

- az ekként újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek - a jogerős határozatban foglaltaktól - eltérő vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze, végül

- az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.

[15] A Be. értelmében ebben a sorrendben kell egyenként és minden új bizonyítékként felhozott körülmény kapcsán az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös.

[16] A Be. XCIX. Fejezete szerinti, egyezség esetén folytatott eljárás ugyanakkor sajátos szabályok mentén folyik.

[17] Ez esetben a külön eljárás lefolytatását megelőzően, a vádemelés előtt az ügyészség és a terhelt egyezséget köt a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről [Be. 407. § (1) bek.]. Az ügyészség a Be. 408. § (1) bekezdése szerinti, az egyezség megkötését célzó egyeztetés megkezdésekor tájékoztatja a terheltet és a védőt az egyezség lehetséges tartalmi elemeiről és következményeiről [Be. 408. § (2) bek.]. Az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállására és Btk. szerinti minősítésére ugyanakkor az egyeztetés nem terjed ki, amelyet az ügyészség határoz meg [Be. 408. § (1) bek., 410. § (3) bek.].

[18] A Be. 410. § (2) bekezdése szerint az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállásának leírását és Btk. szerinti minősítését; a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz; valamint az egyezség tárgyát képező büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.