A Kúria Bfv.102/2015/8. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §, 423. §, 424. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Az ítélet meghozatalában nem vett részt a törvényben kizárt bíró, ha a terhelt elfogultságra alapított kizárási indítványait az alapügyben a bíróság másik tanácsa elutasította.

***********

KÚRIA

Bfv.II.102/2015/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év június hó 17. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetvári Járásbíróság 2.B.90/2012/34. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.103/2014/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Szigetvári Járásbíróság a 2014. január 16. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 2.B.90/2012/34. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés]. Ezért őt 8 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, továbbá rendelkezett a bűnügyi költségről.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a 2014. október 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.103/2014/3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

a terhelt cselekményét testi sértés bűntettének [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés] minősítette, valamint kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a kétharmad rész letöltését követő naptól bocsátható feltételes szabadságra; egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt bűnösségének törvénysértő megállapítása és - feltétlen eljárási szabálysértésként - kizárt bírónak az ítélet meghozatalában részvétele miatt, felmentése érdekében.

Az indítvány - megjelölése nélkül - a Be. 416. § (1) bekezdése a) pontjának 3. fordulatán és c) pontján, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontján alapul.

A terhelt felülvizsgálati indítványának indokai szerint az első fokon eljárt bíró kizárt bíróként vett részt az ítélet meghozatalában, mert elfogult volt. Kétszer is kérte a kizárását. A bíró korábban is elfogult volt az édesanyja feljelentésére a polgármester ellen indult büntetőügyben is.

Az indítvány szerint a terhelt bűnösségének megállapítása törvénysértő, mert vele haragos viszonyban lévő tanúk vallomásai alapján ítélték el. A rendőrök vallomása sem fogadható el, mivel ők korábban zaklatták őt és az édesanyját. Önvédelemből, magát és az édesanyját védte. Csak meglegyintette a sértett arcát, de nem bántotta sem bottal, sem ököllel.

A Legfőbb Ügyészség a BF.177/2015. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ezért törvényben kizárt annak és az abból levont jogkövetkeztetésnek a sérelmezése.

A terhelt kétszer is indítványozta az első fokon eljárt bíró kizárását, amit a bíróság mindkét esetben elutasított. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a bíró a Be. 24. §-ának (3) bekezdése szerint jogosult volt az érdemi határozat meghozatalára, ezért feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg.

Miután pedig a Legfőbb Ügyészség más, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó feltétlen eljárási szabálysértést sem észlelt, a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta.

A terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt.

III.

A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos, részben pedig törvényben kizárt.

1. A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a kizárt bíró részvétele folytán nem valósult-e meg olyan ún. abszolút eljárási szabálysértés, amely a jogerős ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését indokolja.

A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének II.b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.