A Nyíregyházi Járásbíróság P.22904/2011/14. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 237. §, 301. §, 361. §] Bíró: Szabó Anikó

Nyíregyházi Városi Bíróság

1.P.22.904/2011/14. szám

A Nyíregyházi Városi Bíróság ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám) felperesnek - ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5.000.000 (azaz ötmillió) forintot, valamint ezen összeg után 2006. november 3. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 550.000 (azaz ötszázötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Nyíregyházi Törvényszékhez címzett, de a Nyíregyházi Városi Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó - költségkedvezmény hiányában - illetékköteles fellebbezésnek van helye.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul, kivéve ha a per során a fél tényállításának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül, bírósági felhívás ellenére késlekedett.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét permegszüntetés, bíróság nem szabályszerű megalakítása, vagy az ügy elbírálásából törvény értelmében kizárt bíró ítélet hozatalban való részvétele miatt kell hatályon kívül helyezni;

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték;

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felperes keresetlevele, alperes ellenkérelme, felek perbeli személyes nyilatkozata, tanúk vallomása, Nyíregyházi Városi Bíróság 1.P.23.297/2006. számú, 1.P.24.131/2010. számú előzményi iratai, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes, valamint alperes 1992-ben ismerkedett meg egymással, kezdetben csak munkakapcsolat volt közöttük, később a felek közelebb kerültek érzelmileg egymáshoz, ez még azonban nem jelentett azonnal élettársi kapcsolatot, külön háztartásban éltek évekig.

Alperesnek 1996. augusztus 2. napja és november 28. napja közötti időszakban P Gy volt védekezés nélküli szexuális kapcsolata. P Gy 1996. évvégén váratlanul derült ki, hogy műtétet is igénylő komoly betegsége van, emiatt olyan pszichés és fizikai állapotban került, hogy amikor alperes terhessége nyilvánvalóvá vált, nem vállalta a születendő gyermek után az apaságot.

Amikor alperes terhes lett, ezt a hírt úgy közölte felperessel, mintha ő lenne a gyermek apja. Felperes hűséges típusú ember, így nem gondolt arra, hogy a születendő gyermeknek más lehet az apja, erre tekintettel tett apai elismerő nyilatkozatot.

A gyermeket első perctől kezdve sajátjának tekintette, úgy nevelte, mint saját gyermekét, az apaság ténye egy percig sem volt kétséges számára.

Debrecenben 1997. május 28. napján született meg T utónevű gyermek. Ezt követően felperes és alperes élettársi kapcsolatot létesített, amely élettársi kapcsolat fennállt házasságuk megkötéséig. Nyíregyházán, 2001. május 5. napján kötöttek házasságot.

A házasságuk ideje alatt az alperes felperes tudta nélkül 2005. november 29. napján szakértő vizsgálatot kezdeményezett, amely szakértői vizsgálat eredménye szerint P Gy szájnyálkahártya sejtmintájából, valamint T utónevű gyermek szájnyálkahártya sejtmintájából izolált DNS minták analízise alapján több mint 99,9% a valószínűsége annak, hogy P Gy és T T kiskorú gyermek apa és gyermek kapcsolatban állnak egymással.

Felek házasságát a Nyíregyházi Városi Bíróság 2007. április 10. napján kelt 2007. április 11. napján jogerőre emelkedett 1.P.23.297/2006/6. számú jogerős ítéletével felbontotta.

A Nyíregyházi Városi Bíróságon a bontó eljárás alatt egyezséget kötöttek többek között T utónevű gyermek anyánál jelen per alperesénél történő elhelyezéséről, felperes pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a kiskorú gyermek tartására 2006. november 1. napjától kezdődően minden hónapban előre 35.000 forint határozott összegű gyermektartásdíjat megfizet az alperes részére, oly módon, hogy a felperes 2006. november 3. napján egy összegben 5.000.000 (azaz ötmillió) forintot már megfizetett az alperes részére.

Felek megállapodtak abban, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége a megjelölt egy összegű megfizetéssel végleg szünetel.

A bíróság előtt megkötött egyezség alapja egy 2006. november 3. napján kelt megállapodás elnevezésű okirat volt, amelynek I/3. pontja szerint felperes neve jelen okirat aláírásával egyidejűleg megfizetett alperes neve részére 5.000.000 (azaz ötmillió) forintot kiskorú gyermekük tartására, előre a gyermek felsőfokú tanulmányai befejezésének végéig. Szerződő felek megállapodtak abban, hogy felperes neve et ezen egy összegű fizetésre tekintettel gyermektartásdíj fizetési kötelezettség nem terheli.

alperes neve jelen okirat aláírásával elismerte, hogy 5.000.000 forintot gyermektartásdíj címén felperes neve től átvett és kijelentette, hogy gyermektartásdíj iránti igénnyel "2. pontban megjelölt kiskorú gyermekük tartása vonatkozásában - nem él, és gyermekük tartására egyéb jogcímen sem lesz anyagi jelegű igénye felperes neve fel szemben."

A megállapodás I/2. pontjában szerződő felek egybehangzóan rögzítették azt is, hogy kapcsolatukból Debrecenben, 1997. május 28. napján T utónevű gyermekük született.

Felperes 2010. augusztusában nyaralásából hazatérve Budapesten meglátogatta barátait, ahol felperes barátjának élettársa, aki az alperes jó barátnője volt 1990-es évektől válásukig, vacsora közben közölte, hogy jó lenne, ha utána járna a gyermek származásának, ne legyen olyan biztos benne, hogy övé a gyermek.