A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21203/2009/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/K. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 81. §, 83. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 40. §] Bírók: Kiss Mária, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21414/2008/17., Debreceni Ítélőtábla Pf.20053/2009/5., *Kúria Pfv.21203/2009/7.*

***********

Pfv.IV.21.203/2009/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és II.r. felpereseknek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztálya által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 6.P.21.414/2008. számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.053/2009/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 28. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartja. A másodfokú illeték megfizetésére kötelező rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felpereseket az elsőfokú eljárási illeték megfizetésre kötelező rendelkezéseit mellőzi.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a Fővárosi Bíróság előtt társadalmi szervezet határozatainak megtámadása iránt folyamatban lévő perben a felperesek az eljárás elhúzódása miatt négy ízben előterjesztett kifogását az alperes elutasította. A Fővárosi Bíróság a 2007. január 19-én kelt végzésével az előtte folyamatban lévő per tárgyalását felfüggesztette. A felperesek ezt követően az egyesítési kérelmükről való határozathozatal elmaradása miatt ismételten az eljárás elhúzódása miatti kifogással éltek, 500 forint költségigény érvényesítése mellett. Az alperes a 4.Pkf.25.579/2007/2. számú végzésével a felperesek kifogását és költségük megtérítése iránti kérelmüket elutasította, egyidejűleg a felpereseket személyenként 100.000 forint pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolásában az alperes - egyebek mellett - megállapította, hogy nem az elsőfokú bíróság késlelteti az ügy befejezését, hanem ellenkezőleg, a felperesek azok, akik magas szintű jogi ismereteik ellenére, rendre olyan formális eljárási kifogásokat terjesztenek elő, amelyek ténylegesen a per elhúzódását eredményezik, amelyre a Fővárosi Ítélőtábla már a 9.Pkk.25.586/2006/2. számú végzésében is utalt. A per iratai alapján észlelte, hogy a felperesek korábban előterjesztett - alaptalannak bizonyult - eljárás elhúzódása miatti kifogásait az alperes más tanácsai is elutasították. Megállapította, hogy a felsorolt négy ítélőtáblai végzés közül a 9.Pkf.26.375/2006/2. számú végzésben a Fővárosi Ítélőtábla már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Fővárosi Bíróságon és a Heves Megyei Bíróságon folyamatban lévő perek egyesítése eljárási szempontból lehetetlen. Mindezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy "a jogi végzettségű, szakvizsgával rendelkező felperesek a perbeli eljárás elhúzódása miatti kifogás intézményével rosszhiszeműen visszaélve, tudatosan teremtenek sorozatosan olyan eljárásjogi helyzeteket, amelyek következtében az elsőfokú bíróság objektív okból nem képes eleget tenni a Pp. 2. §-a (1) bekezdésében előírt feladatának". Megállapította, hogy a felperesek többször, alaptalanul benyújtott eljárás elhúzódása miatti kifogásaikkal a jogaikat visszaélésszerűen gyakorolják, ezért a Pp. 114/B. § (5) bekezdés alapján, mérlegelve a cselekmény tárgyi súlyát, pénzbírságot szabott ki, figyelemmel a Pp. 120. §-ban foglaltakra, szem előtt tartva a Pp. 8. § (2) bekezdésben előírt feladatát is, amely szerint köteles megakadályozni minden olyan cselekményt, amely a jóhiszemű joggyakorlással ellentétes és a per elhúzódását eredményezi. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Kökif.IV.37.389/2007/2. számú végzésével az alperes végzését helybenhagyta.

A felperesek - az elsőfokú eljárás során felemelt és a perben hozott jogerős részítélettel el nem bírált - keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a fenti határozatával, annak indokolásában megsértette az emberi méltósághoz, a tisztességes és igazságos tárgyaláshoz, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogukat. A felperesek jogi álláspontja szerint az alperes bizonyítás felvétele nélkül, megalapozatlanul következtetett arra, hogy visszaéltek perbeli jogaikkal és az eljárást, különösen a tárgyalás felfüggesztésének időtartama alatt, a kifogás előterjesztésével ők húzták el. Az alperes az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjogukat a végzésben foglalt szövegrészekkel, a pénzbírságot kiszabó rendelkezését magyarázó megállapításaival sértette meg. Azzal, hogy határozatának meghozatala előtt nem ismertette meg a felperesekkel azokat a bizonyítékokat, amelyekre a rosszhiszemű visszaélést, az ügy befejezésének késleltetését és a jogok visszaélésszerű gyakorlására vonatkozó megállapítását alapította, megsértette a tisztességes és igazságos bírósági eljáráshoz való alapjogukat. A magántitok és a személyes adatok védelméhez való alapjogukat pedig azzal sértette meg, hogy beleegyezésük és indítványuk nélkül, jogosulatlanul megismerte és felhasználta az előtte korábban folyamatban volt nemperes ügyek iratait. Ezért az Alkotmány 70/K. § -az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére és 59. § (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 76. §-ára is figyelemmel -, valamint a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján kérték alkotmányos alapjoguk, illetve személyhez fűződő joguk megsértésének megállapítását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek személyenként 6.000 forint perköltséget, és az államnak 21.000 forint kereseti illetéket. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg 15 nap alatt az alperesnek 6.500 forint fellebbezési eljárási költséget és az államnak külön felhívásra 24.000 forint fellebbezési illetéket.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást a releváns körben feltárta és abból helyesen levont következtetés alapján, helytálló döntést hozott. Ezért azt a Pp. 253. § (2) bekezdés és 254. § (3) bekezdés szerint helyes indokai alapján hagyta helyben. A másodfokú bíróság az Alkotmány 70/K. §-ával, a kereset személyhez fűződő jogsértése miatti igény elbírálásával, az illetékfizetési kötelezettséggel, az alperes perbeli képviseletével, továbbá a polgári perben a bíróságnak a személyiségi jog megsértésére alkalmas eljárása és magatartása természetével kapcsolatban, visszautalt a perben hozott jogerős részítéletében kifejtettekre.