A Kúria Kfv.37515/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi III. törvény (Szoc. tv.) 4. §, 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 10. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos

A határozat elvi tartalma:

A felperes az AB határozat rendelkezései folytán nem nyerte vissza egyházi jogállását, bevett egyházként való nyilvántartásba vételét újra kérelmezni kell. A felperes egyházi jogállása az AB határozatból nem vezethető le. Nyilvántartási eljárás szükséges az egyházi jogállás elismeréséhez, az AB határozatban foglaltak ellenére az Szt. szempontjából egyházi fenntartónak csak az Ehtv. szerint nyilvántartásba vett egyház jogi személy minősül.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.515/2015/6.szám

A Kúria a Lovászi-Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a Jean és Társai Ügyvédi Iroda és (...) főosztályvezető által képviselt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal alperes ellen szolgáltatói nyilvántartásba vétel ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. március 10. napján kelt 9.K.28.660/2014/3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.660/2014/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felperes mint szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi egyházi intézményfenntartó, 2014. június 24-én kezdeményezte az elsőfokú közigazgatási szervnél az általa fenntartott (felperes neve Idősek Otthona vonatkozásában) a szolgáltatói nyilvántartásban a fenntartó típusánál - a hivatalból feltüntetett "nem állami" helyett - az "egyházi" megjelölés feltüntetését. Jelezte, hogy amennyiben a hatóság a kérelmének nem ad helyt, úgy azt fellebbezésnek kéri tekinteni. Az elsőfokú hatóság a 2014. augusztus 14-én kézbesített határozatával a beadványt fellebbezésnek tekintette, a fenntartó típusánál "nem állami" bejegyzést alkalmazott. Az alperes a 2014. szeptember 2-án kelt JPF-A/11719-1/2014. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a fenntartó felperes nem szerepel a bevett egyházak listáján, illetve bevett egyháznak nem belső egyházjogi személye, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 10. §-a értelmében nem minősül egyházjogi személynek, így nem minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § m) pontjának mb) alpontjában meghatározott egyházi fenntartónak. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében kiemelte, hogy az alperesi hatóságok a döntéshozatal során teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az Alkotmánybíróság 6/2013. (III.1.) AB határozatát (a továbbiakban: AB határozat). Az AB határozat 217. pontja által hivatkozott Ehtv. 17. §-át idézte. Rámutatott arra, hogy a határozat külön is rögzíti, hogy az alkalmazás visszamenőleges kizárására tekintettel a 8/2012. (II.29.) OGY határozat mellékletében megjelölt egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el. Mivel a felperes neve az OGY határozat 41. pontjában szerepel.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Pp. 339/A. §-ára hivatkozott. Osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy az alperes a döntéshozatal során teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az AB határozatban írtakat. Kifejtette - az abból történt idézést követően -, hogy az alperes álláspontja nem helytálló, hiszen az AB határozat alapján és abból egyértelműen levezethető, az Alkotmánybíróságot az az elv vezérelte, hogy az egyházi jogállás visszaállításával érintett egyházak tekintetében őket a mellékletben felsorolt egyházakkal azonos jogállásra helyezze, azaz azonos jogok illessék meg, mint a mellékletben felsorolt egyházakat. Megállapítható tehát az AB döntés alapján, hogy a felperes azonos jogállású, a törvény mellékletében szereplő egyházakkal, azaz az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pontjának mb) alpontjában megjelölt, törvény szerinti nyilvántartásba vett egyházakkal.

Ismertette, hogy az AB határozat 217. pontja szerint az Ehtv. 17. §-a értelmében az egyházakról a miniszter nyilvántartást vezet. Az egyházi jogállást nem a miniszteri nyilvántartás hozza létre, hanem az egyházi jogállás egyik következménye, hogy az ilyen jogállással rendelkező vallási közösségeket a miniszter köteles nyilvántartásba venni. Rögzíti az AB határozat azt is, hogy az alkalmazás visszamenőleges az OGY határozat mellékletében megjelölt egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, mivel a felperes az OGY határozat 44. pontjában szerepel, ebből az következik, hogy az egyház jogállását az AB határozat szerint nem veszítette el.