A Fővárosi Törvényszék P.24268/2017/38. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 194. §, 195. §, 200. §, 215. §, 237. §, 296. §, 423. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 10. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2017/38.

Miskolci 2. sz. Ügyvédi Iroda, dr. Cserba Attila ügyvéd (cím.) által képviselet felperes neve (felperes címe) felperesnek, akinek pernyertessége érdekében beavatkozó (beavatkozó címe.) beavatkozóként eljárt - dr. Papp Sándor ügyvéd (üv. címe.) által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen vállalkozói díj iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság kötelezi alperest fizessen meg 15 nap alatt felperes javára 169.410.948.-(százhatvankilencmillió-négyszáztízezer-kilencszáznegyvennyolc) forintot és ennek 2005. június 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, 2013. július 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá 2.734.790.- (kettőmillió-hétszázharmincnégyezer-hétszázkilencven) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi felperest fizessen meg az állam javára - a Nemzeti Adó és Vámhivatal külön felhívására 1.140.000.- (egymillió-száznegyvenezer) forint eljárási illetéket, a feljegyzett további 360.000.- (háromszázhatvanezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton, a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan.

Felek a fellebbezési határidő lejárta előtt kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141§ (6) bekezdésében foglaltakra ez esetben is alkalmazni kell.

Indokolás

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Magyar Állam tulajdonában, és alperes jogelőde, a jogelőd ( továbbiakban alperes ) kezelésében állt és áll jelenleg is a cím hrsz.-ú műemlék kiemelt műemlék, amiben vendéglátó helyiségek és szálloda is működött.

Az ingatlanra alperes közbeszerzési eljárás alá tartozó vagyonkezelői szerződést kívánt kötni, a pályázatig, és a vagyonkezelési szerződés megkötéséig is rendezni kívánta a műemlék1-lal övezett ún. belső területeinek helyzetét.

A műemlék1on belüli 10.500 nm területének kb. 1/3 részén található felépítmény, ezek a helyiségeinek összes alapterülete 4.849,23 nm.

1999. szeptember 21. napján alperes és felperes között - (a műemlék1lal határolt belső területének üzemeltetésére megállapodás, vállalkozási szerződés jött létre (a továbbiakban VSZ).

A szerződésben felperes, mint az ingatlan egyik - a legnagyobb részének- bérlője vállalta az 5412 hrsz.-ú épület együttes teljes körű üzemeltetési feladatainak ellátását 1999. október 1-től - a vagyonkezelési pályázat eredményhirdetését követő birtokba adásig.

A VSZ rögzítette a terület bérleményeit és bérlőit; a cég Kft. volt a szálloda és a belső udvar, a bár, az öltözők, a "börtönudvar" bérlője, e Kft ügyvezetője ugyancsak a felperesi Kft. ügyvezetője volt. A földszinti éttermek bérlője a cég2 Kft., egy 65 nm-es helyiség bérlője pedig az cég3 Kft. volt. ( A bérlettel nem hasznosított terület nagysága csak 136,52 nm volt.)

A szerződésben rögzítették, hogy az éves üzemeltetési költségkeret a 10% tartalék kerettel együtt 80.869.800.- forint/év + áfa (1.3. pont), és felperes köteles volt alperes felé tételesen elszámolni az üzemeltetés, működtetés költségeivel.

Felperes, mint az ingatlan legnagyobb részének bérlője a VSZ által jogosultságot szerzett a teljes várfalon belüli terület üzemeltetésére, az üzemeltetésért külön vállalkozási díjban felek nem állapodtak meg, tekintettel arra, hogy felperes a terület bérlője is volt.

Felperesnek, mint üzemeltetőnek feladata volt a karbantartás és veszélyelhárítási tevékenység az alperessel történt egyeztetés alapján (2.2. pont), a belső udvar köztisztasági tevékenysége, az ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartása, a terület tisztán tartása, megvilágítása, szemétgyűjtés és elszállíttatás, és az üzemeltetési költségek területarányos beszedése. Felperes jogosult és köteles volt a szerződésben írt feladatok elvégzésére, jogosult volt az önkényes beköltözővel szembeni fellépésre.

A VSZ 2. számú melléklete tartalmazta az üzemeltetési költségek becsült összegét, felek a 4.4. pontban akként állapodtak meg, hogy az üzemeltetési költségek a bérlők felé számlázandók, a bérlemények használati, illetve szolgáltatási költségeit tartalmazzák.

A VSZ 4.2. pontja szerint felperes vállalta, hogy a bérlőkkel üzemeltetési szerződést köt, a 4.3. pontban rögzítették az ingatlan területén helyet foglaló bérlők nevét, az egy hónapra esedékes bérleti díj mértékét a szerződés 1. számú melléklete tartalmazta.

A VSZ 4.5. pont szerint felperes feladata volt a tervezett éves költségvetés, a ténylegesen beérkezett számlák és kiadások alapján a használók felé a havi üzemeltetési költség továbbszámlázása és beszedése, a szolgáltatókkal közvetlenül köteles volt közvetlenül elszámolni.

Az elszámolások alkalmával az üres helyiségekre, területekre jutó egy hónapra eső - számlákkal és elszámolásokkal igazolt - kiadásokat (költségeket) és a bérlő helyetti esetleges helytállásból eredő kiadásokat felperes az alperes felé számlázhatta. A szerződésben felek nem határozták meg, hogy melyek az üres helyiségek, területek, amelyek után felmerülő költséget alperes felé számlázhatta.

A VSZ.8. pont szerint a szerződés módosítása a felek egyező akaratának megfelelően csak írásban történhetett.

Felperes a VSZ ellenére - a bérlőkkel, illetve az albérlőkkel nem kötött üzemeltetési szerződéseket, az üzemeltetési költségben nem állapodott meg, üzemeltetési költséget nem szedett be, és a VSZ-ben foglaltak ellenére az üzemeltetési költséget - a közüzemi díjakat kivéve - a bérlet használóira nem terhelte át.