BH 2005.7.270 A közösségi jog alkalmazhatósága a perindítási jogosultság tekintetében [1952. évi III. tv. 249/A. §, 327. §].

A korábbi felperesek tevékenysége cementgyártáshoz kapcsolódó hulladék megsemmisítése volt, jogutódjuk időközben a IV. r. felperes (a továbbiakban: felperes) lett. A felperesek 1994. augusztus 8-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a H. Rt. részvényeinek 57%-át. A részvényvásárláshoz kapott hitel összegét később engedményezés útján az I. r. alperesi beavatkozó szerezte meg, ezzel egyidejűleg az óvadékként kezelt részvények és kötvények is a birtokába kerültek. Az I. r. alperesi beavatkozó a kölcsönszerződéseket még aznap, azonnali hatállyal felmondta, majd a részvényeket 1996 októberében eladta.

Az alperes az 1999. december 15-én kelt határozatával engedélyezte a H. Rt. és az L. Rt. összefonódását. Az összefonódás után létrejött P. Rt. később a nevét a II. r. alperesi beavatkozóra változtatta.

Az alperes a H. Rt. feletti irányítás sérelmezett megszerzése miatt az alperesi beavatkozók ellen 2001. január 18-án hivatalból verseny-felügyeleti eljárást indított. Az alperes a 2002. január 9-én kelt határozatával az eljárást megszüntette.

A határozat felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet. Perindítási jogosultságukat arra alapították, hogy jogellenes összefonódás fosztotta meg őket az eredetileg birtokolt részvénymennyiségtől. A tulajdonukban csak 304 db H. Rt. részvény maradt. Törvényes érdekük fűződik ezért a jogsértően megszerzett irányítás megszűnéséhez, és ennek következményeként a szerződés érvénytelensége folytán az eredeti állapot helyreállításához. Tevékenységi körük cementgyári hulladékégetés, ezért versenyjogi szempontból a cementgyárak piacán is megjelennek, azonban a sérelmezett irányításszerzés a piacra lépésüket akadályozza.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetindítási jogának vizsgálatáról és annak hiányáról a KK 32. számú állásfoglalás alapján ítélettel döntött és a felperesek keresetét a keresetlevél érdemi vizsgálata nélkül, a keresetindítási jog hiánya miatt elutasította. Álláspontja szerint a pert indító felperesek keresetindítási joga sem a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 52. §-a, sem a Tpvt. 44. §-a alapján alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. § (4) bekezdése alapján nem állapítható meg, mert a felperesek ügyfélnek nem minősültek a verseny-felügyeleti eljárás során, így az ügyféli jogállás hiánya miatt keresetindítási joguk hiányzik. A felperesek keresetindítási joga a Pp. 327. § (1) bekezdése alapján sem állapítható meg, mert a felperesek másik piacon tevékenykedő vállalkozások, az összefonódásból eredő polgári jogi sérelmük nem tekinthető olyan jognak vagy törvényes érdeknek, amely perindítási jogosultságukat megteremtené.

Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést, és egyúttal kezdeményezték az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását abban a kérdésben, hogy keresetindítási jogukat az Európai Bíróság tágabb értelmezést adó gyakorlata alapján a közösségi jog szerint kell-e megítélni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben, helyes indokaira utalással hagyta helyben. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet is ítéletében utasította el a Pp. 221. § (3) bekezdésére és a Pp. 2. § (2) bekezdésére hivatkozással. A másodfokú bíróság elutasító döntésének indoka egyrészt az volt, hogy mivel az alperesnek a csatlakozás előtt meghozott határozatában a közösségi jogot alkalmaznia nem kellett, így a bíróság sem vizsgálhatta a közösségi versenyjogi szabályokat. Másrészt az elsőfokú bíróság a perindítási jogosultságról ítélettel döntött, ezért ebben a kérdésben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése szükségtelen. Közösségi jog alkalmazására csak a 2004. május 1-je után hozott határozatok felülvizsgálata esetén kerülhet sor, mert az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó eljárási szabályokat 2004. május 1-jei hatállyal iktatták be a Pp.-be.

A jogerős ítélet ellen a jogutód (IV. r.) felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Rendkívüli jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Pp. 155/A. §-val, az azt hatályba léptető 2003. évi XXX. törvény 7. §-ával, 249/A. §-ával, a 2004. évi XXX. törvény 2. §-ával, az EK-Szerződés 234. cikkével. Álláspontja szerint a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó szabályokat, azok alkalmazását időbeli hatályra való hivatkozással nem lehetett volna elutasítani. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint a közösségi jogot kell alkalmazni a csatlakozás előtt keletkezett helyzetek későbbi következményeire. A kérelem a keresetindítási jogra (azaz eljárási kérdésre) vonatkozott - arra, hogy milyen esetben tekinthető a felperes közvetlenül és személyében érintettnek, ha a határozat a vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti olyan eljárásban született, amely eljárásban a felperes sem kérelmezőként, sem eljárás alá vont vállalkozásként nem szerepelt -, ezért a közösségi jognak a keresetindítási jogosultságra vonatkozó szabályait alkalmazni kell abban a perben, függetlenül attól, hogy mikor hozta meg a határozatát az alperes, mely a csatlakozáskor még folyamatban van. Ennek kapcsán a felperes több közösségi jogi jogesetre hivatkozott és állította, hogy az európai bírósági gyakorlat tágabban értelmezi a perindítási jogosultságot a Pp. 327. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnél. Álláspontja szerint a keresetindítási joga fennáll, mert az alperes határozata jogát, törvényes érdekét közvetlenül érinti részvényesi pozíciója, a piacról való kiszorulása miatt. Eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelemről végzéssel kellett volna határoznia, az ennek mellőzésével és a Pp. 249/A. § megsértésével hozott döntés folytán a jogorvoslati lehetőségétől is megfosztották.

Kérte a jogerős és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezését és új határozat hozatalára utasítását. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét - egyező tartalommal a Fővárosi Ítélőtábla előtti kérelmével - a Legfelsőbb Bíróság előtt ismételten előterjesztette.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételei nem álltak fenn, a felperes által hivatkozott közösségi jogi jogesetek kihatással a magyar verseny-felügyeleti eljárásra és bírósági eljárásra nem voltak. A felperes keresetindítási jogát nem a közösségi jog alapján kell elbírálni.

Az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a keresetindítási határidőben a közősségi szabályokat nem kellett alkalmazni, ezért az előzetes döntéshozatali eljárás nem kezdeményezhető. Vitatták a felperes által felhozott indokokra reagálva a felperes keresetindítási jogának fennállását.