A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21650/2008/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 117. §] Bírók: Bella Mária, Erményi Lajos, Uttó György

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25290/2007/2., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20135/2008/4., *Kúria Pfv.21650/2008/4.* (BH+ 2009.7.307)

***********

Pfv.V.21.650/2008/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Papp Antal ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan Lajos u. 13.) által képviselt I. r. és II.r. felpereseknek a dr. Mátyus Ferenc ügyvéd (Dr. Lambert Ügyvédi Iroda - 1055 Budapest, Szent István krt. 17. III/3.) által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságon 24.P.25.290/2007. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.135/2008/4. számú ítéletével befejezett perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott -, a jogerős ítélet ellen a felperesek által 8. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2008. november 13. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta és 2008. november 20. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezi,

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 4.590.000 (Négymillió-ötszázkilencvenezer) forintot és ezen összegnek 2003. április 3-ától 2004. december 31-éig évi 20 %-os, 2005. január 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 350.000 (Háromszázötvenezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati együttes perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 826.200 (Nyolcszázhuszonhatezer-kettőszáz) forint kereseti, fellebbezés is felülvizsgálati együttes eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A megismételt eljárásban fenntartott keresetükben a felperesek az alperest 4.590.000 forint kár és járulékai megfizetésére kérték kötelezni. A kereset ténybeli alapjaként előadták, hogy az alperes 2002. szeptember 30-án közokiratba foglalt végrendeletet készített és közjegyzői jogkörben eljárva azt a végrendelkező helyett aláírta. Az örökhagyó törvényes örököse által ellenük indított perben jogerős ítélet megállapította, hogy a végrendelet a peres felek közötti viszonyban érvénytelen, mert a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 117. §-ának /3/ bekezdésében írt, az örökhagyó aláírásra képtelen állapotának fennállását megkövetelő feltétel bizonyított módon nem állt fenn. Az alperes jogellenes magatartása következtében a felperesek a hagyaték tárgyát képező lakásingatlan ½ részének tulajdonjogától elestek, az ellenük indított perrel kapcsolatban pedig 590.000 forint költségük merült fel. Az alperes a fenti összegeket kártérítés jogcímén köteles megtéríteni.

Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletet hozott. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a kárigényt a Ptk. 339. §-ának /1/ bekezdése és 349. §-ának /3/ bekezdése alapján kellett elbírálni, amelynek során a végrendelet érvénytelensége tekintetében hozott jogerős ítélet nem minősül ítélt dolognak. Abban a perben nem ugyanazon felek jogviszonyát bírálták el, és nem kerülhetett sor a kártérítési felelősség feltételeinek vizsgálatára. A kártérítési perben mindenekelőtt az alperes magatartásának jogellenességét kellett vizsgálni. A Ktv. 117. §-ának /3/ bekezdése szerint ha a fél az okirat aláírására nem képes, az aláírást a közjegyző aláírása pótolja. A törvény azonban nem határozza meg, hogy a fél aláírásra képtelenségét mely feltételek fennállása esetén lehet adottnak venni; indokolása is csak annyit említ, hogy az ügyleti képesség megállapítása a lehetőség határain belül történik, a beható vizsgálat nem követelmény. Erre tekintettel a bíróság konkrét jogi előírás félretételében megnyilvánuló jogellenességet az alperes terhére nem látott megállapíthatónak.