A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30333/2007/6. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40959/2006/15., Szegedi Járásbíróság G.40144/2006/14., Szegedi Törvényszék Gf.40056/2007/3., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40056/2007/15. (ÍH 2007.125), *Kúria Gfv.30333/2007/6.*, Kúria Gfv.30394/2007/18. (BH 2008.7.189, EH 2008.1790), 3287/2017. (XI. 14.) AB végzés

***********

Gfv.IX.30.333/2007/6.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Tornyai Magdolna ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Munzné dr. Pácsa Cecília ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés teljesítése iránt a Szegedi Városi Bíróságnál 16.G.40.144/2006. szám alatt indult és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.056/2007/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 1.Gf.40.056/2007/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 33,750 (Harmincháromezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati perköltséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a peres felek között 2004. április 26-án megbízási szerződés jött létre, amelyben a felperes vállalta a Sz Önkormányzat egészségügyi laboratóriumai integrációjának megvalósításával összefüggő szervezési feladatok megoldásának előkészítését, a feladatmegoldás szervezését, és a javaslatok kiértékelését. A munkaprogram a szerződés 1. számú, a munkamódszerek a 2. számú mellékletében kerültek meghatározásra. A szerződés 2004. május 1. és 2005. december 31-e között időtartamra jött létre, a megbízási díjat havi 300.000 Ft + 25 % ÁFA-ban határozták meg. A felperes a szerződésben meghatározott tevékenységet a laborintegráció végrehajtása érdekében 2004. májusában kezdte és 2005. április hónapban még végezte. A megbízás keretében a laborvezetőkkel és más személyekkel hetente megbeszélést tartott, 2005. év elején elvégezte a kórházi labor, illetőleg a szakorvosi ellátás keretében működő labor közötti munkamegosztás technikai előkészületeit, kialakította az ehhez szükséges előfeltételeket, különösen az informatikai rendszert. 2005. február, március, április hónapokban számlát állított ki havi 375.000 Ft összegű megbízási díjról. Az alperes akkori gazdasági igazgatója, illetve a főigazgató a számla alapját képező teljesítést leigazolta. Az alperes a felsorolt három számla kifizetését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a felperes által végzett tevékenység nem bizonyított.

A felperes a keresetében a három számlában írt, összesen 1,125.000 Ft tőke, ennek kamatai, valamint a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét az alperessel kötött megbízási szerződésre alapította. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az első fokon eljárt Szegedi Városi Bíróság a 16.G.40.144/2006/14. számú ítéletében az alperest 1,125.000 Ft, ennek kamatai és 135.000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.

A Csongrád Megyei Bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott 1.Gf.40.056/2007/3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest 30.000 Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a peres felek között a Ptk. 474. §-ában szabályozott megbízási szerződés jött létre. A megbízási jogviszony nem eredménykötelem, ezért abból, hogy a laborintegráció végül nem valósult még nem következik, hogy a felperes nem tett eleget a szerződésben írt kötelezettségeinek. Az elsőfokú bíróság által kihallgatott és általa értékelt tanúvallomások a beszerzett okirati bizonyítékok, különösen a megbízó által leigazolt és a munka elvégzését tanúsító számlák megfelelő mérlegelésével jutott az elsőfokú bíróság arra a helyes ténybeli következtetésre, hogy a felperes a perben érintett három hónap alatt a vállalt kötelezettségének eleget tett.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, helyette új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását és perköltségekben való marasztalását; másodsorban a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében, a 221. §-ának (1) bekezdésébe, valamint a Ptk. 478. §-ának (2) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy 2005. tavaszán az alperes csődközeli helyzetbe került, ezért a fenntartója önkormányzati biztost nevezett ki az intézmény élére. Az önkormányzati biztos a szerződések átvizsgálása után megállapította, hogy a perbehozott megbízási szerződésben meghatározott megbízási díj a felperes részére 2005. február hónapban nem került kifizetésre egyidejűleg azonban megállapította azt is, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. A szerződés 1. számú mellékletében rögzített munkaprogram-feladatok nem valósultak meg, a felperes részéről tényleges munkavégzés nem történt. A szerződés 8. pontjában meghatározták a felek, hogy a szolgáltatás elvégzése mikor tekinthető teljesítettnek, ebben kifejezetten rögzítették, hogy a megbízott írásos jelentéseket, összeállításokat készít, amelyek akkor minősülnek elfogadottnak, ha annak közös megtárgyalása eredménnyel zárult, a döntéshozók azokat elfogadták, vagy a feltárt hibákat a véleményeltéréseket a megbízott kijavítja. Az önkormányzati biztos a tanúvallomásában elmondta, miszerint 2005. júniusában már látszott, hogy a laborintegráció megvalósíthatatlan, a felperes azonban erről tájékoztatást egyáltalán nem adott. A felperes kötelezettségszegését az bizonyítja, hogy ha a felperes a teljesítményadatok folyamatos elemzését, valamint a teljesítmény befolyásolására tett intézkedési terveket elkészítette volna, az alperes számára nyilván valóvá válik, hogy csődjét a laborok teljesítménye okozza. Az önkormányzati biztos tanúvallomása szerint a perbeli időszakra vonatkozóan a felperes részéről semmiféle írásos jelentés nem található, amit dr. G I tanú vallomása is megerősített. A felperes sem hivatkozott olyan létező, általa elkészített írásos anyagra amely a teljesítését igazolta volna. Dr. G T tanú a felek közötti szerződés tartalmát nem ismerte. Előadta továbbá, hogy a felperes nem azért tagadta meg a teljesítést mert a labor integráció elmaradt, - arra nem hivatkozott, hogy a megbízás eredménykötelem volt, - hanem azért, mert a szerződést a felperes nem teljesítette. Az alperes több alkalommal felszólította, hogy bocsássa rendelkezésére az általa készített dokumentumokat amelyek a teljesítését igazolják, erre azonban nem került sor.