A Győri Ítélőtábla Pf.20093/2015/26. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 16. §, 17. §, 18. §, 33. §, 64. §, 82. §, 94. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20849/2014/13., *Győri Ítélőtábla Pf.20093/2015/26.*, 3216/2017. (IX. 13.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.093/2015/26/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Kozma Ágota ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nyuzó Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen szerzői jog megsértésével összefüggő igény iránt indított perében a Győri Törvényszék 2015. április 01. napján kelt P.20.849/2014/13. számú ítélete ellen a felperes által 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.750 (Harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a ...országi székhelyű video forgalmazó felperesi gazdasági társaság számos jogvédelem alatt álló film szerzői jogának jogosultja. A felperes észlelte, hogy ...országon több internethasználó jogosulatlanul - jogdíj fizetése és a felperes engedélye nélkül - fájlcserélők útján használja a filmjeit.

Emiatt megbízta a fájlcserélők kiszűrésével foglalkozó "A" GmbH nevű német céget, melynek vizsgálata kimutatta, hogy mely IP címekről tölthetők le olyan filmek, melynek szerzői joga a felperest illeti meg. A vizsgálat kapcsán megállapítható volt, hogy az alperesi kábeltelevíziós szolgáltatón keresztül 2004. február 17. napján 13:31:36 időpontban (GMT +0) a .... jelű IP címről, 2014. február hó 6 napján 07:31:50 (GMT +0) időpontban a ...jelű IP címről, illetve 2014. február 6. napján 08:51:01 (GMT +0) időpontban a .... jelű IP címről voltak a DCL ..., DJR ... és az UT ... kódszámú felperesi filmek letölthetők.

2014. március 17. napján ideiglenes intézkedés elrendelése iránt terjesztett elő kérelmet a felperes az alperessel szemben a jogosulatlan felhasználás időpontjában az adott IP címet használó természetesen személyek neve és címének közlése megadása iránt. A Győri Törvényszék Pk..../2014/12. számú végzésével a kérelemnek helyt adott, a másodfokú eljárásban a Győri Ítélőtábla az elsőfokú végzést megváltoztatta és Pkf.I..../2014/2. számú határozatával az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította.

0-0-0

Felperes 2014. október 14. napján előterjesztett keresetében arra kérte kötelezni az alperest, mint az Szjt. 94. § /4/ bekezdés c./ pontja szerinti (azaz a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben szolgáltatást nyújtó) szolgáltatót, hogy az Szjt. 94. § /1/ bekezdés d./ pontja alapján közölje a tényállásban megjelölt három IP címet a kérdéses időpontban használó felhasználó személyes adatait (nevét és lakcímét).

Arra hivatkozott, hogy az Szjt. 17. § értelmében felhasználásnak minősül a mű többszörözése (Szjt. 18., 19. §), a mű nyilvánossághoz közvetítése, sugárzása vagy másként (Szjt. 26., 27. §), illetve a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (Szjt. 28.) egyaránt. A filmek felhasználására az Szjt. 16. § /1/ bekezdés /4/ és /6/ bekezdése értelmében csak a szerzővel kötött megállapodás és díj ellenében lehet jogot szerezni.

A nemperes eljárásban már megismert alperesi védekezés alapján előadta, hogy azt tapasztalta, hogy - engedélye és jogdíj fizetése nélkül - számos magyar internethasználó jogosulatlanul felhasználja a szerzői jogvédelem alatt álló filmjeit akként, hogy fájlcserélő oldalakon keresztül a jogsértők a filmeket letöltik, egyben lehetővé teszik azt, hogy az eszközeikre letöltött filmet onnan mások is letölthessék. E tevékenység még akkor is jogsértő, ha az érintett filmhez legálisan jut hozzá az elkövető, a jogellenes forrásból történő magáncélú másolás megengedése nincs összhangban az Szjt. 33. § szerinti "háromlépcsős teszttel". A film nemcsak arra szolgál, hogy az azt letöltő egyszer vagy többször megnézze, hanem arra is, hogy másoknak jogosulatlanul továbbadja, a torrentelők e magatartása a Ptk. 4. § /1/ és /4/ bekezdését is sérti.

Rámutatott, hogy a keresetben megjelölt három esetben a szakértő 100 %-os letöltést állapított meg, vagyis a teljes filmet le tudta tölteni. Filmenként egy DVD átlagos 25,- EUR, azaz 7.500 forintnak megfelelő árával számolva a felperes tényleges vagyoni kára (damnum emergens) annyiszor 7.500 forint, ahányszor az adott felhasználó a különböző vagy akár ugyanazon felperesi filmet letöltötte. A kár azonban csak akkor határozható meg, amennyiben megállapítható, hogy az IP cím mögött álló felhasználó egy vagy több felperesi filmet töltött le és a szolgáltató adatai alapján állapítható meg az is, hogy a három IP cím mögött egy vagy több felhasználó áll.

A tényleges kárt meghaladóan a felperes elmaradt vagyoni előnye annak függvénye, hogy a jogsértő torrentelőtől hány további jogtalan felhasználóhoz jutott el a film. Becslése szerint filmenként a teljes kár 1.357.500 forinttól 2.500.000 forintig is terjedhet.

Ekkora vagyoni kár mellett a jogsértők személyes adatainak védelmére hivatkozva nem utasítható el a keresete. Az általa sérelmezett magatartás már túllép azon a magánjellegű közlésen, mely anonim maradhat, ugyanis a fájlcserére/megosztásra felkínált tartalom vonatkozásában tartalomszolgáltatóvá (Elker törvény. 2. § k./ pont) vált a jogsértő felhasználó. A fájlcserélő video megosztó platformra feltöltést végző magánszemélyre, mint tartalomszolgáltatóra viszont már irányadó, hogy adatait - ideértve az elérhetőséget biztosító adatokat is - folyamatosan közölni kell (Elker törvény 4. §), e kötelezettsége miatt indokolatlan vonatkozásában anonimitást biztosító adatvédelmi szempontokra hivatkozni.

A jogsértőkkel szembeni kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok viszont az alperes birtokában vannak, ezek hiányában nem tud fellépni a jogsértőkkel szemben. Az alperes kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértéséhez, mivel az internet szolgáltatás az alperes egyik fő tevékenysége és bevételi forrása.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény - a továbbiakban Eht. - 157. § /1/ bekezdése és 159/A. §, valamint 157. § /10/ bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság az előfizetőkről adatokat szerezzen be az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az Eht. 157. § /10/ bekezdése pedig nem tesz különbséget polgári és büntető bíróság között.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. tv - a továbbiakban Elkertv. - 2. § la./ pontja szerinti közvetítő szolgáltatónak minősülő alperest is érintő (az Elkertv. 7-12. §-aiban meghatározott) felelősség korlátozás, kizárólag a kártérítési és egyéb pénzfizetésében álló felelősség alól mentesíti a szolgáltatót, az adatszolgáltatási kötelezettség alól nem. A jogsértők személyes adatainak védelmére történő hivatkozás nem szolgálhat alapul a felperes személyhez fűződő és vagyoni jogai következmények nélküli megsértéséhez. Az adatok kiadása az Elkertv. 13/A. § /6/ bekezdésébe sem ütközik, hiszen a szolgáltató az általános szerződési feltételekben az adatkiadásról az ügyfeleit tájékoztatja, a szerződéskötéskor ezt az ügyfél elfogadja.