A Pécsi Ítélőtábla Pf.20632/2012/8. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 54. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 339. §, 349. §, 360. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 228. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20195/2012/25., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20632/2012/8.*, Kúria Pfv.21435/2013/8. (BH 2014.6.175)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.632/2012/8. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Hornyák Szabolcs ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Ritócz Diána jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Pécsi Törvényszék 2012. július 9. napján kelt, 11.P.20.195/2012/25. számú ítélete ellen a felperes 26. sorszám, valamint az alperes 27. szám és Pf.VI.20.632/2012/7. szám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, míg a perköltségre vonatkozó részében részben megváltoztatja akként, hogy mellőzi a felperes illetékfizetésre kötelezését.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint másodfokú részperköltséget.

A feljegyzett 136.000 (egyszázharminchatezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes a kiadója és szerkesztője a MV című időszaki lapnak. M polgármestere, Sz.J. és a felperes között hosszú ideje elmérgesedett a viszony.

2010. október 29-én M Önkormányzatának képviselőtestülete nyilvános testületi ülést tartott a városházán, melynek kezdetét 8.30 órára tűzte. A felperes a ... Mozgalom és Párt egyik m önkormányzati képviselőjével, P K-val együtt jelent meg a testületi ülés termében 8.00 óra körül. Az ekkor még üres teremben a felperes egy általa szerkesztett szórólapot helyezett el valamennyi képviselő asztalán. M.T., M Önkormányzatával megbízási jogviszonyban álló őrző-védő gazdasági társaság alkalmazottja a felperest távozásra szólította fel a korábban kapott polgármesteri utasítás szerint. P K. képviselő közölte, hogy a felperes az ő munkáját segíti, tanácsadóként van jelen. 8.12 órakor a biztonsági őr felhívta a M Rendőrkapitányság ügyeletét, és intézkedést kért a felperessel szemben. Nem sokkal később a felperes is telefonon intézkedést kért a M Rendőrkapitányságtól, mivel őt alkotmányos jogában próbálták korlátozni.

A Közrendvédelmi és Határrendészeti Alosztály vezetője, L.J. két járőrrel megjelent a helyszínen egyenruhában, azonosító jelvénnyel és nevét feltüntető kitűzővel. Felszólította a felperest az ülésterem elhagyására, aki ennek nem kívánt eleget tenni. A felperest és társát ezért igazoltatta. Ekkor derült ki a jelenlévők számára, hogy P K. és a felperes a rendőrség érkezését megelőzően kábelkötöző zsinórral karjukat összekötözték. Ezt követően értesítésre megérkezett G.G., a M Rendőrkapitányság kapitánya. Az időközben megjelent polgármester arról tájékoztatta, olyan mértékben zavarja a testület működését a felperes, hogy képtelenek a munkájukat ellátni, a képviselőtestületi ülést megkezdeni. Miután a felperes ezután sem hagyta el a termet felszólításra, a rendőrkapitány elrendelte a felperes és a hozzákötözött P K előállítását. 9.20 órakor a felperest megbilincselték, az épületből kivezették, és a rendőrkapitányságra szállították. A felperes előállítása 12.43 óráig tartott. Bilincselése 12.35 órakor szűnt meg, az számára fizikai sérülést nem okozott.

A P Bíróság Nyomozási-Szabálysértési Csoportja 22.Sze.1870/2011/6. számú, 2011. október 7-én kelt és jogerőre emelkedett végzésével megszüntette a felperes és P K eljárás alá vont személyekkel szemben rendzavarás szabálysértése miatt indult szabálysértési eljárást, mivel a hangos vitatkozáson túl nem volt bizonyítható, hogy bármelyikük kiabált, trágár kifejezést használt volna, magatartásuk nem volt alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen.

A Független Rendészeti Panasztestület 64/2011. (III.16.) számú állásfoglalásában rögzítette, hogy 2010. október 29-én alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor a felperessel szemben. Megállapította, hogy sérült a felperesnek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2.§-ának (1) bekezdésében írt tisztességes eljáráshoz, 54.§-ának (1) bekezdésében írt emberi méltósághoz, 55.§-ának (1) bekezdése szerinti személyes szabadsághoz és személyes integritáshoz, 59.§-ának (1) bekezdése szerinti személyes adatok védelméhez, 57.§-ának (5) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. Felmerült továbbá az Alkotmány 54.§-ának (2) bekezdése szerinti embertelen, megalázó bánásmód megvalósulása. A panasztestület állásfoglalását az Országos Rendőrfőkapitánynak is megküldte.

Az Országos Rendőrfőkapitány 29000/105/1615/12/2010.RP. számú határozatával a felperes panaszát a rendőri intézkedés jogalapja (igazoltatás, ruházat-átvizsgálás), az előállítás és a kényszerítő eszköz alkalmazása tekintetében elutasította, míg helyt adott a rendőri azonosítás, a lakcímkártya elkérése, az előállítás időtartama, valamint a panaszjogról való tájékoztatási kötelezettség tekintetében. Ezt követően az Országos Rendőrfőkapitány 29000/105/1615/16/2010.RP. számú, 2011. augusztus 3. napján kelt határozatával a korábbi határozatát visszavonta, és a rendőri intézkedés elleni panasznak minden tekintetben helyt adott. Kifejtette, hogy a rendőröknek a helyszínen való megjelenésére a jogalap megvolt, azonban az intézkedés kezdeményezésére nem. A képviselőtestületi ülés meg sem kezdődött, ezért annak rendjét nem zavarhatta meg a felperes.

A K Nyomozó Ügyészség Ny.292/2011/1. számú, 2011. szeptember 30-án kelt határozatával megszüntette a nyomozást a felperes által jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények tárgyában tett feljelentés nyomán indult ügyben, mivel a rendőrök által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. A rendőri intézkedés formai hibáit elismerve kiemelte, hogy azok az előállítás jogalapját nem teszik semmissé, a felperes előállítására megfelelő jogalap birtokában került sor, mivel magatartása lehetetlenné tette a képviselőtestületi ülés megkezdését. A felperes által állított jogellenes fogvatartás bűntette (Btk.228.§-ának (1) bekezdése) nem valósult meg. Ugyanezen határozatával a nyomozó ügyészség P Knak a hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentését is alaptalannak találta, arra hivatkozva, hogy jogtalan előnyszerzési vagy hátrányokozási szándék hiányában nem valósul meg hivatali visszaélés bűntette akkor sem, ha az intézkedő rendőr által választott intézkedési mód utóbb célszerűtlennek, vagy jogszerűtlennek bizonyul.

2011. március 15. napjára M Önkormányzata a ... parton található millenniumi emlékműnél 16.30 órára önkormányzati megemlékezést szervezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére. A M Rendőrkapitányság a rendezvényre nagyobb számú érdeklődőt várt, ezért a rendezvényt 617-2/2011/ált. számon kiadott biztosítási terv alapján biztosították, a biztosítás parancsnoka a Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztály vezetője, G.F. volt.