A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21704/2013/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 3. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.704/2013/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Hegyi Krisztina pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Moldován András ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, valamint a Buzás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Buzás Erika ügyvéd) által képviselt III. rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2013. március 29. napján meghozott - a 31. sorszámú kiegészítő ítélettel kiegészített - 69.P.23.629/2011/27. számú ítélete ellen a felperes részéről 28. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes és az I. rendű alperes jogelődje által 2007. július 18-án megkötött kölcsönszerződés részévé vált Általános Szerződési Feltételek 3.2.3. pontja, az Üzletszabályzat 2.2.2. pontja, továbbá a kölcsönszerződésnek a 2% folyósítási jutalékra és havi 0,167% kezelési költségre vonatkozó kikötése és a kölcsön folyósítási feltételeként közjegyzői okiratba foglalt "Tartozáselismerő nyilatkozat" 6. pontja érvénytelen, azok a felperest nem kötik.

A felperes által az I. rendű alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 62.500 (hatvankétezer-ötszáz) forintra leszállítja, és megállapítja, hogy dr. Hegyi Krisztina pártfogó ügyvéd díját egymás közt egyenlő arányban az I. rendű alperes és az állam viseli.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 321.700 (háromszázhuszonegyezer-hétszáz) forint kereseti illetékből az I. rendű alperes 75.000 (hetvenötezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 246.700 (kétszáznegyvenhatezer-hétszáz) forintot az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 31.250 (harmincegyezer-kétszázötven) forint, a II. rendű alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint, a III. rendű alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 429.000 (négyszázhuszonkilencezer) forint fellebbezési illetékből az I. rendű alperes 100.000 (százezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 329.000 (háromszázhuszonkilencezer) forintot az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében a közte és az I. rendű alperes jogelődje között 2007. július 18-án létrejött kölcsönszerződés érvénytelensége folytán a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítását, valamint a kölcsönszerződésen alapuló követelés tárgyában az I. és III. rendű alperesek által kötött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. További kereseti kérelme a II. rendű alperes által a kölcsönszerződés kapcsán közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozata érvénytelenségének megállapítására, valamint arra irányult, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperest 2.500.000 forint kártérítés és ezen összeg után 2007. július 23. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat megfizetésére.

Előadta, hogy 2.500.000 forint személyi kölcsönt vett fel az I. rendű alperesi jogelőd banktól. A kölcsönszerződés a bank által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány (A. Személyi Kölcsön igénylőlap és szerződés) kitöltésével és aláírásával jött létre azzal, hogy a kölcsön folyósítását a bank közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozathoz kötötte. A bank nem bocsátotta rendelkezésre a szerződéskötéskor az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), az üzletszabályzatot (ÜSZ), Kondíciós Listát. A kölcsönt 2.861.964 forint kifizetésével visszafizette, ennek ellenére 2012. január 6-án az I. rendű alperes tartozás miatt felmondta a kölcsönszerződést, majd értesítette, hogy 2012. szeptember 27-i időponttal a szerződésből eredő követelését a III. rendű alperesre engedményezte.

A Ptk. 205/A. §-ában és 205/B. §-ában, valamint a 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikk (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással a felperes előadta: az ÁSZF, az ÜSZ és a Kondíciós Lista csak akkor lenne rész a bankkal kötött szerződéseknek, ha el volna látva a szerződés számával, minden oldalon a felek aláírásával, az utolsó oldalon pedig két okirati tanú aláírásával is, továbbá mellékelve lenne a szerződéshez. Álláspontja szerint a kölcsönszerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis, mert az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjának rendelkezéseibe ütközik. Érvénytelen szerződésből eredő követelést nem lehet engedményezni, így jogszabályba ütközik és emiatt érvénytelen az engedményezési szerződés is. Kifogásolta továbbá, hogy a szerződésben a bank folyósítási jutalékot és kezelési költséget is kikötött, jóllehet a kölcsön ellentételezése a kölcsönadó költségeit és tisztességes nyereségét egyaránt tartalmazó ügyleti kamat. A II. rendű alperes az 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) 3. §-ának, 111-157. §-ainak megsértésével foglalta közjegyzői okiratba a tartozáselismerő nyilatkozatot. Az ÁSZF, ÜSZ, és a Kondíciós Lista tartalmát is a tartozáselismerő nyilatkozat részévé tette, ezáltal jogszabályba ütköző és tisztességtelen szerződési feltételeket is magában foglaló közjegyzői okiratot készített. Az ÜSZ 2.2.2. pontjában és az ÁSZF 3.2.3. pontjában a bank által kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelen kikötés, mert nem illeti meg erre az esetre a kölcsönvevőt az azonnali felmondási lehetőség és a bank a saját érdekkörében felmerülő és tételesen meg nem jelölt okból módosíthat szerződést, jóllehet a szerződések csak közös akarattal módosíthatók. Tisztességtelen továbbá az ÁSZF 7.2.e. pontjának az azonnali hatályú felmondási jogot biztosító kikötése is. Kifogásolta továbbá a felperes, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza: milyen elemekből áll a THM, a kölcsönadó THM-et vagy kamatot számol-e a felvett kölcsön után, és a kettő közül melyiket kell megfizetni a törlesztőrészletben, a bank milyen módon számítja a kamatokat, járulékokat, miként állapítja meg a törlesztőrészletet, és az milyen összetevőkből áll. A II. rendű alperesnek a tartozáselismerő nyilatkozatban rögzített lényeges szerződési tartalomról, az ÜSZ, az ÁSZF, valamint Kondíciós Lista tartalmáról és az abban foglaltak joghatásaira is kiterjedő tájékoztatást kellett volna nyújtania a közjegyzői okirat elkészítésekor. A feladata volt ugyanis, hogy ellenőrizze jogszerű magatartást tanúsít-e a szerződésben a kölcsönadó a jogi és közgazdasági értelemben kiszolgáltatott adóssal szemben. A közjegyzői okiratba foglalt tisztességtelen szerződési kikötések jogvita keletkezésére vezethetnek, amit a II. rendű alperesnek fel kellett volna ismernie. Fel kellett volna ismernie a Hpt. 213. § (1) bekezdés b), c), d) pontjában megfogalmazott kellékek hiányát is. Tudnia kellett, hogy mivel fogyasztói szerződésről van szó, a hiányok és a tisztességtelen kikötések egyaránt az egész szerződés semmisségét eredményezik. A közjegyző jogellenes magatartásaként rótta fel a felperest, továbbá hogy olyan okiratot készített, melynek 6. pontjában foglaltak alapján az adós terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás mindenkori összegét a bank mondja meg, és közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata alapján végrehajtás vezethető az adós vagyonára. A felperes hangsúlyozta, hogy az ezt lehetővé tevő nyilatkozatot nem maga kívánta megtenni, azt az I. rendű alperes a kölcsön folyósításának feltételéül szabta. A II. rendű alperesnek meg kellett volna tagadnia e nyilatkozat és a kölcsönszerződés tisztességtelenségére tekintettel a tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását. Azzal, hogy ezt nem tette, hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönvevő felvegye a kölcsönt. Megakadályozhatta volna ezt, de nem tette meg, ezért felel a felvett kölcsön és járulékai megfizetéséért. A II. rendű alperes mulasztásának további jogkövetkezménye, hogy a tartozáselismerő nyilatkozat közvetlen végrehajthatóságot eredményez, így az adós alperesi pozíció helyett felperesi pozícióba kényszerül és annak összes terhét viselni kénytelen.