A Kúria Pfv.21310/2013/6. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 656. §] Bírók: Gyöngyné dr. Kovács Gabriella, Kiss Gábor, Orosz Árpád
A határozat elvi tartalma:
A végrendeleti tanú aláírásával szemben az a követelmény, hogy a tanú a rá jellemző, szokásos aláírást alkalmazza, és a személye magából az okiratból kiunjon, külön bizonyítás nélkül. 1959. IV. Tv. 629. § (1) b), 1959. IV. Tv. 656. §
Kapcsolódó határozatok:
Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89075/2011., Fővárosi Törvényszék Pf.631728/2013/4., *Kúria Pfv.21310/2013/6.*
***********
Pfv.I.21.310/2013/6. szám
A Kúria az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kéri András ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Dézsi-Péterfy Ferenc János ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1.P.89.075/2011. számon folyamatban volt, majd a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 43.Pf.631.728/2013/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 67. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.631.728/2013/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 222.600 (Kettőszázhuszonkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó, a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az örökhagyó 2010. május 3. napján hunyt el.
Az örökhagyó tulajdonát képezte a perbeli magánlakás megjelölésű, 53 m² alapterületű ingatlan, amely az alperes elidegenítési és terhelési tilalmi jogával és T.M. törvényes örökös holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt.
Az örökhagyó hagyatékáról a 1996. március 11. napján kelt öröklési szerződéssel rendelkezett. A szerződést a felek úgy kötötték meg, hogy az akkor még kiskorú alperes helyett teljesítési segédként édesanyját, T.M.-t - az egyébként törvényes öröklésre jogosultat - nevezték meg. A vállalt ellenszolgáltatások fejében a felek abban állapodtak meg, hogy a fenti ingatlant és az abban lévő valamennyi ingóságot az alperes örökölje azzal, hogy a teljesítési segéd holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön.
A szerződést saját kezűleg írta alá az örökhagyó, az alperes, T.M., az alperes törvényes képviselője és teljesítési segéd, valamint tanúként dr. F.I. (egyben szerződést szerkesztő ügyvéd), és dr. B.A.. A szerződéskötéskor az örökhagyó ügyei viteléhez szükséges belátási képessége megtartott volt.
A hagyatéki eljárásban a közjegyző az örökhagyó hagyatékából az öröklési szerződéssel érintett ingatlant az alperesnek adta át 15/24 tulajdoni arányban teljes hatállyal, 9/24 tulajdoni arányban ideiglenes hatállyal.
A felperes mint törvényes öröklésre jogosult az öröklési szerződést nem fogadta el és kérte az eljárás során az örökrész részére történő átadását 9/24 tulajdoni arányban törvényes öröklés címén.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az öröklési szerződés érvénytelen elsődlegesen azzal az indokkal, hogy a szerződésen szereplő tanúk aláírása olvashatatlan. E körben hivatkozott az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 629.§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra, valamint a régi Ptk. 656.§-ában foglaltakra. Másodlagosan kérte az öröklési szerződés érvénytelenségének a megállapítását ara hivatkozással, hogy azt nem az örökhagyó írta alá saját kezűleg, míg harmadlagos kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy amennyiben a szerződést az örökhagyó írta alá, úgy - akkor - az aláírás időpontjában az örökhagyó ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzott a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése nélkül.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal az indokolással, hogy az öröklési szerződés az akkor hatályos Ptk. rendelkezéseinek megfelelt, azt az örökhagyó írta alá a tanúk együttes jelenlétében és a belátási képessége teljes birtokában.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Indokolásában kifejtette, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás során az volt megállapítható, hogy az öröklési szerződést a tanúk e minőségük feltüntetésével maguk is aláírták, a tanúként aláíró és egyben szerződést szerkesztő ügyvéd, dr. F.I. szignója és ügyvédi bélyegzője elkülönült a tanúkénti aláírásától, és bár maga az aláírás nehezen olvasható, de az megállapítható, hogy azt tanúkénti minőségében írta alá.
A beszerzett igazságügyi írásszakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az öröklési szerződést az örökhagyó írta alá, a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján pedig arra a következtetésre jutott, hogy a szerződéskötéskor az örökhagyó rendelkezett belátási képességgel.
Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§ (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett, és marasztalta a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 141.351 forint perköltséget.
Az ítélet ellen a felperes a keresete teljesítése iránt, az alperes a perköltség felemelése iránt nyújtott be fellebbezést.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!