A Kúria Knk.37359/2015/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2/A. § (1) bek., (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, amennyiben az eredményes népszavazás az Alaptörvény módosítását indokolná.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.359/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím1) által képviselt szervező (cím2 szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 54/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 54/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 54/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. március 13-án benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetén az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-a alapján megvizsgálta a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés hitelesíthetőségét.

Megállapította, hogy a kérdés az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 86. cikke alapján, meghatározott hatáskörrel felállítható Európai Ügyészséggel áll összefüggésben.

A kérdés hitelesíthetőségét arra hivatkozással tagadta meg, hogy az az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében rögzített hatalommegosztás elvét, a T) cikk (2) bekezdése szerinti anyagi jogforrási rendet, a 8. cikk (2) bekezdésében, valamint a 15. cikkében foglaltakat sértő módon vonná el az Országgyűlés számára a Kormány Európai Unió Tanácsában és az Európai Tanácsban gyakorolt hatáskörét.

Az NVB nem látott lehetőséget a kérdés hitelesítésére azért sem, mert álláspontja értelmében az EUMSZ 86. cikk (1)-(2) bekezdései szerinti Európai Ügyészség felállítása az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésének módosítását tenné szükségessé, így azt az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja kizárta.

Végül az NVB utalt arra is, hogy a kérdés az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése révén nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségvállalást érint, így ez önmagában is kizárta a hitelesítés lehetőségét.

3. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Felülvizsgálati kérelmében vitatta, hogy az Alaptörvény 19. cikkére tekintettel, az Alaptörvény sérelme nélkül az Országgyűlés ne foglalhatna állást az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden lévő tervezetről.

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése kapcsán a felülvizsgálati kérelem arra utalt, hogy az az uniós tagság alaptörvényi alapját jelenti. Az ún. Európa-klauzula révén érvényesülhetnek az uniós intézmények jogi normái, nem szükséges "a Kormány hatáskörének korlátozásaként külön utalni az Európai Bizottság által gyakorolt hatáskörökre", és ugyancsak az Európa-klauzula teremti meg - az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésének módosítása nélkül - az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának érvényesülését. Ehhez hasonlóan - a szervező álláspontja szerint - az Európai Ügyészség létrehozása sem indokolná az Alaptörvény ügyészségekre vonatkozó 29. cikkének módosítását.

Végül a szervező vitatta azt is, hogy EUMSZ 86. cikkével kapcsolatos kérdés nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség lenne.

Mindezen indokok alapján állította, hogy az NVB az Nsztv. 11. §-ába ütköző módon tagadta meg a kérdés hitelesítését.

II.