A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27531/2016/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 196. §, 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 20. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 14. §, 29. §, 72. §, 114. §, 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) 3. §, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. §, 11. §] Bíró: Varju László

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.531/2016/8. szám

A bíróság az Oppenheim Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe. szám alatti székhelyű) felperesnek, alperesi képviselő neve jogi előadó által képviselt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1143 Budapest, Mogyoródi u. 43. szám alatti székhelyű) alperes ellen csapadékvíz elvezetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosítása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe alperesi beavatkozóként részt vett a Jarovinszkij Ügyvédi Iroda (beavatkozó képviselőjének címe) által képviselt beavatkozó neve. (beavatkozó címe. szám alatti székhelyű) - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 30.000,- (harmincezer) Forint perköltséget alperes részére.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a NAV felhívására - a felhívásban megjelölt módon és időben - fizessen meg 30.000,- (harmincezer) Forint le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a közigazgatási eljárás iratanyaga, a felperes keresetlevele, alperes érdemi ellenkérelme alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1979. június hrsz23. napján határozatszám1. számon felperesi jogelőd, mint engedélyes jogelőd felperes) részére csapadékvíz elvezetési munkálataira vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki.

Ezt követően az alperesi beavatkozó 2004. október 26. napján kizárólagos tulajdonjogot szerzett a hrsz1 helyrajzi számú, a hrsz2 helyrajzi számú, hrsz3, valamint a hrsz4 helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában.

A fentiekre tekintettel az alperesi beavatkozó 2015. november 27. napján csapadékvíz elvezetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, névátírására irányuló kérelmet terjesztett elő, melyhez csatolta ügyvezető neve ügyvezető által cégszerűen aláírt meghatalmazás egy példányát. Az ingatlanok tulajdoni lapjait, illetve a hrsz5. hrsz.-ú ingatlan tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatát már más eljárásban csatolta.

A elsőfokú hatóság a 2015. november 30. napján kelt határozatszám2 számú végzésével szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel az alperesi beavatkozót, melynek 2015. december 09. napján eleget tett.

A elsőfokú hatóság 2015. november 30. napján a határozatszám3. számú végzésével az eljárás megindításáról értesítést bocsátott ki.

Az eljárás során a felperes 2016. január 15. napján érdemi nyilatkozatot terjesztett elő.

Ezt követően az alperesi beavatkozó - a hatóság határozatszám3. számú végzésének eleget téve - 2016. február 27. napján csatolta a ... Város Polgármesteri Hivatala nyilatkozatát.

Ezt követően a elsőfokú hatóság a 2016. április 11. napján kelt határozatszám4. számú határozatával a engedélyes neve engedélyes részére a jogelőd felperes csapadékvíz elvezetési munkálataira határozatszám1. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt módosította és az engedélyezés nevét az alperesi beavatkozóra átírta, továbbá a határozat 1. és II/2. szakaszát kiegészítette.

Indokolásában rögzítette, hogy a vízügyi létesítmények a hrsz2, hrsz4, hrsz3, hrsz5, hrsz6 helyrajzi számú ingatlanokat érinti. A kérelmező az üzemeltetés jogcímét hiteles tulajdoni lap másolatokkal, valamint a ... Város Önkormányzatának határozatszám5. számú üzemeltetési jogcím igazolása céljából kiadott tulajdonosi hozzájárulásával igazolta. A vízi létesítményt az ingatlanok elválaszthatatlan részei, ezért azok feletti tulajdonjogot és az üzemeltetési jogcímet is megfelelően igazolta a kérelmező.

A fenti határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő.

A alperes 2016. június 02. napján kelt határozatszám6. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Indokolásában - a 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet 5.§ (1) és 11.§ (1) bekezdésére hivatkozással - rögzítette, hogy ezen rendelkezések nem zárják a vízjogi engedély módosításának egyéb lehetőségét, hiszen csak arra vonatkozóan tartalmaznak előírást, hogy az engedélyes kérelmére mely esetben módosítható a vízjogi engedély, a jogszabály nem arról rendelkezik, hogy kizárólag az engedélyes kérelmére módosítható, különös tekintettel a kormányrendelet 5.§ (1) bekezdésében foglaltakra.

Rögzítette, hogy a kérelmező az elsőfokú eljárás során a vízi létesítmények feletti tulajdonjogot hitelt érdemlően igazolta, így megállapítható, hogy éppen a kérelmezők Ptk.. 5:30.§ (1) bekezdése szerinti tulajdonosi rendelkezési joga sérült volna a kérelem elutasításával.

Rögzítette továbbá, hogy az elsőfokú határozat indokolási része tartalmazza a vízi létesítményekkel érintett ingatlanok helyrajzi számát és a benyújtott tulajdoni lapokkal a kérelmező az üzemeltetési jogcímet is igazolta.

Rögzítette, hogy a vízi létesítmények műszaki, vízgazdálkodási jellemzőit tartalmazza a határozatszám1 számú vízjogi üzemeltetési engedély, amely a módosító határozatszám4. számú határozatban nem került bele, különös figyelemmel a 72/96. (V. 22.) kormányrendelet 22.§ (1) bekezdésére, mely szerint a vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízi könyvi nyilvántartásban a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízi munkákra, a vízi létesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a 393/2014. (XII. 31.) kormányrendelet 1.§-a tartalmazza azon ingatlanokat, amelyekkel kapcsolatosan lefolytatandó vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárásra alkalmazni kell a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket.

Fenti határozattal szemben felperes - jogi képviselője útján - keresetlevelet terjesztett elő, melyben elsődlegesen az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kéri a végrehajtás felfüggesztése mellett.

Előadta, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésében a hatóság sem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, sem pedig a HCM rendelet jelen eljárásra való alkalmazására nem adott tájékoztatást felperesnek.

A Ket. 29.§ (3) bekezdés b/ pontjára hivatkozással sérelmezte az eljárás megindításáról szóló értesítés megküldését, mely álláspontja szerint nyolc napon túl történt.

Előadta, hogy az eljárás tárgyát tulajdonképpen a felperesi engedély visszavonása képezte, ennél fogva az eljárásra nem alkalmazható a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályanyag.