BH 2023.9.210 Önmagában kizárja a terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként való minősítését, ha az alapbűncselekmény közvetlenül e terhelt előnyszerzését célozta, illetve az is, ha e személy az alapbűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetésben előzetesen megegyezett. Ellenben a pénzmosás elkövetési magatartását kimerítő megszerzés megvalósul, ha a terhelt az alapbűncselekmény elkövetése során a bankszámlájára utalt pénzt a saját érdekében felhasználja [Btk. 282. § (1) bek. c) pont és (2) bek., 399. § (4) bek. a) pont I. ford., (5) bek.].

[1] A törvényszék a 2021. március 2. napján meghozott ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [Btk. 399. § (4) bek. b) pont 5. ford., (5) bek.], ezért a III. r. terheltet 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a III. r. terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Emellett vele szemben 346 200 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

[2] A III. r. terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2021. október 14. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében megváltoztatta; a terhelt cselekményét bűnpártolás bűntettének [Btk. 282. § (1) bek. c) pont, (2) bek.] minősítette, vele szemben a büntetés kiszabását mellőzte és őt 3 évre próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett lényege szerint az I. r. terhelt és társa 2017. november 29. napját megelőzően lényegét tekintve abban állapodtak meg, hogy az I. r. terhelt társa egy, a G. H. Kft. sértettel szemben fennálló követelés összegét a gazdasági társaság számlájáról netbankon a jogosult helyett, ténylegesen a III. r. terhelt forint alapú bankszámlájára utalja azért, hogy azt a III. r. terhelt szerezze meg, afölött ő rendelkezzen saját céljaira.

[4] Az I. r. terhelt ehhez a társa rendelkezésére bocsátotta a III. r. terhelt bankszámlájának a számát, egyidejűleg a III. r. terhelttel megbeszélte, hogy a bankszámlájára fog érkezni egy összeg azért, hogy abból a saját kiadásait fedezze.

[5] Az I. r. terhelt ismeretlenül maradt társa 2017. november 30. napján a G. H. Kft. sértett ügyvezetője által használt felhasználónév és jelszó megadásával belépett a SpectraNet rendszerbe, és az ügyvezető által korábban már rögzített, aláírásra váró megbízás adatait annyiban módosította, hogy a K.-A. Kft.-nek utalni kívánt 346 200 forint jogosultjaként a III. r. terhelt bankszámlaszámát adta meg az összeg eredeti címzettjének bankszámlaszáma helyett. A pénzintézet a megbízást a módosított adatokkal 2017. december 1. napján teljesítette.

[6] A III. r. terhelt 2017. december 1. napján 8 óra 38 perckor sms-ben értesítést kapott a bankjától arról, hogy a bankszámlájára a G. H. Kft.-től 346 200 forint utalás érkezett "K.-A. Kft. CASCO ÉS ÁFA" közleménnyel. A pénzintézet ezt követően a III. r. terhelt tudtával hatósági átutalási megbízást teljesített akként, hogy a III. r. terhelt bankszámlájáról 14 000 forintot átutalt B. Megyei Jogú Város bankszámlájára. A III. r. terhelt ezt követően 8 óra 49 perckor bejelentkezett az internetes házibankba, majd a számlatörténet lekérdezése után 8 óra 53 perckor netbankon keresztül 39 000 forintnak bankszámlájára való bankon belüli átutalásáról rendelkezett fennálló jelzáloghitelének részbeni törlesztéseként. A III. r. terhelt ezt követően röviddel megjelent a bank b.-i fiókjában, és a pénztárban 9 óra 17 perckor felvett 291 000 forint készpénzt. A felvett készpénzből repülőjegyet vásárolt és 2017. december 18-án elutazott az I. r. terhelthez F.-be. A 346 200 forintból fennmaradó összeg a banki tranzakciós díjakat fedezte.

[7] Az I. r. terhelt a III. r. terhelt bankszámlaszámának rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtott társának ahhoz, hogy a G. H. Kft. netbank adatait módosítva kárt okozzon a gazdasági társaságnak annak érdekében, hogy ezáltal a III. r. terhelt jogtalan haszonra tegyen szert.

[8] A III. r. terhelt már a készpénz bankszámlára érkezésekor tisztában volt azzal, hogy a pénz bűncselekményből származik. A bűncselekmény folytán 346 200 forinttal jogtalanul gazdagodott.

[9] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. r. terhelt terhére, a felülvizsgálat törvényi okaként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulatának bb) alpontját jelölte meg.

[10] Indokolása szerint a jogerős ügydöntő határozatban a III. r. terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként történt minősítése és erre tekintettel vele szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazása törvénysértő. Az irányadó tényállás szerint az alapcselekmény elkövetését megelőzően az I. r. terhelt megbeszélte a III. r. terhelttel: a bankszámlájára pénz fog érkezni azért, hogy abból a saját kiadásait fedezze. Így a terheltek előzetes megbeszélését követően került sor arra, hogy a III. r. terhelt megvalósította a saját cselekményét; ez az előzetes megegyezés viszont kizárja a bűnpártolás megállapíthatóságát.

[11] Kifejtette, hogy a tárgyi bűnpártolásra vezető, az alapcselekményből származó előny biztosításában való közreműködés feltétele, miszerint az alapcselekmény tettese vagy részese már megszerezze a kérdéses előnyt. A bűnpártoló tevékenysége arra irányul, hogy ez a helyzet fenn is maradjon. Jelen ügyben azonban az előnyt, az átutalt pénzt nem az I. r. terhelt vagy az ismeretlen társa, hanem a III. r. terhelt szerezte meg, majd a bűncselekményből származó összeget saját érdekében fel is használta, abból semmi nem jutott az alapcselekmény elkövetőihez. A felhasználás kifejtője lényegében ugyanúgy "közreműködik" a büntetendő cselekményből származó vagyon biztosításában, mint a bűnpártoló, azonban magatartása nem kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének érdekét szolgálja.

[12] Mindezekre tekintettel a III. r. terhelt jogerős ítéleti tényállás 1. pontjában ismertetett cselekményének helyes, a törvénynek megfelelő minősítése pénzmosás bűntette, amelynek a büntetési tétele - az elbíráláskori Btk. szabályait alkalmazva - 5 évig terjedő szabadságvesztés. Erre tekintettel büntetés helyett intézkedés, próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő.

[13] Az ügyészség az elsőfokú bíróság által kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést helytállónak értékelte azzal, hogy az elsőfokú bíróság a III. r. terhelt vonatkozásában elmulasztotta vizsgálni az előzetes mentesítés lehetőségét; álláspontja szerint azonban arra a III. r. terhelt nem érdemes.

[14] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla ítéletét változtassa meg akként, hogy a III. r. terhelt cselekményét a Btk. 399. § (4) bekezdés b) pont 5. fordulat, (5) bekezdés szerinti pénzmosás bűntettének minősítse és vele szemben határozott ideig tartó, börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabjon ki, amelynek a végrehajtását próbaidőre függessze fel. Állapítsa meg, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a III. r. terhelt legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, míg egyebekben a jogerős ügydöntő határozatot hatályában tartsa fenn.