A Fővárosi Ítélőtábla Bf.46/2021/5. számú határozata lopás bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 21. § (1) bek.] Bírók: Nagyné dr. Drahos Ibolya, Sárecz Szabina Martina, Szalai Géza

A határozat elvi tartalma:

Tárgyalás előkészítése során hozott megszüntető határozatban a bizonyítékok értékelésére nincs lehetőség.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.117/2020/4., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.46/2021/5.*, 3418/2022. (X. 21.) AB végzés

***********

[1] Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

[2] 3.Bf.46/2021/5. szám

[3] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2021. szeptember 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

[4] végzést:

[5] A lopás bűntette miatt Terhelt1 és társa ellen indított büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2021. január 13. napján kelt 6.B.117/2020/4. számú - Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottal szemben az pótmagánvádló1 pótmagánvádló vádindítványa alapján a Btk. 370.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntette miatt indult eljárást megszüntető - végzését helybenhagyja.

[6] A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

[7] I n d o k o l á s

[8] [1] Az pótmagánvádló1 sértett képviseletében sértetti képviselő tett feljelentést ismeretlen tettes ellen lopás bűntette és más bűncselekmények miatt. A Pest Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya a 2020. augusztus 07. napján kelt 13000/695/2020.bü. számú határozatával a feljelentést a Be. 381. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, elutasította.

[9] [2] A feljelentést elutasító határozat ellen a feljelentő jogi képviselője útján panaszt jelentett be, melyet a Pesti Megyei Főügyészség a 2020. október 05. napján kelt G.1122/2020/1. számú határozatával mint alaptalant elutasított, egyben tájékoztatta a sértettet, hogy a panaszt elutasító határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A panaszt elutasító határozat 2020. október 07. napján a sértett jogi képviselője részére szabályszerűen kézbesítésre került.

[10] [3] Az pótmagánvádló1 sértett a Be. 790-791.§-aiban írtaknak megfelelően, jogi képviselője útján, a törvényes határidőn belül, 2021. december 7. napján vádindítványt nyújtott be a Pest Megyei Főügyészségnél, melyben Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottat a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és Btk. 370. § (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen jelentős értékre elkövetett lopás bűntettével vádolta, egyúttal 640.000.000 forint erejéig polgári jogi igényt terjesztett elő.

[11] [4] A Pest Megyei Főügyészség a vádindítványt az ügyiratokkal együtt továbbította az ügyben a Be. 20.§ (1) bekezdés 17. pontja és a Be. 21.§ (1) bekezdése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Környéki Törvényszékhez.

[12] [5] A Budapest Környéki Törvényszék a tárgyalás előkészítése során, 2021. január 13. napján meghozott 6.B.117/2020/4. számú végzésével a büntetőeljárást a Be. 492. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, mindkét vádlottal szemben megszüntette. Figyelmeztette a pótmagánvádlót, hogy polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. Megállapította, hogy a bűnügyi költséget a pótmagánvádló viseli.

[13] [6] Az elsőfokú végzés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője a törvényi határidőn belül fellebbezést jelentett be annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Fellebbezésének indokai szerint a törvényszék eljárást megszüntető végzése megalapozatlan és több okból törvénysértő. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság csupán a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján, azok egyoldalú értékelésével állapította meg az általa relevánsnak tartott tényállást. Ehhez a feljelentésen és annak mellékletein kívül további - a vádindítványban megjelölt - bizonyítékok beszerzésére lett volna szükség. Azok egyenkénti és összességükben történő mérlegelését követően lett volna az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy állást foglalhasson a vádindítvány megalapozottságáról. Ehhez azonban előbb előkészítő ülést kellett volna tartania, amelyen a pótmagánvádló is kifejthette volna jogi álláspontját és megtehette volna bizonyítási indítványait. Azzal, hogy a felek előkészítő ülésen történő meghallgatása, majd tárgyaláson felvett bizonyítás eredménye nélkül döntött az eljárás megszüntetéséről, elvonta a pótmagánvádló alanyi jogosultságát attól, hogy büntetőjogi igényét érvényesítse. Az EBD 2019.B.10. és az ÍH 2020.71. számú eseti döntésekre hivatkozva kifejtette, hogy a törvényszék csak akkor hozhatott volna az eljárás előkészítő szakában ilyen döntést, ha a bizonyítékok érdemi értékelése nélkül, magából a vádindítványból, az abban írt tényállásából egyértelműen megállapítható lenne bűncselekmény hiánya. A törvényszék jogkövetkeztetéseivel szemben amellett érvelt, hogy az elkövetési tárgyként megjelölt fémhulladék a pótmagánvádló birtokába került és azon tulajdonjogot szerzett.

