A Kúria Pfv.20875/2013/7. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 69. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 361. §, 362. §]

A határozat elvi tartalma:

Az apaság vélelmének megdőlte esetén a vélelmezett apa a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti vissza a gyermeket a saját háztartásában nevelő szülőtől az egyezség alapján egyösszegben előre kifizetett gyermektartásdíjnak azt a részét, amely a vélelem megdöntését kimondó ítélet jogerőre emelkedését követően vált esedékessé. 1952. IV. Tv. 69. § (1) 1959. IV. Tv. 361. § 1959. IV. Tv. 362. §

***********

Pfv.II.20.875/2013/7.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságnál 1.P.22.904/2011. számon megindított és a Nyíregyházi Törvényszék 2.Pf.22.312/2012/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által 19. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. március 25. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 60.000 (Hatvanezer) forint + 16.200 (Tizenhatezer-kettőszáz) forint ÁFA, összesen 76.200 (Hetvenhatezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 309.900 (Háromszázkilencezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás felülvizsgálattal érintett része szerint a peres felek a házasságuk felbontásához kapcsolódó családjogi igények tárgyában - a Csjt. 18. § (2) bekezdés a) pontjában írt kérdésekre is kiterjedően - előbb 2006. november 3-án "Megállapodás" megnevezésű okiratba foglalt peren kívüli szerződést, majd a házasságukat felbontása iránt Nyíregyházi Városi Bíróság előtt 1.P.23.297/2006. szám alatt folyamatban volt és a házasságuk felbontásáról rendelkező jogerős ítélettel befejezett perben a 2007. április 10-én megtartott tárgyaláson - a bíróság ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 6-1. sorszámú végzésével jóváhagyott - egyezséget kötöttek.

A felperes és az alperes, mint szerződő felek a fentebb említett okirat 1/2. pontjában rögzítették, hogy kapcsolatukból 1997. május 28-án T. utónevű gyermekük született. Az okirat 1/3. pontja tartalmazza, hogy a felperes az okirat aláírásával egyidejűleg megfizetett az alperesnek 5.000.000 forintot a kiskorú gyermekük tartására, előre a gyermek felsőfokú tanulmányai befejezésének végéig. Az alperes az okirat aláírásával elismerte, hogy tartásdíj címén a felperestől 5.000.000 forintot átvett.

A peres felek a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott bontóperi egyezségükben - egyebek mellett - megállapodtak abban, hogy az 1997. május 28-án született T. utónevű gyermek az anyánál, jelen per alperesénél nyer elhelyezést. A jelen per felperese kötelezte magát arra, hogy 2006. november 1. napjától kezdődően a gyermek tartására megfizet havi 35.000 forint határozott összegű gyermektartásdíjat jelen per alperesének. A felek egyben megállapították, hogy a felperes a tartásdíj fizetési kötelezettségének kielégítése fejében 2006. november 3-án, előre egy összegben 5.000.000 forintot megfizetett az alperesnek. Megállapították továbbá, hogy a tartási kötelezettség említett módon történő kiegyenlítésére figyelemmel a felperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettsége szünetel.

A T. utónevű gyermek fogamzási idejében a felperesnek és az alperesnek a bensőséges viszonya (szexuális kapcsolata) már fennállt. A felperes a gyermekre, közvetlenül a gyermek megszületését követően teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, a gyermek apjaként a felperes feltüntetését az anyakönyvi adatok is tartalmazzák. A későbbiekben a felek élettársi kapcsolatot létesítettek, 2001. május 5. napján pedig házasságot kötöttek, a házassági életközösségük azonban - a házasságuk felbontása tárgyában hozott jogerős ítélet ténymegállapítása szerint - 2006. novemberében végleg megszakadt. Az életközösségük megszűnése óta a felperes a T. utónevű gyermekkel a kapcsolatot a kapcsolattartás keretei között tartotta.

A felperes négy évvel a házasság felbontása után a Nyíregyházi Városi Bíróságon 1.P.24.131/2010. szám alatt apaság vélelmének megdöntése iránti pert indított a T. utónevű kiskorú gyermek mint I. rendű alperes, valamint a jelen per alperese mint II. rendű alperes ellen. A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2011. május 10-én jogerőre emelkedett 1.P.24.131/2010/11. számú ítéletével megállapította, hogy az 1997. május 28-án X. alperesi anyától született kiskorú E. T. I. rendű alperesnek nem Y. felperes az apja. Az apaság vélelmének megdöntése iránt folyamatban volt perben jelen per alperese csatolta azt a magán megrendelése alapján készített DNS-profil-vizsgálati eredményt tartalmazó szakértői véleményt, melynek megállapítása szerint a szájnyálkahártyasejt vizsgálati anyagból izolált DNS minták analízise alapján több mint 99,99 %-os a valószínűsége annak, hogy Z. feltételezett apa és kk. E. T. biológiai apa-gyermek kapcsolatban állnak egymással.

A felperes apasági vélelmének jogerős ítéleti megdöntése óta Z. ny.-i lakos a T. utónevű gyermek vonatkozásában teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, és a gyermek családi jogállásának ehhez igazodó változását, a gyermek apjaként Z. feltüntetését, az anyakönyvi adatok is tartalmazzák.

A felperes a 2011. szeptember 26. napján előterjesztett keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a közte és az alperes között 2006. november 3. napján létrejött szerződés (Megállapodás) gyermektartásdíjra vonatkozó 1.3.) pontja a Ptk. 210. § (1) bekezdése alapján érvénytelen, egyben kérte az alperesnek a Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján 5.000.000 forint és annak 2006. november 3. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére történő kötelezését arra való hivatkozással, hogy a megállapodás megkötésekor a gyermek tőle való biológiai származásában való tévedésben volt. Másodlagosan, arra az esetre, ha a bíróság a Ptk. 210. § (1) bekezdésére alapított megtámadási keresetét nem találná megalapozottnak, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint (Ptk. 361. § (1) bekezdése) kérte az alperesnek a kereset szerinti összeg és járulékai megfizetésében való marasztalását.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében kérte a felperes mindkét jogcímen előterjesztett keresetének a teljes elutasítását, valamint az alperesnek perköltségekben való marasztalását. A jogalapot egyik jogcímen sem ismerte el, és az összegszerűséget is vitatta. Azzal érvelt, hogy a felperes minősült a gyermek apjának és ezért az eltartására is ő volt köteles mindaddig, amíg az apaságának törvényes vélelmét a bíróság jogerős ítélete meg nem döntötte, a felperes által kifizetett összeggel pedig nem gazdagodott, mert azt a megállapodás létrejöttétől a felperes apaságának vélelmét megdöntő ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő 48 hónapos időszakban teljes egészében a gyermek tartására fordította. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a tévedés jogcímén történő megtámadására alapítottan egyébként is csak a bíróság által jóváhagyott egyezség "szerződési része" érvénytelenségének a megállapítása iránti keresetet terjeszthetne elő, ennek sikere esetén pedig a jogerős ítéletre való hivatkozással a bontóperbeli egyezséget jóváhagyó végzés ellen terjeszthetne elő perújítási kérelmet (EBH 2002/642.).