A Fővárosi Törvényszék Pf.635765/2009/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 355. §, 360. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 16. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. §] Bírók: Bérces Nóra, Pankotai István, Trabach Lea

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG,

mint másodfokú bíróság

61.Pf.635.765/2009/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság

a dr. Somogyi Péter ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 55. II/13.) által képviselt

felperes neve (....) felperesnek, -

a dr. Láng Géza jogtanácsos által képviselt

alperes neve (....) alperesellen

kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 17.P.21743/2007/2. sorszámú ítélete ellen az alperes 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek - jogi képviselője banki letéti számlájára történő teljesítéssel - 20.300,- (húszezer-háromszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 78.168,- (hetvennyolcezer-százhatvannyolc) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a 14.P.II..../23. ámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 595.000,- forintot és annak 2004. május 23. napjától számított kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és megállapította, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezte továbbá a felperest, hogy 72.360,- forint, az alperest, pedig, hogy 35.640,- forint eljárási illetéket fizessenek meg az államnak külön felhívásra.

Ítéletének indokolása szerint a felperes a tulajdonában álló ... forgalmi rendszámú Yamaha típusú motorkerékpárral 2004. május 23-án idegenhibás balesetet szenvedett, ezért az alperes, mint a károkozó gépkocsi kötelező felelősségbiztosítója köteles megtéríteni a felperesi motorkerékpárban keletkezett kárt. Hivatkozott a Ptk. 339. § (1), valamint 346. § (1), 355. (1) és (4) bekezdéseire és a 170/2000. (X.13.) kormányrendelet rendelkezéseire. A kereset jogalapja körében az ítélkezése alapjául a perben kirendelt szakértő szakvéleményét fogadta el.

Megállapította azonban, hogy a baleset bekövetkeztében a felperes is közrehatott, ezért a Ptk. 340. § (1) bekezdése alapján az alperesre terhesebb 70-30 %-i arányú kármegosztást alkalmazott. Ennek okát abban jelölte meg, hogy a felperes a KRESZ 26. §-ának (4) bekezdését megsértve nem úgy választotta meg a haladási sebességét, hogy az általa belátott távolságon belül minden olyan akadály előtt meg tudjon állni, amelyre számítania kell. Megállapította, hogy a felperesnek a parkoló mellett elhaladva és az onnan kitolató gépjárművet észlelve a sebességét mindenképpen indokolt lett volna csökkenteni olyan mértékben, hogy a jármű tolatásának folytatódása esetén a jármű előtt meg tudjon állni, vagy azt ki tudja kerülni.

A perben beszerzett szakvéleményben megállapított 1.500.000,- forintos javítási költség és 100.000,- forintos értékcsökkenés összegét nem vette figyelembe, legfeljebb a felperes által beszerzett árajánlatban szereplő javítási költség nettó 1.156.812,- forintos összegét tartotta elfogadhatónak. Ennek ellenére a felperesnek járó gépjárműkár összegét a kármegosztás nélkül 800.000,- forintban állapította meg figyelemmel arra, hogy a motort 1.900.000,- forintért vásárolta és 800.000,- forintért kijavítatlan állapotban értékesítette. A motorosruha értékét a szakértő 200.000,- forintban állapította meg, azonban a sérülés csekélységére tekintettel, mérlegeléssel 50.000,- forintban határozta meg.

A másodfokú bíróság a 61.Pf..../4. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította. A felperes másodfokú perköltségét 54.000,- Ft-ban, az alperes másodfokú perköltségét 45.000,- Ft-ban, a fellebbezési eljárási illeték összegét 90.150,- Ft-ban állapította meg.

Megállapította ugyanis a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli tényállás megállapításához, felderítéséhez szükséges bizonyítási eljárást hiányosan folytatta le és a rendelkezésre álló bizonyítékokból pedig téves jogi következtetéseket vont le. A perben beszerzett szakvélemény ugyanis az esetleges felperesi közrehatás körében, jelen állapotában hiányos, aggályos és más bizonyítékokkal ellentétes, az az ítélkezés alapjául nem szolgálhat.

Az eljárt szakértő ugyanis olyan körülmények között és adatok alapján kísérelte meg megállapítani az ütközés lefolyását, amelyek hiányosak és a felperes előadásával ellentétesek voltak. Ütközési pont a baleset helyszínén nem került megállapításra, a rendőrségi rajz e körben hiányos, ezzel szemben a szakértő egy feltételezett manőver, illetve baleseti szituáció alapján dolgozott a szimuláció során. Nem állapítható meg, hogy miből állapította meg a szakértő a felperes 8 méteres vetődési távolságát, illetve azt, hogy a felperes milyen távolságból észlelte a veszélyhelyzetet. Utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a felperes sem a haladási, sem az ütközési sebességére nem tudott pontos adatot szolgáltatni, az ütközés helyét a felüljárótól kb. 20-30 méter távolságra tette, azt a távolságot pedig amikor észlelte azt, hogy a gépkocsi elékanyarodik, kb. 5 méterben határozta meg. A perben eljárt szakértő azonban ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyta. Ezen túlmenően aggályos volt a perben beszerzett szakvélemény a kár összegszerűsége is, hiszen a javítási költség összegét kb. összegben meghatározni nem lehet. Úgyszintén nincs azonban arra sem adat, hogy a felperes motoros ruhája a baleset következtében használhatatlanná vált vagy sem.

A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság előírta, hogy a megismételt eljárásban nem mellőzhető a felperes és ... tanú ismételt meghallgatása, akiknek a fenti kérdéseket kell tisztázni. Nyilatkoztatni kell őket pontosan az ütközési pontra és ütközési helyzetre. Szükség esetén ezt a kérdést helyszíni szemlével kell tisztázni. A fenti kérdések tisztázását követően a szakvélemény kiegészítését kell elrendelni a pontosított adatokra tekintettel és a fentebb jelzett hiányosságokra is figyelemmel. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a perben jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a kártérítési felelősség körében a felperes a bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az alperes köteles bizonyítani azt, hogy a felperes valamilyen KRESZ szabályszegés folytán a baleset bekövetkeztében maga is közrehatott. A közrehatás körében azonban a másodfokú bíróság utalt arra, hogy a veszélyhelyzetet egyértelműen a gépkocsi vezetője idézte elő a figyelmetlen tolatással, illetve kikanyarodással. Okkal bízhatott a felperes abban, hogy a gépkocsi vezetője észlelve az elsőbbségi helyzetben haladó motorkerékpár közlekedését, a további tolatási manővert félbeszakítja. A veszélyhelyzet ugyanis akkor keletkezett, amikor a gépkocsi a felező vonalat is átlépte, a kérdés tehát az, hogy ebben a pillanatban a felperes egyáltalán volt-e abban a helyzetben, hogy a balesetet elkerülje, ha igen, akkor pedig ezt neki felróható módon elmulasztotta megtenni.