[14] [7] A fellebbezés érdemben nem alapos.

[15] [8] Az érdemi felülbírálatot megelőzően az ítélőtábla megállapította, hogy a pótmagánvádas eljárást a Be. 20. § (1) bekezdés 17. pont és a Be. 21. § (1) bekezdés alapján az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Környéki Törvényszék folytatta le. A vádindítvány elutasításának a Be. 794.§ (1) bekezdésében írt okai nem állnak fenn, az érdemi elbírálásra alkalmas volt.

[16] [9] Nem osztotta az ítélőtábla a pótmagánvádló jogi képviselőjének azon álláspontját miszerint a Be. 801.§ -ában írt speciális rendelkezésekre figyelemmel a pótmagánvádas eljárásban előkészítő ülés tartása kötelező. A Be. 787.§ (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint ugyanis e törvény rendelkezéseit a pótmagánvádas eljárásban a Be. CV. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően - speciális rendelkezés hiányában - a pótmagánvádas külön eljárásban is az általános szabályok irányadó. A pótmagánvádló jogi képviselője által hivatkozott, a Be. 801.§-ában írt rendelkezések kizárólag a pótmagánvádló illetve jogi képviselője előkészítő ülésen történő megjelenésével, mulasztásával illetve rendzavarásával, továbbá azok eljárásjogi következményeivel kapcsolatban tartalmaznak eltérő rendelkezéseket, melyből adódóan - speciális rendelkezés hiányában - a Be. LXXV. Fejeztében rögzített általános rendelkezések alkalmazásának perjogi akadálya nem volt.

[17] [10] A fellebbezés ugyanakkor alappal sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során hozott végzésében - annak ellenére, hogy az elkövetési tárgyként jelölt fémhulladék tekintetében a sértett tulajdonjoga tényként rögzítésre került - nem a vádindítványban rögzített tények alapján foglalt állást, hanem tárgyalás tartása és bizonyítás felvétele nélkül bocsátkozott bizonyíték, jelen esetben a jogvita alapját képező szerződés egyes pontjainak elemzésébe és értékelésébe, azokat a polgári jog szabályaival összevetve tett a tulajdonjogra és a birtokállapotra vonatkozó jogkövetkeztetéseket. A szerződés alapján nem látta "alátámasztottnak" azt, hogy pusztán a bontási művelettel az pótmagánvádló1 a kitermelt fémhulladékon automatikusan tulajdont szerzett volna. Megjegyezte továbbá, hogy az pótmagánvádló1 nem szolgáltatott megfelelő bankgarancia kötvényt a cég1 számára, amely a szerződés szerint az elszállítás előfeltétele lett volna. Mivel ennek megtörténtéig az pótmagánvádló1 nem rendelkezhetett teljeskörűen az ingó dologgal, tényleges hatalma sem volt felette, így a birtokátruházás sem következett be. A törvényszék ebből arra következtetett, hogy a cég1 számára a fémhulladék nem tekinthető idegen dolognak, e tényállási elem hiányában pedig a vádindítványban megjelölt cselekmény a lopás bűntettének megállapítására nem lehet alkalmas. Mindezekre figyelemmel bűncselekmény hiányában hozott eljárást megszüntető rendelkezést.