A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21743/2007/2. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §] Bíró: Daróczy Éva

ööBudapesti II. és III. Kerületi Bíróság

17.P.II.21743/2007/28.

A Magyar Köztársaság nevében

dr. Somogyi Péter (....) ügyvéd által képviselt

felperes neve(....) felperesnek

dr. ... (....) jogtanácsos által képviselt

...Zrt (....) alperes ellen

kártérítés megfizetése iránt indult perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére, a jogi képviselője ... Banknál vezetett ...számú ügyvédi letéti számlájára történő teljesítéssel, 1.302.765,- (azaz Egymillió-háromszázkétezer-hétszázhatvanöt) forint tőkét, és ezen összeg után 2004. május 23-tól a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 263.000.- (azaz Kétszázhatvanháromezer) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékből 178.300,- (azaz Százhetvennyolcezer-háromszáz) forint illetéket - külön felhívásra - fizesse meg a Magyar Állam javára.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékből 19.800,- (azaz Tizenkilencezer-nyolcszáz) forint illetéket - külön felhívásra - fizesse meg a Magy ar Állam javára.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságon kell 4 példányban benyújtani, a ...i Bírósághoz címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s :

A pert megelőzően a bíróság 14.P.24.120/2004/23. sorszám alatt ítéletet hozott, melyben a kirendelt szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a perbeli balesettel összefüggésben keletkeztek a járművekben a sérülések, a baleset bekövetkezésében a felperes is közrehatott, ezért a Ptk. 340. § (1) bekezdése alapján kármegosztást alkalmazott. A ...i Bíróság 61.Pf.634.784/2006/4. sorszámú végzésével az ítéletet a tényállás felderítetlensége miatt hatályon kívül helyezte. Iránymutatása szerint az új eljárásban pontosítani kell a baleset bekövetkezésének körülményeit, a pontosított adatoknak megfelelően a szakvéleményt ki kell egészíteni. A felelősség megállapítása körében rögzítette, hogy a veszélyhelyzetet a gépkocsivezető idézte elő a figyelmetlen tolatással, és kikanyarodással. A kármegosztáshoz tisztázni kell, hogy a veszélyhelyzet kialakulásakor a felperes egyáltalán volt-e abban a helyzetben, hogy a balesetet elkerülje, ha igen, akkor azt neki felróható módon elmulasztotta-e megtenni. Ez az alperes által bizonyítandó körülmény. Állásfoglalása szerint a veszélyhelyzet akkor alakult ki, amikor a gépkocsi a felező vonalat is átlépte. Meg kell állapítani a motorkerékpár javítási költségét, melynek áfával növelt értékére tarthat a felperes igényt, függetlenül attól, hogy a motorkerékpárt javítás nélkül eladta. Tisztázni kell a motoros ruha és bukósisak vonatkozásában, hogy azok használhatatlanokká váltak-e, értéküket igazságügyi ingószakértő közreműködésével kell meghatározni.

A bíróság a bizonyítási eljárás kiegészítése után a felek előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, a becsatolt iratok, a szakértői vélemény és annak kiegészítése, a szakértő meghallgatása, a helyszíni szemle, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az általa vezetett, a tulajdonát képező, ... forgalmi rendszámú, Yamaha típusú motorkerékpárral 2004. május 23. napján, 20 óra 20 perc körüli időpontban ...n, az ... Egyetem területén, annak hátsó parkolójánál, gyér forgalom mellett, az úton haladt, amikor az egyetem .... kapujával közel szemben, az úttestre merőlegesen parkoló ... Sándor, a tulajdonát képező Mazda 626 típusú, ... forgalmi rendszámú személygépkocsival tolatva megindult, és a felperes haladási irányának megfelelő forgalmi sávba kívánt nagy ívben besorolni. A személygépkocsi vezetője a motorkerékpárost nem vette észre. Az ütközés akkor következett be, amikor a gépkocsi már majdnem párhuzamosan haladt az úttest képzeletbeli felezővonalával, és a járdaszegélytől ½-1 méterre lehetett. A gépjárművek érintőlegesen ütköztek, a gépkocsi jobb hátulja a motorkerékpár bal oldalával ütközött, melynek következtében a motorkerékpár a jobb oldalára borult. A felperes az ütközést nem tudta elkerülni.

A balesetben a felperes motorkerékpárjának futóműve, kipufogója, kormánya és sárvédői sérültek, továbbá a motorosruhája, és bukósisakja. A károkozó személygépkocsi jobb hátulja sérült.

A balesetben részes gépjárművek vezetői a helyszínen kitöltötték a baleseti bejelentőlapot, amelyben ... Sándor, a Mazda vezetője, a baleset bekövetkezéséért felelősségét elismerte. A helyszínen rendőri intézkedés történt, szabálysértési eljárás folyt a személygépkocsi vezetője ellen, melyben megállapították felelősségét a Kresz 33. §-ának, illetőleg 24. § (1) bekezdésének megszegése miatt. A nyomokat a szabálysértési eljárásban szükséges szempontok szerint rögzítették, amely azonban a perbeli szakértői vizsgálathoz nem bizonyult elég részletesnek.

A károkozó gépjármű az alperesnél rendelkezett a baleset időpontjában kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

A felperes többször módosított keresetében 1.452.765,- Ft, és ennek 2004. május 23. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kárai közül a motorkerékpár javítási költségét 1.152.765,- Ft-ban, értékcsökkenését 100.000,- Ft-ban, a motoros ruha és a bukósisak együttes értékét 200.000,- Ft-ban, a szakvéleménnyel egyezően jelölte meg.

Keresetét a kártérítés vonatkozásában a Ptk. 339. § (1), 346. § (1), illetve a 301. § (1), és 360. § (1) bekezdéseire alapította, az alperes helytállási kötelezettségét pedig, a 190/2004. (....8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdésére. A balesetért való felelősség körében az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) szabályainak megszegésére hivatkozott. Vitatta, hogy a baleset bekövetkezésében közrehatott. Az alperes ellenkérelmében foglaltakra úgy nyilatkozott, hogy az elé tolató járművet észlelte ugyan, de bízott abban - elsőbbségi helyzetére tekintettel - hogy a gépkocsivezető megszakítja a tolatást, amíg elhalad mögötte. Amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a gépkocsivezető nem áll meg, már nem tudta az ütközést elkerülni.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását indítványozta, a felperes követelésének jogalapját vitatta. Kezdetben azért, mert álláspontja szerint az ütközés a kárleírásban előadott módon nem következhetett be. A megismételt eljárásban a baleseti mechanizmust nem vitatta, a felperes közrehatására hivatkozott, a KRESZ 1. számú függelékének III/b pontjában foglaltak alapján. A szakértői véleményt úgy értelmezte, hogy alátámasztja álláspontját, miszerint a felperes a balesetet térben el tudta volna kerülni. Másodlagosan, amennyiben a jogalapot a bíróság megállapítaná, kármegosztást tartott indokoltnak, az összegszerűség kérdésében akként nyilatkozott, hogy a javítási költség körében vitatja az áfa elszámolhatóságát, minthogy a felperes nem rendelkezik javítási számlával. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 2006. 111. számon közzétett eseti döntésére.